Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)
Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208
214 HUNFALVY PÁL. miveltsége nem enyészett el, hanem általment az új hódítókra. „Bár mennyi kétség alá esik is mind ez, úgymond Koskinen, annyit lehet mégis történelmi bizonyosságnak elfogadni, hogy az assziriaiak miveltségének alapja és kezdete egy régibb túrán néptől, vagy mint sok nyomozó állítja, épen szuomi néptől származik." De sokat kell még tisztába hozni. Például az assziriai királyok méltóságnevei így hangzanak: „Sar Sumiri au Akkadi", azaz, Sumiri és Akkadi királya. Akkád annak a négy városnak egyike, a melyek Sinear földjén Nimród birodalmának kezdetei valának 15 ). De a Sumir név teljesen ismeretlen. Öppert a jegyek értelmét, a melyekkel a szó írva van, igy határozza meg ; miszerint az egyik jegy nyelvet vagy népet, a másik szolgálni-t jelentene ; s ebből azt hozza ki, hogy Sumiri valami szolga-népet, vagyis az előbbi lakosok maradványát teszi. Minthogy az r n ) rag , az i pedig a többest jelenti, a szónak tője sum volna. „Vájjon itt találnók-e fel a Suomi névnek legrégibb jelentését! — kiált fel Koskinen, — a két folyó (Eufrátesz és Tigrisz) mellékein a szuomi nép a sémieknek szolgája volt-e ? A dolog anynyira csudálatosnak látszik, hogy alig fogja egy vizsgáló is valószínűnek tartani. De arra is emlékeznünk kell, hogy a Suomi, Same név nem csak a mostani finneket illeti meg, hanem hogy az hajdan az egész szuomi (áltaji) fajt illethette l5 ). Mindebből egy nagy tény vált történelmivé, az, hogy hajdanában túrán nép uralkodott a Szind és Eufrátesz között. S ezt a túrán "j Mózes i. 10, 10. naSai isio >rpN i S22 -roStott rwtfm VIIM •• : - : - - » v ••" ! vi : - : - • .. . . -= S birodalmának kezdete valának Bábel, Erekh, Akkád és Khalne. ") Koskinen Oppert szavait idézi: „dans le Scythique le r suffixe qui se retrouve comme nominativ inde'fini a la fin des noms de peuples, par exemple Babilur, Markusir ete." Vesd össze a Nyelvt. Közlem. 11.446. ,,/?« = egy, p. o. parsar-ra egy perzsa, bapilu-ra egy babüloniai." '*) Koskinen ide egy jegyzetet teszen , melyben elmondja , hogy már Portban figyelmeztcte arra, hogy a suomi szó nem származik a suo = mocsár, láp szótól. „Általában hiú fáradság, a népnevek szószerinti jelentése't hozni ki; de minthogy a Suomi nev mocsárja nem száradt meg ki, legyen szabad nekem is azt egynemivel kitölteni. Oppert szerint a med-szkú'th nyelvben tim vagy saum ve'ghctetlent, határtalant jelent; a magyar nyelvben szám, számos sokaságot ; meg a finn nyelvben is sumea, summa, samea, samaska szók talán a véghetetlen te'rességrül kapták mostani jelentéseket.'' (Hogy a magyar szám a finn sum-msd egyezhető lehet, bizonyítja a magyar száj szó is, vnellynek finn megfelelője suu, azaz a magyar a hangnak a finnben u felelhet vneg). „E szerint a Suomi nev véghetetlen nagy és számos népet jelenthet."
