Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Hunfalvy Pál: Földirati és helynevek. 350

PÖLDIfiATI NEVEK. 355 A Sajó, még a Névtelennek írása szerint is, eredetileg sav-jó, saj-jó j

s

a

sa

j>

sav

annyi mint

só. De magával a só szóval is több Öszszó fordul elő mint helynév, teszem nálunk Sóvár • Erdélyben Só/aha Doboka megyében, Alsó és Felső Só-falva Udvarhelyszékben, Só-várad Marosszékben, Só-patak Alsó Fehérben stb. Még több a sós szóval szerkesztett hely- és földirati név, p. o. Sós-Hartyán Nógrádban, Sós-kút Fehérben és Vasban, Sós-Lehota Nógrádban, Sós-Újfalu falvak Sárosban és Ugocsában, Sós-Verzike Baranyában, Sós-tó, egy tó, Csongrádban stb. Erdélyben, Sós-Sz.-Márton, németül Martinssalz, Tordában, Sós-patak faluk Tordában és Marosszékben, Sós-mezö Belső Szolnokban. Ezen nevek mind világos értelműek. A szláv szol (só) is előfordul, jelesen három megye névben : Bels'ó-Szolnok, Kozép-Szolnok és KülsÖ-Szolnok-h&n, ez utolsó Heves megyével van egyesülve, s fő helye az ide közel lévő Szolnok városa. A saj, vagy sav, só és szol szókból szerkesztett nevek okvetetlenül etlmographiai jelentésűek is. A szolnak név szlávokra emlékeztet : akármily nyelvűek is a mostani lakosok, a szolnok helynév csak szlávoktól származhatik. Lehet, hogy a nyomozás ki nem találhatja többé, hogy mikor keletkeztek a szolnok nevek : de akár megvoltak már a magyarok megszállása előtt, akár azután lettek, szlávoknak köszönik eredetöket. A só, sós szókkal lett öszszók eredetét, természet szerint, azon magyar népnek kell tulaj doni tnunk, a melytől való a mai magyar nyelv. mit II. András, 1222 : 25. bizonyít („Item Sales in medio Eegni non teneantur, nisi lantum in Zabolch, et Eegécz et Confiniis"). A Névtelennek leírása szerint a Castrum Salis-t Szerencs közelében kell keresnünk, mert a Sárosi Sóvár egy napjáró földnél messzebb van oda. Lásd az 58. lapot. — Az 1067 körül kelt zaztyi alapító levél szerint is ott lehet keresnünk a salsatae aquae t. „Do et terram in Bekech, cum duodecim mansionibus libertinorum" stb. lásd feljebb. Ha Bekecsről Gesztelyre megyünk, Csillag-Harangod és Gesztely közt Haraszt van, s Haraszton túl, éj szak-nyugat felé Puszta Sóstóra érünk, nem messze a Hernádtól. Gesztely, Onga és Zsolcza közel vannak egymáshoz ; az első a Hernád, a második a Bársonyos vagy Kis-Hernád, s a harmadik a Sajó mellett. Valamivel feljebb találjuk egyik Újfalut a Hernád mellett, másik Újfalut a Bársonyos vagy Kis-Hernád, és Sajó-Pálfalut a Sajó mellett. A „salsatae aquae"-t tehát ha nem szabad is a Sajóban keresnünk, de megtaláljuk Puszta-Sóstó és Újfalu vidékén, s a Névtelennek „Castrum Salis"-a is okvetetlen ott kereshető. 23*