Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Török szófejtegetések. 58

60 BÜDENZ JÓZSEF. log (Entstandenes, Gewordenes, ein Ding, Wesen)." Ebből indulván ki azután a j&kuttuoq jelentései fejlődési rendűkben így mutathatók föl: a „Gcwordenes, Ding, Wescn"-böl lesz először aíMOo-nak indofinit jelentése „valami (etwas, irgend ctwas, irgend ein)"; azután ebből a kérdő jelentése „mi (was)." Hasonló jelentési fejlődés, úgy mond, ajak. usardb'it „valami, valamely" szóban is tűnik föl, mely nyilván nomen praeteriti-je valamely usará igetőnek, ez utóbbi alighanem űs „faber"-tol származván, úgy hogy tulajdonképen „fabricatum", azután általában „dolog" volna a jelentése. ImezBlau úrnak okoskodása, melylyel a jak. tuo% névmás eredetét fejtegeti. A jakut tuox-nak a török doy igegyökkel való alaki egyezése ellen nem lehet semmi kifogásunk ; még az ellen sem, hogy a luo% lehet képzővesztett szó , s megfelelhet egy török doyu nomen actionis-nak; sőt engedékenységünkben még tovább mehetünk, s elfogadhatjuk azt is, hogy ezen tör. doyu, ha valamikor a jakutban is megvolt, ismert nomen actionis-féle jelentésétől eltéröleg, valóban azt jelentette, hogy „ortum quid, Entstandenes, ein Ding, Wesen", mert ezt, meglevő analógiákból legalább valószínűvé lehet tenni, ámbár a török nyelvek ilyen érteményre inkább toyum vagy toyyanféle képzős alakot használnának, s másrészt az „Entstandenes"-féle jelentésből a „Ding, Wesen"-re való átmenet a nyelvek fejlődésében nem épen közönségesnek mondható; én legalább nem tudok rá hamarjában példát, s BIau úr ilyent fölhozni nem tartotta szükségesnek , noha látni való, hogy ilyen átmenetet már csak hosszas szóhasználat koptató hatása eredményezhetett. De megengedjük, hogy egy tiioyu-féle szó a jakutban már tudja isten hány száz vagy ezer évvel ezelőtt — hiszen úgy sem tudunk semmit annak nyelvtörténeti chronologiájáról, — azt jelentette , hogy „Ding, Wesen." De még itt sem fogytunk ki a liberális eoncessiókból, mert íme készséggel elhiszszük BIau úrnak még azt is, hogy a „Ding, Wesen" jelentésből egyszeriben lehet pronomen indefinitum „valami, valamely (etwas, irgend etwas, irgend ein)" ; noha erre megint csak a franczia rien (~ lat. rem) nyújt némi analógiát, mely azonban csak negatio mellett bír pronomen indefinitum-féle jelentéssel (ne — rien), a minek megint csak az az oka, hogy a tulajdonképen való pronomen indefinitum mellöle cl van hagyva (je n' ai ríen = non habeo rem, azaz tkp. non habeo ullam rem, vagy aliquam unam rem, mintegy : aucunerien). A török bir sej = valami (tkp. „unares")-ben