Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 161

1 72 RALLAGI MÓR. Most jő még a feldolgozás, s ehhez saját nyelvünk művészi kezelése s alakító tehetség nem kisebb mértékben kívántatik, mint akármely eredeti munkához. Ki egy müfestményt másol, annak az ecsetet csak oly ügyesen kell forgatnia, mint ki eredetit fest, kinek agyában megszülemlett a müeszme; s csak is az inventio az, mi az eredetit a másolatnak fölibe teszi; de másrészről az inventio csak a körvonalozást adja, tökéletes müvet a sikerült kivitel. S ha hűség, világosság és csin oly fordítási tulajdonok, melyeket akármely remekmű fordítójától méltán követelünk, mennyire jogosult akkor e követelés a bibliatolmácsolásnál, mely míg egyfelől tartalma szerint legszentebb érzelmünknek, a hitnek kútfeje, másfelől az a rendeltetése, hogy alakjával is hasson, melegítsen, építsen. De hogy mily nehézségekkel jár épen a bibliát úgy áttenni, hogy a fordítás a nevezett tulajdonokkal bírjon, könnyű elképzelni, ha elgondoljuk, mily kevéssé alkalmasak a modern fordulatokhoz szoktatott, mesterséges szerkezetű irodalmi nyelvek általában arra, hogy az emberiség gyermekkorának kezdetleges alkatú hímezetlen beszédét sajátos egyszerű szépségében visszaadják. A biblia eredetijének minden egyes müvében a stil minden kezdetlegessége mellett egyik vagy másik szépség uralkodó, egyik vagy másik tulajdon sajátabban, fényesebben van kifejezve, mi az egyes müveken végig ömölvén, mindegyiknek sajátságos jelleget kölcsönöz. Vannak utolérhetetlen szépségű darabok, melyek a tartalom magasztossága mellett a kifejezés rendkívüli egyszerűsége, mondhatnám gyermetegsége által tűnnek ki; másoknál a kifejezés keleti fénypompája tündöklik, s a szavak mérarányos lejtése gyönyörködteti a fület; ismét másokat a nyelvezet tömöttsége, jelentős rövidsége tesz hathatósokká. Az irály mind e változásait más nyelvben híven visszatükröztetni bizonyára nem könnyű feladat, s csak olyantól remélhető, ki a mellett, hogy a biblia nyelveit tökéletesen érti, annak szellemi légkörében él és minden bibliai iró lelkületébe magát bele tudja képzelni, saját nyelvét mesterileg forgatja és idegen rámára is úgy bírja vonni, hogy nemzeties zamatja akkor is megmaradjon. Megvoltak-e a fejtegetett kellékek Károlyi Gáspárban, mint bibliafordítóban ? birt-e elegendő ismeretével a bibliai nyelvek és amaz őskor szellemének ? mennyire tudta a zsibbadásából akkor éledező