Nyelvtudományi Közlemények 8. kötet (1870)

Lindner Ernő: Nyelvjárások vallomásai. 1

KYELVJÍEÍSOK VALLÖMÁNYAI. 27 és merítenie, anomáliának nézethetnék a physikai tudományok körében. Azt feleljük erre, hogy a physikai tudományok közül csakugyan egyik sem függ oly szorosan öszve az emb°riség történelmével, mint a nyelv tudománya. De hasonló — habár nem is oly messzemenő — összefüggés a természet-buvárlat egyéb ágai s az ember történelme közt is kimutatható. A zoológiában p. o. fontos tudni, a történelem melyik különös korszakában, mely földtájon és mely czélokra lőnek bizonyos állatok szelídítve és házi állatokká téve. Az ethnologiában nehéz volna megmagyarázni azon tényt, hogy az altáji fajra Magyar- és Törökországban kaukasiai bélyeg van nyomva, ha írásban följegyzett okmányok nem értesítenének minket altáji törzseknek Európában való vándorlásaik- és letelepedéseikről, így p. o. a botanikusnak is, midőn különbféle rozs-fajokat hasonlít öszve, igen bajos volna azoknak illető sajátságait megmagyarázni, ha azt nem tudná, hogy ezen növény némely tájakon századok ólta cultiváltott míg másokon, p. o. a Kaukázusban, még vadon nő. A növényeknek, mint az emberfajoknak, hazájok van, és hogy Görögországban ugorkát, Olaszországban narancsot és cseresznyét, Németországban burgonyát, a jó remény fokán szőlőt találni, azt csak a történetbuvár magyarázhatja meg tökéletesen. Ha tehát a nyelv történelme és az ember történelme között szorosabb vonatkozás létezik is, ez még mindég rum elegendő ok a nyelv tudományának a természettudományok körébői való számkivetésére. De tovább megyünk és azt vitatjuk, hogy a nyelvtudomány — ha csak pontosan meghatározzuk azt — tökéletesen függetlennek nyilatkoztatja magát a történelemtől. Ha Angolország nyelvőrül akarunk beszélni, bizonyosan tudnunk kell valamit a brit szigetek poli'ikai történetéből, hogy ama nyelv jelen állapotját egészen felfoghassuk. Angolorszrígnyelvének történelme a régi britekkel kezdődik, a kik kelt nyelvjáráson beszéltek; tovább megy a szász hódításhoz, a dán beütésekhez, a normán hódításhoz • látjuk, mikép ezen politikai események mindegyike lényeges befolyást gyakorolt a nyelvjellem képzésére. Angolország nyelvéről mondhatni, hogy az egymásután kelt, szász, normán és angol volt; de ha az angol nyelv történelméről beszélünk, egészen küönböző térre lépünk. Az angol nyelv sohasem volt kelt, a kelt sohasem lett szász, a szász sohasem normán és a normán nyelv nem változott át angol