Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
A MAGYAR ÉS EINN-ÜGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 17 est, substratum : páán alainen fejalj; alahalla, alhalla alant, alahalta, alhalta alulról: alhaise (nom. -ainen) alacsony\észt. al alatt, alant; álla alá, alt alól, alulról; alumise, aluse (nom. -mine, -une) alsó, alatt való j liv. álla alatt, alant, ala alá, lefelé, ald, aldöst alól, alulról, alli (pl. allist) alsó, alattvaló \ lp. vuolle, IpF. vuolla alulvaló, alsó (vuolle kece alsó vég, vuolla-bálle alsó rész); lp. IpF. vuoleb inferior; — vuole, vuolen, IpF. vuold, vuollel alatt; vuolai, IpF. vuollai alá; vuolde, IpF. vuold alól, alulról. I md. al, ala, mdE. alo alj, alsó (pilg-al láb talpa; alo-turva alsó ajak) : ala, mdE. alo alatt, alant; alu, mdE. alov alá; alda, mdE. aldo alól, alulról; md. alna, alnena, mdE. alkine alacsony j cser. ül : ülöl alul való, alsó (üiöl vuj alsó vég), ülnö, cserH. ülná alul, lent; ülán, ülükö, ülük, cserH. ülka, ülka alá, le, lefelé; ülüc, cserH. ülec alulról\votj. ul alul való (das untere) : ulin alatt, ul'is alól\zürj. uv, ű (ul) alul való: ulö, ula" alá; ulin alatt, ulis, űsáií alól, üti alatt el \ oszt. avas alulvaló, alsó (avas-vőt al-szél, éjszaki szél) : avasta alulról. 716. áll (álla-t mentum: é\l-csont, -kapcza): IpF. oalol, lp. olol, ololm áll, állcsont (oalol-dafte állcsont). I md. ula, mdE. ulo áZÍ (mentum): ula-pelks állkapcza j cser. onglas áll: o. lu állcsont j ro(/. anglen aW | #o#. uH§: u.-lu állcsont, állkapcza; vogD. uliS, uls: u.-pang zápfog, kvensip-ulis gereblye-fej. 717. alig, élig: IpF. illa, íp- ilan alig (aegre, vix). 718. alkalom, alkalmas; alku, alkud- (alkudni, alkuszik): /. alkia alkalmas (aptus, commodus, p.o. idő, hely) | lp. alkes, IpF. alke u. a. (commodus, facilis). 719. alkot (alkotni struere, creare) : f. alka- kezdeni (initium facere, ordiri), alotta- (* alkotta-) megkezdeni vmit, alapját megvetni (initia ponere: alotan kangasta stamina texti construo) ; alku kezdet (initium, exordium, origó) | észt. alga-, alg- kezdeni \ lp. alge-, IpF. algge- kezdeni; algete- (aggredi rem, facere ut quidpiam incipiatur); lp. algo IpF. alggo kezdet. 720. áld (áldani: áldott, áldomás): NYKLVTUD. KÖZLEMÉNYEK. VII. 2