Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Fábián István: A cselekvés egyszeriségét jelölő d, van, ven képzőkről. 1

A D, VAN, VEN ÉS N RÉPZŐRRÖL. 13 következtetésre vezetnek, miszerint a csupasz n-képzó't, mely következő igékben a kicsinyítő i képzővel jár, azonosnak tekintsük az imént fejtegetett van ven képzővel : ból-i-n-t kacs-i-n-t pöcz-i-n-t bosz-i-n-t kanyar-i-n-t pödör-i-n-t csap-i-n-t kocz-i-n-t tap-i-n-t csavar-i-n-t köh-i-n-t tek-i-n-t ér-i-n-t legy-i-n-t suh-i-n-t emel-i-n-t nyal-i-n-t zuh-i-n-t stb. ezeknek t. i. értelme : egyszer (n) kissé, kis mértékben (i) teszi (t), a mit a tőszó jelent; p. o. köh-i-n-t : egyszer (n) kis (i) köli hangot ad, tesz (t) stb. stb. Többire ezen igékben a kicsinyítő i képző azonos az i- (és e)vel, mely a Józs-i, Mis-i, Kat-i, Fer-i, bács-i, sus-i (susogó), kap-zs-i, vak-s-i, kiván-cs-i stb. szókban képzőül előfordul, s ellentétese a mélyhangú a ó u (ezekben : báty-ó , Kat-a, Kat-ó, Ist-ó-k Pann-u-s, Ed-u-s, Fer-u-s) nagyító értelmű képzőknek. Az önhangzók közti ime különbség szerint a mandzsu nyelvben : khakha am. férfi (erős, nagy), khekhe asszony (gyönge, kicsi).; ama = atya, eme = anya stb. stb. (1. Linguae Mandschuricae institutiones Kaulen-től §. 8.). FÁBIÁN ISTVÁN.