Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
44 BUDENZ JÓZSEF. 848. iromba (variegatus) : jj mdE. sormav iromba, tarka: md. mdE. éorma hímzés, czifraság, írás, irat; md. sormadi'-, mdE. sormado- hímezni, írni. 849. ó (ócska), ava- (avas : avulni): Jj oszt. tábat- ó, ócska, kopott (alt, abgenutzt). 850. olcsó: /. huotava olcsó \ észt. odava (nom. odav) u. a. I cser. soldo, cserH. sulda olcsó. 851. olvad (olvadni): /. sulaa- (*sulada-) olvadni, sulatta- olvasztani; sula liquidus, non congelatus | észt. sula- olvadni, sulata- olvasztani; sula liquidus | lív. sulu- olvadni, sulát- olvasztani; sula liquidus, nem merev \ Ip. solkete-, IpF. solgide- olvadni (Ip. muottek Solketi nix liquefacta est) ; Ip. solkele, IpF. solggi- olvasztani. || md. mdE. sola- olvadni, fölolvadni; elsoványodni; solafti'-, mdE. solavto- olvasztani; md. sola folyó, olvadt, be nem fagyott)^ zürj. síi- fölolvadni (oTTaflTL) | cser. cserH. sol-[am] olvadni, főni: £old-[em], cserH.solt- olvasztani,fözni\vog. sul-, l=al- olvadni; — tal-, tol- olvadni; talt-, tolt- olvasztani. 852. orr (orro-t, orros) : /. turpa (gen. turvan) némely állatnak (p.o. kutyának, disznónak) orra (schnautze, rüssel). |! md. terva, mdE. túrva ajak \ cser. türvö, cserH. terva, tirvá, tirba ajak. 853. ö, ü (ő maga: övé, ön- v. örmon-maga); ő, ti *) (az ö házuk: övék), ők: 1/. háne (nom. hán) 'ó; he; hyö Ök\lp. son, sodn (gen. eo)} lpF. son (gen. su) ő; — Ip. sije, IpF. si ők. I oszt. teu (acc. tevat), osztS. leu# ö; — teg, osztS. le/ ők \ vóg. táu ö; — tán ök\md. mdE. son ö; — md. sin, mdE. sin b'k. 2). 854. öl (öle-t; egy öl fa, ölbe fogni; öles, ölelni) : /. syle, syli (nom. syli) öl (amplexus ulnarum, sinus; orgyia: ota syliisi vedd az öledbe, sylen pitká egy öl hosszú); syltá öl 1) A 3. személynévmás többesi alakja, mely most az egyesivel egyenlővé vált, a H. Beszédben (iv) épen úgy t-vel van mint miv, tiv (mi, ti). 2) A többi e czikkbea elé nem forduló finn-ugor nyelvekben mutató névmás használtatik a 3. személynévmás gyanánt (észt lív téma, tárna, zürj. si, sia, votj. so, cser. tudó).
