Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
4:2 BUDENZ JÓZSEF. tol onnan ; ta-: tament olyan \ vog. to : tot ott, tű oda, tűi onnan ; tont akkor, toneazért\votj. so az, 6: sokuakkor, mceoly, úgy; — otsi oda, otin ott, otis onnan, ozi úgy ; — tu-pala túlra, tu-palan túl, túlsó részen, tu-palas túlnan \ zürj. t'i-: ti'tse oda, titán ott, titis, titisán onnan; — si, si'a az, ő. 837. ez (e-z): itt, ide, illyen, így: te-: té-tova, té\-túl: f. tá- (nom. tárná): táná-páná (eh. páiváná) ma, hodie; táhán ide, tássá itt, tástá innen (tástá-láhin v. -édes ettől fogva, ezentúl ; tánne ide, táállá itt, tááltá innen: tálláise (nom. -áinen) ilyen j észt. téma, ta 6; ez : tana, tánapá ma, tánavu (=/• táná vuonna) ez idén | lív. tárna ö; ez : támp, támpi? ma, támnáigast ez idén; tá- ez: tán ide, táld, tást innen, tás, tása itt j Ip. ta-IpF. da- (nom. tat, dat) ez: taggo, IpF. daggo itt, itt el; taggar, IpF. daggar ilyen ; tabbe, tabben, IpF. dabe itt, e részen (tabbel, tabbelen it innen : tabbel varén cis montem). |) md. tá, mdE. te ez: tetá, tite ez, mdE. tene ez, emez ; fása, mdE. tese, tenese itt; tej, te, mdE. tev, tenev, tej, tenej ide ; md. t'aza ide ; fasta, mdE. teste, teneste innét; md. tafta, t'aftana így; md. taftama, mdE. ten-kondamo ilyen; táci, teci, mdE. cece ma; md. t'addá ez idén\cser. ti, cserll. ti, te, ti ez1 ): cser. tide ez, cserH. tidá, tedá, tida az, b'; tiste, cserH. tistá, te"<tá, tista itt; tiske, cserll. tiská, teská,tiska t'áe; tizec, cserH. tisec, tesec, tisec i»»e»; cserH. tinám, tenám, tinam ekkor, akkor ; — cser. tembal innenső oldal (= Ip. tabbel) : tembalne innenső félen, tembalan i. félre, tembac innenröl \ oszt. te: téma ez (tem-/at ma, hodie; tem-pélga v. -pejaemsre, innenső részre ; tem-pélgena v. -pena e részen): tege, osztS. tegenam ide; tette, osztS. tetti, tet itt; tet-sagat, osztS. tel innen; ti-: fiment ilyen \ vog. ti- : titi ez ; tit itt, tiji ide, til innen; tá: támíe így, ilyen ; táne ezért \ vot/j. ta ez: tatsi ide, tátin itt, tatis innen, tazi í^y; — ece, ice ilyen, így\zürj. ta-: tája, etaja ez; t&tée ide, tatán, tan itt; tatis, tatisán innen. 838. egér (egere-t): /. hiire (nom. -ri) egér | <?szí. hiire (nom. hiir) j fóy. ir (pl. írod) j Zp. snára. T) Meg kell jegyezni, hogy a cserH. dialeetus, mely a tu távolra mutató névmással már nem él, részben „az" értelemben használja a ti, ü-t.
