Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Szótaglalások és valami a magyar szóképzés iskolai tanításáról. 16

SZÓ-TAGLALÁSOK. 21 beható szótaglalásban. Például szolgálhat Nogáll János , nagyváradi kanonok úr magyar nyelvtana született magyarok számára (4-dik kiadás, Eger 1864). Ez tudja és tanítja, hogy megye = megy-\-e, mente = ment-\-e (miért nem = men-\-te ?), hogy veréb (idegen szó) = ver\-éb, érez — ér-\-cz, hogy ebéd — e-\~véd, szabad = szab-\-ad („a mi meg van szabva"), hogy don képző van tulajdon-han, hogy küld, enged = kiil-d, eng-ed, hogy gyalog, hanyag, öreg, beteg, meleg szóknak g képzőjük van, hogy düh}

méh, terh-tö\

elválasztható a h mint képző, az álak, drok-töl meg ak, ok ; guzsaly-tó\ oly, korcsmatói ma (talán korcs-tol származik ?); hogy kormány = kor-\-mány, fövény — fo-\-veny, hogy keresztény a kereszt-böl van képezve ény képzővel („tehát nem keresztyén"); telep, talp-ban vanp képző, sőt hogy szűz és méz is képzett szók = szii-z, mé-z. — Már ha azt kérdeznök Nogáll úrtól, micsoda hát a szü, a melyből szűz, vagy a tál, melyből talp lesz, igazán nem tudna mást felelni, mit hogy azok a képzett szók elvagdalt darabjai, melyekhez a képzőül elvagdalt darabokat hozzá kell tenni, hogy az ép szavak eléálljanak. Ihász grammatikája sem tartózkodik ilynemű szótaglalási példákkal az egyes szóképzöket illustrálni; taglalva hozza föl ezeket: csárda, sanda szende (az újabb csillagda, járda, képezde mellett) a da, de képzőhez; hanyag, meleg, öreg az ag, eg-hoz; alak, homok, kerek, az ak, ek-hez; harap, talap, telep az ap, ep-hez; gyönyör, nyomor az or, öV-hez; arasz, retesz az asz, esz-hez; kormány, zsákmány a mány, mény-hez; fösvény a vány, vény-hez; elválasztja a kezd, küld, küzd, old, szid igék d-jét, mintha az éled, mosdik-nak a ekjével azonos volna (így akár az ad ige is = a-\-d-nek mondható, meg áld = ál-^d-nak, a mi igazi betűző elemzés lenne); ő érti a gyötör, kever, esmér, igér, kísér igék alapszavait; neki az arat, mutat, siet, vezetbeli at, et ugyanaz a mi a kongat, mozgat-beli at, et stb. — No de sem Ihász sem Nogáll uraknak sem másoknak nem lehet ezen alap nélkül való szótaglalásokat saját vétkökül felróni; e részben csak a M. nyelv Rendszere tekintélyének hódoltak, s nem egy esetben még most is az akadémiai Nagy Szótár szóelemzéseivel igazolhatják eljárásukat. E mellett még azt kell tekintetbe venni, hogy a magyar nyelv újabb iskolák számára író grammatikusai, épen úgy mint a M. nyelv Rendszere, a nyelvújítás szócsinálmányait a régi magyar szókkal egyenlő joguakká fogadják el, s azok közül is az illető szóképzőkhöz való példákat válogatják, p. o. ilyen szókat is