Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397

CSEREMISZ TANULMÁNYOK. 443 kunare v. kuholo mennyi; v. kudon-nare, kudon-colo. ala-menar valamennyi, valahány, menare-ginat, kerek-menetre akármennyi. ala-kudonüolo nem-tudom-mennyi}

kudoncolo-ginat

, kerek-kudoncolo. ni-menar-at v. ni-manat semmennyi. A Bbl.-ban nare helyett zar is fordul elé : mazar mennyi, C. mazara. G) Casusragok és postpositiók. Valóban egyszerű eredeti casusrag a cseremisz nyelvben kevés van: a genitivusi n és accusativusi m-en kivül, a többi casusragok majdnem mind postpositióknak mutatkoznak, melyek vagy szorosan összeforrtak a névtövei, vagy csak a névtővel való egybeiratás által különböznek más postpositióktól. Maga a cseremisz nyelv jelöli meg az accusativus, genitivus és a többi casusok közötti különbséget az által, hogy a személyi névmástökhöz, úgy mint más névtőhöz, csak ama két casusrag járul, a többi casusragok azonban, valamint minden más postpositio, hátul veszik föl a szémélynévmásokat, birtokosragok alakjában (meú én, gen. ménen, acc. ménem- ellenben dat. me-lanera, én nekem, abl. men-lecem tőlem stb.). S valóban csak rá kell pillantani a lan és lec, dat. és abl. ragokra, vagy s/e és &ke inessivus és illativus (részint allativus) ragokra, hogy azoknak nem egyszerű casusragok voltát fölismerjük, hogy t.i. ott az l, itt az s oly elemek, melyeknek előbb magoknak is eredeti irányragokat kell fölvenniök, hogy a casusbeli viszonyításra szolgálhassanak, azaz, hogy postpositionalis alapszók, a milyen p.o. der, melyből derem -hoz és derih -tői postpositiók erednek. Tárgyalni fogjuk tehát először az egyszerű casusragokat, melyek tovább nem elemezhetők ; azután a postpositióknak elemezhető ragókat, végre az önállóbb postpositiókat, mindenütt, a hol lehet, az egyszerű alapszókat s az eredeti helyirányragokat mutatván ki. a) Egyszerű casusragok. 1) Az accusativus ragja mind a két dialectusban m, mely önhangzó-végü tökhöz, ez önhangzót csak ritkán kevéssé változtatva, közvetítés nélkül járul hozzá; mássalhangzó-végü tök után, a megelőző önhangzónak megfelelő közvetítő hangzók lépnek föl