Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

A rumun nyelv és nép. Hunfalvy Pál 125

A RUMUN NYELV ÉS NÉP. 135 ach a galoknál vagy kelteknél igen szokott képzője a népneveknek. A vlach szónak értelmét a német wallend, migrans (Leibnitz VI. 2,62), vagy a szláv vljek trahere szóból (Thunmann, miszerint költözködöt jelentene), vagy a Volga folyó (Engel), vagy volsci népnévből (Döderlein, Lat. Etymol. 210) akarni magyarázni, oly hiú, mint azt a szláv vlad dominari, a duce Flacco (Aeneas Sylvius), pállco axida (Bonfinius), a vallis aquae (Vaillant), a latint (Katancic de Istro, cap. VIII. §. 4.) szókból származtatni. Miklosichból tettük ezeket ide, annak megmutatására, hogy az ismeretlennek kimagyarázásában a régiek még kevésbbé akadoztak, mint az újak. A vlach szó a régi szerbben nyáj őrzőt jelent, az albániaiban is co5a«-nak híjják az oláhot; mely török szó hasonlóképen nyájőrzöt teszen, mert az oláhok leginkább marhatenyésztők és nyájőrzök valának. A morlach, olaszul morlacco, szó a görög iActvQÓ(3Xa%og} fekete olaszt vagy fekete latint jelent. Hogy miért nevezik a byzantinus írók Oláhország lakosait fiavQÓ^Xa^oi-nak^ magát az országot [iavQÓ^Xa^t'ct-nak, miből való a török Kard iflák (fekete oláh), annak okát ép úgy nem tudjuk, mondja Miklosich, mint nem tudjuk, miért hínak némely népet fejérnek. Ellenben azt történelmileg meglehet magyarázni, miért híjják a byzantinus írók Oláhországot olyyQo^Xaiia-VLak. Hajdan egy a dalmát, horvát és bosnyák tartományok között fekvő vidék vlachiának neveztetik vala; Parlatinál (4,63) egy 1373-dik évi okmányban olvassuk : „vlachis schismaticis, quorum nonnulli in pascuis et montibus habitant etc. Majorem Vlachiara cirea metas Bosnae in Obsan et Corbavia etc." Sehafarik azt véli, hogy ezen vlachok keltek voltak, valamint azon vlachok is, kik, Nestor szerint, az eredetileg Magyarországban lakott szlávokat kiszoríták, s kik meg magok a magyarok által szoríttatának ki. Erre Miklosich azt jegyzi meg, hogy a szlávok a vlach szóval alig jelentenek vala más népet, mint románt, mert ha elfogadjuk is azt, hogy a szlávok nyugat felé kelt népekkel találkozhattak , meg kell gondolni , hogy azok közöl egynek nevéből sem lehet a vlach szót kifejteni. A Nestor tudósítását illetőleg pedig, úgymond Miklosich, a legelmésebb magyarázat is csak hozzásejtés marad, valamíg görög íróban nem találjuk meg a forrást, a melyből Nestor azt merítette. A macedóniai oláhokat a görögök >íovr£ó/^,apt-nak, a törökszlávok pedig zinzar-oknak nevezik, előttünk ismeretlen okból.