Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)
Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 161
170 BALLAGI MÓR. Jósue 10, 24. e mondat : „kik oda menvén vetek az ö* lábaikat azoknak nyak okra" , a Visolyi szövegből merőben kimaradt és Molnár az előttem fekvő Hannoviai kiadásban ezt igazítatlan hagyja. A Váradi kiadás e szavakkal pótolja : „kik eljővén tapodák lábakkal azoknak nyakát." 1. Sam. 14-ik fejezetében Öt kihagyás van: 33. v. e szavak hiányzanak : „hitetlenül cselekedtetek", és „most"; 34. v. végén „azon éjjel" szók maradtak ki; 38. v. „e mai napon"; 43. v. „így szólván" ; és mindezek az igazított Hannoviai kiadásban sincsenek meg. A Váradi kiadás a 34. versben az éjjel szót beszúrja, és ez az egész, a többi kihagyásokat pótolatlan hagyja. 1. Kron. 28 : 13, 14, 15. versek úgy meg vannak a Visolyi kiadásban csonkítva, hogy mindenik versnek úgy szólván csak fele része van meg, és íme sem Molnár sem a Váradi biblia kiadói nem veszik észre. Zsolt. 81, 15. a Visolyi kiadásban így hangzik : „Az ő ellenségeket hamar megaláztam volna, és azok ellen fordítottam volna az én kezemet"; s így ki volt hagyva a vers második feléből : az okét háborgatok. Ott volt a későbbi igazítok előtt Székely, ki az 1548-ban kiadott zsoltárokban így fordít : Nagy rövid napon az ö ellenségüket megaláztam volna; és az ö ellenségire fordítottam volna az én kezemet; olvashatták e verset helyesen fordítva Magyari István 1602-ben kijött „Az országokban való sok romlásoknak stb." czímü munkája jeligéjében, így : „nyilván semmié tettem volna az ö ellenségeiket és az ö háborgatói ellen felemeltem volna az én kezemet" , és mindamellett nemcsak Molnár kiadásaiban, de még a Váradi bibliában is a Visolyi hiányos szöveg megmaradt. íveket lehetne tele írnom a Visolyi bibliakiadásban találtató kihagyásokkal, és ismét ívekre terjedne a helytelen igazítások felsorolása. Megmondta már Kölcsey, hogy „a jobbítás mestersége nehezebb mint gondolhatnék." Általában különös balcsillagzat alatt folyt le e fordítás története. Annyi hivatott s hivatlan kézen ment keresztül, hogy utoljára majdnem annyi lett benne az idegenek által ejtett hiba, mint az eredeti, pedig ez nem csekély számmal volt. Még az is történt, hogy az eredetiben meglévő szövegrész a későbbi kiadásokból kimaradt, mint 2 Kor. 7,12. a Visolyi kiadásban teljesen van, igy: „nem azért írtam; az ki az bosszút tette vala, sem azért, az ki az bosszút szén-