Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 23 /. ete (nom. esi) elö, vmi előtt való ; esi-puoli pars antica, esihuone előhúz; eteá elülről; edellá, edessa elvi, előtt; edeltá, edestá elviről, elől; edelle, eteen előre, elé felé, elé; etevá előkelő, kitűnő, etevámpi elöbbvaló, különb, erösebb; — etu elő (p.o. etu-joukko elöhad, etu-jalka első láb); — etáá (etáhá) távol valóság: olla etáállá távol lenni, tulla etááltá távolról, messziről jönni; etáise, etáhise (nom. -inén) távol való, távoli, messze levő \ észt. esi arató paszta *) : ete elé, előre (ete tooma eléhozni), ees (f. edessa) előtt, eest (f. edestá) elviről, elöl; eel (f. edellá) elvi, eele előre, eelt elülröl\lív. jedd? jeddö elé, előre, jeds, jedsö előtt, jedst elöl, elviről; jeddöl előtt, előbb \lp. aut, auta, IpF. auda elö (auta-kece, auda-gácce -pars anterior); auteb, IpF, audeb anterior, prior: auti, IpF. ouddi elé; auten, IpF. audan előtt \ autest elöl; IpF. audast elöl, előtt, elül, elviről ; IpF. audas előre (audas manas előre hátra): autel, autela, autelen, IpF. auddal előtt, előbb. || vog. eli elö, első, efál előre, jelit első; vogD. ielt első, ilál elöre, il-poalt előtt; il: il-mi- eladni\oszt. it: itpeja elé, itpena előtt, elül, itpivet elől, elviről; osztS.il: ilpija elé, ilpina előtt, elül, ilpiu^ elöl, elülről; — oden, osztS. álén elö, első (oden pán mutató ujj) \ votj. velis első (erster) \ zürj. 'ilin távol (in loco remoto) ; i'lö, "ilá távolra, messze, messzire; fl'is, ílisán, ísan távolról\tnd. ickezá messze, távol, ickezi messzire, ickezdá meszsziröl (v.Ö.f. etáhise). 743. elme (jó, éles, tompa elme; elmés): /. ály ész, értelem, észrevevő s ítélő tehetség (facultas animadvertendi, intelligendi et judicandi); ályise (nom. -inén) animadvertens, intelligens, perspicax, prudens; alyá-, ály-u ) észrevenni, átlátni, érteni \ Ip. elvé-, elvete- 2 ) észrevenni. mint is több nyelv a „távol" fogalmat „elő" jelentésű sz'ival fejezi ki : v.ö. lat. procul (pro = skr. pra-), gör. 7ipó<JiD, uóppw, ném. fern. melyek mind az indogermán (szkr.) pra szón alapulnak (v.ö. prathama, TrpöÍTo;, primvs, first); finn etáá, az ete mellett : lásd a czikkben a finn alakok között. ') Ezen különös jelentése a finn ete (esi) és etu-nuk is van („striga agri v. prati, cuique foenisectori obvia, vei a quoque secauda") ; egyébiránt az csak az ,,elÖ"-nek bizonyos alkalmazása (,,a mi az arató, a kaszás előtt van"), mely a magyarban is mutatkozik ; v.ö. „élőt fognak a kaszások": „e kBskeny földet három etó'be lehet fogni." 2) A m, elme megfelel ilyen igétől származó névszónak, mely a finnben
