Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Barna Ferdinánd: Észjárási találkozások a magyar és finn nyelvben. 70

84 BARNA FERDINÁND. lönítve, hogy előbb a földre kell leszállaniok, s egy azon találtató női szépséggel minden másnak tiltott, de nekik természetesen szabad szerelmi viszonyba vegyülniök, hogy egy-egy a többi emberi nem fiainál jobb, különb fiat, hőst nemzhessenek : addig az altáji népek mind, kivétel nélkül, közvetlen istenfiak, a főistennek, vagyis öreg istennek valóságos fiai, s maga az öreg isten is lényére nézve egészen olyan, mint ők; neki fiai és unokái vannak, a kik a többi alistenekkel, hogy úgymondjam, egyenesen testvéri, atyafiúi rokonságban vannak. Ily értelemben nevezik például a sinai birodalom mongol uralkodói birodalmokat mennyei birodalomnak, mely semmi egyebet nem jelent, mint a finn Kalevala, avagy az esztek Taarája; azért nevezte volt Batu chán is magát a magyarországi tatár pusztítás alkalmával egy neki tulajdonított, s a magyarországi lakossághoz intézett levélben a nap édes testvérének. Súlyt fektetek továbbá azon körülményre, hogy a finn istenségek, kisebbek, nagyobbak, mind saját háztartással bíró s egymástól egészen önnálló istenegyedek voltak, egészen emberi foglalkozással. Szükség tehát, hogy a dologról még tisztább képzeteink lehessenek, az altáji népek társas életi intézményeikkel is kissé közelebbről megismerkednünk. Minthogy azonban jelen értekezésnek teljességgel nem lehet czélja ethnographiai ismertetés: azért én csupán csak oly tárgyakra fogok szorítkozni, melyek nyelvanyagi, avagy észjárati összehasonlítás anyagául szolgálhatnak , s azonkívül egyszersmind az altáji népek ősi intézményeire is alkalmasak világot vetni; a milyenek: a családi és társas életi foglalkozások, s ezek elnevezései Házépítés, házasság, fördö, a gözfördö, telek, a finn háztartásból folyó ész járati találkozások. Hogy az altáji népek ott, a hol fényűzést akartak kifejteni, ehhez nagyon is jól értettek, az kétségtelen. A finn népek azonban nem annyira építettek, mint hazakat raktak (rakennan, taa), a honnan nyelvemlékeinkben mi is gyakran találkozunk a ma már divatból kiment rak igével épít helyett; így fordul ez első például a 400 magyar levél 28 l-ik levelében : „azt a falt elhányattam, két vagy három annyi temérdekre rakattam.11

E kifejezésnek megértésére szükséges tudnunk ;

hogy ama rideg éghajlaton, hol nagy területeken arány

T

lag kevesebb ember élhet meg, mint szelídebb éghajlatunk alatt, úgy a népességnek egymástól elkülönítve és szétszórttan lakása,