Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

2 BÜDENZ JÓZSEF. 612. men- v. mön- (menni, megyek, menő) ; menekedni.* Ip. manne- menni, vhova menni (auten m. előre menni, nőve­kedni), IpF. manna- \f. mene- menni, elmenni \ észt. mine- men­ni (ára m. elmenni). \ oszt. men- menni \ vog. min-, men- | votj. min- j zürj. mun- ] cser. cserH. mi-[em] menni, odamenni\md. máne-, mdE. mene- me­nekülni, megszökni, md. mánde- elereszteni. 613. menüi v. menyül ('fe'menyülni luxari, eluxari), menít: |j oszt. ménd-, méned- hajlítani (biegen) \ md. máne-, mánde, mene-, mende- meghajtani, hajlítani (inflectere) ; máníve- meg­hajlani. 614. mén (méne-t, mén-t; ménes) : I cser. ömne, cserH. imni ló. 615. meny (menye-t; menyasszony; menyecske) : /. miniá meny (nurus, uxor jilii)\észt. mini (gen. minia), minia meny ; minig (gen. -ga) u. a. \ liv. mina meny \ Ip. mane meny, sógorné (nurus, uxor fratris) ; IpF. manne sógorné (férjnek nő­vére), manne meny (nurus). || vog. mán meny \ oszt. men, ménen meny \ votj. men: ici-men menyasszony (braut; ici- kevés, kicsi \ zürj. mon meny. 616. menny (mennye-t; mennyei): || md. menil, menel, mdE. máneí menny, ég (himmel); mdE. kurgo mánef íny, szájpadlás. 617. méreg (mérge-t; mérges^): /. myrkky méreg (venenum), myrkkyise (nom. -yinen) mérges \ észt. mürki (nom. mürk) méreg \ IpF. mirko. 618. mer (vizet merni), merít (meríteni) haurire: oszt. emerd-, osztS. emregd- meríteni (schöpfen). || vog. amert- u. a. \ md. amele, amelde, mdE. amuTe-, amulde­meríteni. 619. mér (mérni: mérték, mérsékelni): /. máárá megszabott}határ, meghatározott mennyiség, mérték (máárá-páivá határnap, isommassa máárássá nagyobb mér­tékben, tietáá mááránsá mérteket tudni, tartani) ; mááráá- meg­határozni | észt. máárá (nom. máár) czél, határ (máárá-páiv); máára- meghatározni, kiszabni \ liv. már merték \ Ip. mere, IpF. márre =/. máárá; Ip. merete-, IpF. márede- = mááráá- (de­terminare, praefinire).

Next

/
Oldalképek
Tartalom