Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

62 RIBÁRY FERENCZ. miután az alanyi viszonyokat az ige, mint a finn-ugor családban vagy a latin-görög nyelvekben, ragjai által önállóan fejezi ki: ego habeo id nik det (nyelvjárásilag dut) tu habes „ zuk dezu fdek, deu) ille habét „ ark du (nyelvjárásilag deu) nos habemus „ guk degu vos habetis „ zuek dezute illi habent „ ajek dute. A jelen időt szándékozván mind a 18, vagyis helyesebben 23 külön alakja szerint tárgyalni, a segédige jelenidejének jellemzésénél ál­lapodunk meg. Itt az ige tője Mahn szerint, és saját magam nyomo­zása után is mondhatom, e, o vagy u hangzó, infinitivusa volna eu-ki = habere; a tárgyesetet az elül álló d betű fejezi ki; az igeszemély­ragjai végül következnek, mi, közbevetőleg legyen mondva, min­den cselekvő igénél így van; ellenben az át nem ható közép igénél megfordítva: az alanyi személyragok az igető elébe állnak, a sze­mélynévmások tulajdonítói hátul olvadnak vele egybe. A mi a felhozott segédige személyragjait illeti, az első sze­mély í, mely hihetőleg denik vagy dunik-ból vonatott össze; a má­sodik személynél dezu-h&n a személynévmás világosan kitűnik, deu hihetőleg de-\-eu, és dtk de-\-hik-böl lett, mely ragok a 2-dik sze­mélyit hármas névmást jelölik ; a harmadik személyrag nélkül van ; a többes 1. sz. degu-nak végszótagja kétségbe nem vonhatólag az első személyü névmás többese; a több. 2-ik személyben dezute meg­különböztetjük az illető névmást és egy többest jelentő te ragot, mely dute 3-ik személyü alakban is eléfordúl, a melynek egyese du. Már most a cselekvő mintájának jelenidejét egyes 3-ik sze- . mélyü tárgyesettel tulajdonító nélkül lehet összeállítani; megjegy­zendő , hogy a baszk nyelvnek kettős-száma nem lévén, hajlítása hat személyre terjed; hozzá fogjuk egyszersmind csatolni az úgy­nevezett rendhagyó vagy egyszerű hajlítási! ige mintáját is, melyen a gyök és ragok még jobban szembetűnnek, és egybe fogom vetni a magyar, mordvin, és vogul tárgyi igeragozással is. I. Alak. A jelenido alakjait fogom először tárgyalni, és könnyebb át­tekintés végett csak az úgynevezett udvarias szólásmóddal vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom