Nyelvtudományi Közlemények 2. kötet (1863)

Tanulmányok - Fábián István: A cselekvés egyszeriségét jelölő d, van, ven képzőkről. 1

10 FÁBIÁK ISTVÁN. vés gyakoriságát, a második sorbeliek az átható cselekvés egyszeriségét, a harmadikbeliek végre az Önható alany egyszeri cselekvését fejezik ki, miszerint péld. a kon-og annyit tesz, mint : az alany (harang, hordó) benhatólag gyakran (og) ád kon hangot; kon-d-ít anynyit, mint : az alany áthatólag (a harangra, hordóra) egyszer (d) tesz (ít) kon hangot; a kon-d-ú-1 végre annyit, mint: az önmagábanható (u, a finnben magokbanható s magokba visszatérő igék képzője 1. Finn Nyelvtanom 180.150. 1, 2. a jegyzetben) alany (harang, hordó) a kon hangot egyszer (d) teszi (1, mely Riedl szerint mellék alakja az átható igék t jellembötűjének L. Magyarische Grammatik §. 85.). _ Mint látszik ezen igékben minden értelem-árnyalat saját exponense által képviselve vagyon. A mi a tárgyalás alatt levő cselekvés egyszeriségét képviselő d képzőt különösen illeti, ennek eredetibb alakját a hason jelentésű szuómi ahda, áhdá képzőben ismerjük fel, mely szintén hang- és kedély-szókhoz függed, s igen számos, néha gyök szerint is egyező ilyen igéket (verba momentanea, subita) alkot, minők: kom-ahda-n, kon-d-u-1-ok subito resono, kom-ahu-t-an kondítok facio, ut graviter subito resonet —; putk-ahda-n subito erumpo fak-ad-ok; ri-ahda-n, ri-ad-ok subito exclamo, vociferor, tipahda-n subito stillo cseppenek, cseppentek : tass-ahda-n subito levem son,um edo ut quis levi pede ambuláns = csosszanok ; vil-ahda-n subito effulgeo, mico, corusco ut fulgur = m. villanok ; rap-ahda-n subito crepo roppanok; sol-ahda-n cum sonitu subito labor zuhanok stb. stb. stb. Miután a d képzőnek eredetibb alakját (ahda, áhdá) megleltük, könnyű belátni, hogy ez azonos a szuómi yhde, yhtá (az yksi unus unicus infinitivusa) , m. egy (edj) , osztyák : it, szűrj én : ötik számnévvel, mely mint a fenebbi igékben megsejtett ezen értelemárnyalat kifejezésére legalkalmasb, a nyelv alkotó szelleme által képzőül fogadtatott. Az épen fejtegetett d képzőn kivül van a magyar nyelvben egy más (van, ven), mely miután kedély-hangokból amavval hason értelmű igéket (verba momentanea, subita) alkot; miszerint vannak igéink, melyek az értelem legkisebb változása nélkül mind a d, mind a van, ven képzővel egyaránt járnak, minők péld. csör-ög, csör-d-ít, csör-d-ü-1 v. csörög, csör-rent csör-ren; csur-og, csur-d-ít, csur-d-ú-l;