Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Fábián István: A cselekvés egyszeriségét jelölő d, van, ven képzőkről. 1

4 FÁBIÁN ISTVÁN. her gyökkel, mely a loher és hernyó (hernyü ?) szókban bizonyos fünemről, zöld növény sarjakról használtatik. 2) vargánya : erdőkben tenyésző gomba, melynek több fajai vannak : agaricus cantharellus. Ha jól látok, a var = vogul : vuar erdő, és gánya = jakut : kunákh gomba szókból van összetéve. 3) Sarkantyú : jobban = sarkkantyú, azaz : sark calx kont-ó, vagyis a sarkat körülövező, calcar. A kon gyök értelme következő összesorolásból sejthető : kondor, gön-dör, crispus, convolutus, könyv = volumen, gyön-gy margarita, gemma, honnét gyön-gy-öl =: convolvit stb., miszerint a kon-t ma divatlan ige, eredeti értelméhez képest am.: circumambit, circumplicat, honnét kontó v. kontyu, kontyu összetéve a sark szóval: sarkkantyú, am.: calcar ita dictum, quod calcem circumambit; valaminthogy az önállólag divatos konty vitta muliebris, cidaris is a fej begyöngyöléséről mondatik. 4) üstök = üs-tök; összetéve azüs, jakut: asz, szürjén: si, haj Haar, és tök = finn : tukko convolutum quid szókból. 5) sigér vagy sügér, úgy látszik, a sig, vagy süg, és ér osztyák : cjer, cseremisz : szjir, hal szókból van összetéve; azonban, minő jelentése van a süg szónak ? nem tudom. 6) Pereputty a pere, és putty szókból összetétel által alkotva. A pere, mint már Hunfalvy Pál észrevette, azonos a finn : perhet familia szóval, a putty pedig úgylátszik az osztyák mokh, mok das junge der Thiere (am-mók junger Hund, szagar mők junge Kuh) ezóval hasonlítható, miszerint a pereputty a családban a legkisebbiket, legifjabbikat jelentené. Jegyzet. A putty és mők szóknak egybevetése az ajakbetük (p, és m) felcserélődésén kivül a t vagy ty, tty és k betűk közti viszonyon alapszik, s melyen a szürjén : vok, finn : veikka, veikko, osztyák : pagja, badja, m. : bátya szókat egybehasonlítók (1. M. Nyelvészet 6. évf. 114. 1. y) alatt). 7) Halánték : hal-án-ték, am. : a szürjén peljdjin v. peljgjin, melyhez elemeire nézve is hasonlítható. Ugyanis a pelj am. : cseremisz : peles, szűrj : pelj, lapp : pelje, m. : fül; a djin v. gjin, mely a magyarban a hangrendszerhez alkalmazkodva jin, jan, án-ra változott am.: propinquitas; tehát auris propinquitas. A magyar szó tője ugyan hal, azonos a hall, finn kuulen audio ige tőjével, de ez, és a belőle képzett osm. : kulák auris úgy viszonylik a fül, pel-ets, pelj szókhoz, mint a finn kyla, kairi, halava, harras a m.: falu, fúró,