Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)
Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397
CSEREMISZ TANULMÁNYOK. 441 tide, tudó által fejeztetik ki, mely két szó szintúgy csak magas- és mélyhanguság által van egymástól megkülönböztetve, mint a magyar ez és az ; a Bbl.-ban azonban csak az egy tida van (a Reg.-féle tudo-nak. megfelelő). C-nél tida „az" jelentéssel, és a 3-dik személynévmást pótoló névmás. — Képzésükre nézve e névmások do, cZe-jét képzöszerü járuléknak kell tekinteni; mert ugyanaz fordul elé a relativ kudo mely, melyik-en is, és az egyszerű ti, tu tőkből erednek adverbiumok (p.o. tmto, tiste ott, itt), meg melléknévi szók: íwnare annyi, íinare ennyi, íttso ottani, íise itteni, sőt a Bbl.-ban az egyszerű ti még gyakran melléknévi mutató névmásnak használtatik (tikevagic e naptól fogva), valamint a Cs.-pr.-ban (fent. 140 1.) to „azu főnévileg. 3) Kérdő és relativ névmások: kö ki, mo mi, több. kb'samoc kik, mosamoc mik =Bbl. C. kii, ma; ezenkívül még a kérdő ku névmástőt kell említeni, mely adverbiumokban (p.o. ku&to hol) szerepel, és a kudo (Bbl. C. kuda) „mely, melyik" kérdő és relativ névmásnak is alapul szolgál. Mindezek relativ névmások is, kö és mo csak főnévileg (v.ö. Cs.m. 699.), kudo melléknévileg is használva (v.ö. Cs.m. 716. 579. 702 5 Cs.pr. fent. 141. 142. 11.). 4) Határozatlan névmások kifejezését a kérdő névmások elébe tett ala és kerek, vagy utánok rakott ginat szócskák eszközlik : ala-kö valaki, ala-mo valami, ala-ku (alakmto valahol-féle adverbiumokban), ala-kudo valamely ; — kö-ginat valaki, mo-ginat valami} kudo-ginat valamelyik, ku&to-ginat valahol (a ginat magában való jelentésére nézve v.ö. Cs.m. 647. 648.); — kerek-kö akárki, kerek-mo akármi, kerek-kudo akármelyik, kerek-kusto akárhol (a kerek eredetéről v.ö. fent 407. l.; meg önálló jelentéséről — akár, Cs.m. 618.). — Ezek : juzo (még 3. birtokosraggal: juzozo, vagy több. juzommoc, v.ö. Cs.m. 355. 435.) némely, némelyik, és iktaze, iktaz egyvalamely, -lyik, valamely (v.ö. Cs.m. 438—41.) nyilván a sorszámnevek módjára vannak képezve , saz'o, ze (= m, se, ze = so, se a sorszámneveknél látható) képzőnek itt is alkalmas-voltáról már a magyar hasonértékü ik (valamely?'& és másodé, harmada, jobbít, nagyobbá) tesz tanúságot, s hogy ennek jelentését eredeti helyzeti képző (A, 8.) jelentésére lehet visszavezetni, némileg bizonyítja a török kang'i „melyik" eredeti és kifejlődött jelentése, a melynek pe*