Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)
Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397
CSEREMISZ TANULMÁNYOK. 435 avaze, avast vujzo, vujust ajze, ajeM üdürzö, üdürüst pilCSO, pUGUSt. Az egész szótagot tevő na7 da, zo t ze tehát a névtőhöz minden közvetítő nélkül járulnak; az m, d és st a névtőhöz, hol az nem önhangzó-végü, közvetítő önhangzóval járulnak hozzá, az m és d mindig e-vel (mely itt é értékű, s azért meg is különbözteti Reg. p.o. ájem-hen az tf-től, noha különben a értékű e-je is van), az St pedig a megelőző önhangzókhoz illető önhangzóval: u-vsd o, u után, íí-vel ö, ü után, ezenkivül e (azaz é)-vel. A zo önhangzóját is a megelőző szótag önhangzója határozza meg : U} ö után z'ó lesz, a, e, i után ze. Megjegyezhető, hogy az i-végü tök (1. mari) az m, d, st ragokat szintén csak közvetítő Önhangzóval veszik föl (e, i-vel), és ha acied mellett még acad van, ez csak onnan van, hogy az aci névtő mellékalakja aca (v.ö. aca-vel mostoha atya, tkp. atya-fél), a mely az avaj} akaj ragozását tekintve, egy acaj eredetibb alakot gyaníttat, a milyen a mari-ra, nézve is valószínű a hegyi dialectusbeli mára után. így a mtiriem, maríeá alakok néhai mar aj em, mara/ed-ből magyarázódnak meg. Figyelemre méltó még az is, hogy az m, d előtt hangsúlytalan o, mely a másik dialectusban hangsúlytalan a, szintén é-vó válik (kudem, kuded, jumewz, jumed), míg a hangsúlyos vég- a nem változik (ólam, ólad). — A hegyi dialectus a birtokos személy ragokra nézve főleg abban tér el, hogy a d helyett rendesen t-t használ (a mely Regulynál csak más viszonyragok előtt lép föl : dat. ku&etlan abl. ku&etlec) : jukeí hangod, jaleí lábad; az st előtt nem u, tó-vel hanem e-vel, s helylyelközzel hangsúlytalan a-val közvetít (yujist fejők, vurgemast ruhájok), sazo helyett rendesen za-t mond (hangsúlytalan a-val). A Castrén nyelve annyiban különbözik, hogy a na, da-nak magashangú na, da ejtést is ád, tehát : imnina lovunk, imnida lovotok, pörtraa, porta (e h.pörtta, R. porttá) ; ezenkivül az i-em, iet össze is vonódik im} it-té : mmiem, immiet és immw, immí (Reg. önmem, omned). A személyragoknak többesi-ragos névtöhöz való járulásáról nem találunk Regulynál példát; a Cs.pr. ilyenkor csak az ön álló szem.-névmás genitivusával fejezi ki a birtokos-viszonyt: minin 28* .. avaj anya : vuj fej : dj (táj) jég : üdür leány : puc fark : avajem, avajna vnjem, vujna ajem} djna üdürem} üdürna' pucem, pucna avad} avada vujed, vujda djed, ajda üdüred, üdürda puced, jm&da
