Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-07 / 286. szám

Irán nem hagyja Irán nem hagyja, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök „széttépje” a nagyhatal­makkal tavaly nyáron kötött atomegyezményt - mondta Haszan Róháni iráni elnök kedden. Teherán. „Megválasztottak valakit az Egyesült Államokban" - kezdte az iráni vezető. „Hogy mik a tervei, az később kiderül Igen, elő­fordulhat, hogy sok mindent meg­tenne. Lehet, hogy szeretné megy- gyengíteni az atomegyezményt. Lehet, hogy legszívesebben szét­tépné. Azt hiszitek, hogy hagyjuk ezt?" - kérdezte hallgatóságától a Teheráni Egyetemen előadást tar­tó Róháni. Az elnök hangsúlyozta: az ilyen vágyak nincsenek hatással a nemzet akaratára. Trump megválasztása óta az irá­ni vezetők mindent megtesznek az atomegyezmény sorsáért aggódók megnyugtatására. Kampánya során a republikánus politikus katasztro­fálisnak nevezte a megállapodást és megfogadta, hatalomra kerülése esetén újratárgyalja azt Irán a nagy­hatalmakkal - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal - kötött atome­gyezmény hatására került vissza a nemzetközi vérkeringésbe, miután a nukleáris fejlesztések korláto­zásáért cserébe eltörölték a vele szembeni gazdasági szankciók nagy részét A nyugati országok korábban azzal vádolták Iránt hogy békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előál­lítására törekszilt amit Teherán kö­vetkezetesen tagadott Nem fog bocsánatot kérni Abe Sindzó japán kormányfő nem fog bocsánatot kérni a december végén esedékes Pearl Harbor-i látogatásán az amerikai csendes-óceáni flotta ellen 75 évvel ezelőtt elkövetett légitá­madásért, a vizit egyedüli célja a megemlékezés az áldozatokról - közölte kedden Szuga Josihide japán kormányszóvivő. Tok A Barack Obama ame­rikai elnökkel közösen tervezett látogatás a megbékélés jele, és azt mutatja a jövő nemzedékeinek, hogy nem szabad megismétlődnie a háború borzalmainak és a szen­vedésnek-tette hozzá a szóvivő. Abe hétfőn jelentette be, hogy első japán kormányfőként felkere­si a Hawaii szigetén található Peaif Harbort. Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy a japán minisz­terelnök látogatása egy amerikai gesztus viszonzásának tekinthető: Obama ugyanis május végén - az amerikai elnökök közül ugyancsak elsőként-felkereste Hirosimát, ahol megemlékezett az amerikai atom­bomba-támadás áldozatairól de a történtekért ő sem kért bocsánatot Japán 1941. december 7-én Pearl Harbornál hatalmas légi­csapást mért a csendes-óceáni amerikai flottára, ametynek je­lentős része megsemmisült. Kö­zel 2500 amerikai katona vesz­tette életét, és mintegy 1200-an sebesültek meg. December 8-án az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak, belépve ezzel a második világháborúba. A csen­des-óceáni térségben még az után is tartott a háború, hogy a náci Németország 1945. május 8-i kapitulációjával Európában véget értek a harcok. Az Egyesült Államok 1945. augusztus elején két atombombát dobott le két ja­pán városra, Hirosimára és Naga- szakira. Néhány nappal később Hirohito császár bejelentette, hogy Japán leteszi a fegyvert. Megváltoztatta a kiürítésre vonatkozó javaslatait Az Egyesült Államok visszavonta a Szíriái ellenzéki fegyveresek Aleppó keleti részéből történő kivonására vonatkozó, december 2-án tett javaslatait, az új amerikai elképzelé­sek lélegzetvételhez akarják juttatni a szélső­ségeseket - jelentette ki kedden Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Moszkva. „Tegnap értesítést kaptunk tőlük (az Egyesült Államoktól), hogy nem tudnak ve­lünk találkozni (Genfben és Aleppóról egyeztet­ni), mert meggondolták magukat. Visszavonták a dokumentumukat és most egy új dokumentu­muk van" - mondta. „Ez a dokumentum, az első benyo­másaink alapján, mindent visszatérít a kezdőkörbe és időnyerési kísérletnek tűnik, hogy a militánsok kifújják ma­gukat, lélegzetvételhez jussanak és feltöltsék készleteiket" - tette hozzá. Lavrov szerint nem sikerült komoly párbeszédet kialakítani az amerikai­akkal. Az orosz diplomácia vezetője a kialakult helyzetet a szeptember 9-i megállapodás utánihoz hasonlította, amikor az amerikaiak „indokot kezd­tek keresni" és „találtak" arra, hogy kihátráljanak az alkuból. Mint mond­ta, a kétoldalú tárgyalásokon Orosz­ország fel kívánja vetni azt a kérdést, hogy a szélsőségeseket bűncselekményekre bujtatják fel Aleppóban és egész Szíriában. Lavrov hangoztatta, hogy a szíriai ellenzéki legfelsőbb tárgyalási bizottság kategorikusan elutasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsa azon ha­tározatának végrehajtását, amely a damasz­kuszi kormánnyal kötendő megegyezésre kö­telezi a testületet. Megismételte, hogy azokat a militánsokat, akik nem hajlandók önként kivonulni Aleppó keleti részéből, meg fogják semmisíteni. Mint mondta, Oroszország támo­gatni fogja a szíriai kormányerőket a kórházak megvédelmezésében. Renzi mielőbbi választásokat szorgalmaz A lemondását bejelentő, de tisztségéből egyelőre ténylegesen nem távozó Matteo Renzi olasz kormányfő mielőbbi parlamenti választásokat szorgalmaz, akár már a jövő év elejére a La Repubblica című balközép napilap értesülései szerint. RÓMA. Matteo Renzi közeli munkatársai a La Repubblicának elmondták, hogy a balközép irányultságú kormányfő a referendum bukása utáni visszavágóra készül és azonnali, már janu­ár-februárra kitűzendő (előre hozott) parlamen­ti választásokat szorgalmaz. Renzi elképzelése szerint addig akár miniszterelnök is maradhat­na. Arra hivatkozik, hogy a vasárnapi népszava­záson az urnákhoz járulók negyven százaléka, több mint 13 millió ember mellette szavazott, és ez elegendő kiinduló erő lehet az újabb miniszterelnöki megbízatás elnyeréséhez. Ha az ellenzéki pártok előre hozott választásokat szorgalmaznak, a kormányt vezető Demokrata Pártnak (PD) ugyanezt kell tennie, különben kisebbségben marad. „Nem hagyom a válasz­tások fegyverét Beppe Grillo kezében" - a La Repubblica szerint Matteo Renzi ezt hangsú­lyozta az ellenzéki 5 Csillag mozgalom vezető­jére utalva Sergio Mattarella államfőnek hétfőn, amikor kétszer is egyeztettek egymással. Az újság úgy tudja, Mattarella nem vette jó néven, hogy Matteo Renzi mér a népszavazás éj­szakáján bejelentette lemondási szándékát anél- küL hogy bárki megvonta volna tőle a bizalmat Az államfő arra kérte Matteo Renzit, hogy a jövő évi költségvetési törvény parlamenti elfogadá­sáig maradjon a helyén, és utána nyújtsa be hi­vatalosan a lemondását A miniszterelnök tehát befagyasztotta távozását 2012-ben már történt hasonló. Akkor Mario Monti miniszterelnöktől december 8-án vonta meg a bizalmat a törvény- hozás, de ő csak december 21-én mondott le hi­vatalosan, akkor is a költségvetés elfogadása után. A költségvetési szavazás ütemezéséről a frak­ciók kedden döntenek. Az olasz elnök abban bízik, hogy a költségvetési csomag elfogadása stabilitást teremt, és a referendum keltette bel­politikai indulatok némileg lecsillapodnak. Heves vita várható viszont a PD szerdára kitű­zött elnökségi ülésén. A kormánypárt nem támo­gatja az előre hozott választásokat Matteo Renzi azonban csak akkor marad a pártelnöki székben, ha a PD támogatja politikáját A párt Renzi-ellenes baloldali szárnya kongresszust sürget Matteo Ren­zi leváltására, de „Renzi nélkül a PD szétrobban" - vélte a La Repubblica. Netanjahu aranyozott szobra Egy művész titokban Benjámin Netanjahu miniszterelnök aranyozott, talapzaton álló szobrát helyezte el keddre virradó éjjel Tel-Aviv központi Rabin terén - jelentette a Háárec című újság honlapja. Jeruzsálem, a négy és fél méter magas szobrot az az anonimitását őrző művész készí­tette, és vitette a város legnagyobb terére, aki pár napja email-üzenetet juttatott el több szer­kesztőséghez, amelyben kijelentette, hogy „a közeli napokban titkos politikai-művészeti tet­tet hajt végre, amely nagyszabású visszhangot fog kiváltani a médiában". „Általában a szabadsággal és a választás sza­badságával foglalkozom művészetemben, de a körülöttem zajló folyamatok nem teszik lehetővé, hogy szokásos munkáimmal foglalkozzam" - mesélte az alkotó az izraeli kettes kereskedelmi tévének te­lefonon. „A szoborral a szólásszabad­ság határainak vizsgálata volt a célom Izraelben, 2016-ban" - tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy a három hónapos munkával elkészített szobor művészeti performance-sorozatának csak az első alkotása. A városháza képviselői a szobor el­távolítására felszólító figyelmeztetést ragasztottak az alkotás hátoldalára nem sokkal megjelenése után. A város vezetőségének képviselője bejelentette, hogy várhatóan már kedden elszállítják a kormányfő aranyszobrát a Rabin térről. Jael Dajan, a városi tanács egyik tagja úgy nyilatkozott a Háárecnek: tiltakozik a szobor engedély nélküli felállítása ellen, az alkotás ugyanakkor „azt jelzi az izraelieknek, hogy Tel- Aviv is Bibi, vagyis Benjámin Netanjahu rend­szerének a része." A téren egy járókelő nevének elhallgatá­sával azt mondta a lapnak, hogy „az első asz- szociációm a Bibliában található aranyborjú". Egy másik, politikai nézeteit jobboldaliként meghatározó tel-avivi szerint viszont „a szobor menő, kijár Netanjahunak, akit a nép újra és újra megválasztott." Kártérítési keresetek Kártérítési keresetet nyújtott be kedden a dél-koreai elnök el­len mintegy ötezer sértett, mert szerintük Pák Gun Hje államfő korrupciós botrányával lelki fájdalmat okozott nekik. SZÖUL. A sértettek egyenként 500 ezer vont (mintegy 125 ezer forint) követelnek az államfőtőL Jogi képviselőjük Kvak Szang Eon szerint az elnököt felelősségre kell vonni azokért a bűncselekmé­nyekért, amelyeket tisztségével visszaélve követett el A kártérí­tési keresetet maga Kvak kezde­ményezte, aki Ro Mu Hjon néhai államfő fia. (Ro Mu Hjont a parla­ment 2004 tavaszán a választási törvény megsértésére hivatkozva leváltotta - az ország történeté­ben először -, de az alkotmánybí­róság visszahelyezte tisztségébe.) Több mint tízezren jelezték, hogy csatlakoznak a kezdeményezés­hez. A sértettek első, ötezer fős csoportja nyújtotta be kedden a kártérítési keresetet Három ellenzéki párt szom­baton terjesztette a parlament elé a Pák Gun Hje alkotmányos felelősségre vonását és levál­tását (impeachment) célzó in­dítványt. A törvénytervezetet a 300 fős parlament 171 képvi­selője írta alá, de 200 voks kell az eljárás beindításéhoz. Az el­lenzék azt állítja, hogy elegendő kormánypárti vagy független képviselő támogatja az indít­ványt ahhoz, hogy az elnököt el lehessen távolítani. A Szenuri több kormánypárti képviselője is jelezte korábban, hogy támogatni fogja a felelős­ségre vonást, de megváltoztat­ták a véleményüket, miután az elnök múlt kedden bejelentet­te, hogy kész önként távozni. A kormánypárt képviselői ezután úgy határoztak, megpróbálják elérni, hogy Pák Gun Hjének csak áprilisban kelljen távoznia a hatalomból, hogy júniusban meg lehessen választani utód­ját. Az elnökkel szembehelyez­kedő kormánypárti képviselők egy csoportja azonban úgy foglalt állást, hogy az elnöknek szerdáig fel kell vázolnia távo­zásának menetrendjét, külön­ben csatlakoznak az ellenzéki indítványhoz. Pák a nap folya-, mán találkozik a Szenuri vezető­ivel, hogy tárgyaljon velük erről. Az ellenzék azért akarja le­váltani Pakot, mert kiderült, hogy barátnője és bizalmasa, Csoj Szun Szil személyi és kor­mányzati döntésekbe is bele­szólt, holott semmilyen hivata­los tisztsége nem volt soha. Az ügyészség szerint a kormány ál­lítólag nyomást gyakorolt több tucat dél-koreai nagyvállalatra, hogy több tízmillió dollárt ado­mányozzanak két alapítvány­nak, amelyek Csoj Szun Szil el­lenőrzése alatt állnak. Kedden a botrányban érintett nyolc óriásvállalat - Samsung, Hyundai Motor, SK, LG, Latte, Hanwha, Hanjin és CJ - veze­tői az ügyben folyó parlamenti meghallgatáson sajnálatukat fejezték ki a két alapítvánnyal tartott kapcsolatuk miatt, de egyikük sem ismerte el, hogy pénzt utalt volna át nekik. A parlamenti vizsgálat legin­kább a Samsung ügyleteit ve­szi górcső alá. A gyanú szerint a dél-koreai államfő kifejtette befolyását a nemzeti nyugdí­jalapra annak érdekében, hogy engedélyezze a Samsung két leányvállalatának egyesülését, az alap ugyanis mindkét cégben a főrészvényesek közé tartozott. A Samsung cserébe állítólag 17,3 millió dollárt (mintegy 5 milliárd forintot) adományozott az említett két alapítványnak. Cazeneuve az új miniszterelnök Lemondott tisztségéről Manuel Valis francia minisz­terelnök, hogy indulhasson a jövő évi államfőválasztáson, illetve azt megelőzően a baloldal államfőjelölt-állító előválasztásán. Francois Hollandé államfő Bemard Cazeneuve eddigi belügy­minisztert nevezte ki új kormányfőnek-jelentette be kedden az elnöki hivatal. PÁRIZS. „Erős egyéniség, és van tapasztalata az államügyek terén, jártas a biztonsági és ter­rorizmusellenes kérdésekben" - mondta az 53 éves új minisz­terelnökről egy meg nem neve­zett forrás az Elysée-palotából. Az utóbbi nem mellékes olyan időszakban, amikor Franciaor­szágban rendkívüli állapot van a terrorveszély miatt. Hollandé a belügyi tárca élé­re Bruno Le Roux-t, a Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetőjét nevezte ki. Más, esetleges kor­mánybeli változásokat egyelőre nem jelentettek be, de Hollandé és Cazeneuve már kedd délelőtt beszélt az elnökválasztásig tartó időszakra hivatalba lépő kormány szerkezetérőlés munkájáróL Valis előző nap jelentette be, hogy jelölteti magát az elnökvá­lasztásra, és ennek előzménye, hogy Hollandé a múlt héten be­jelentette: nem indul újra. Valis abban bízik, hogy meg tudja te­remteni a szocialisták egységét, és annak esélyét, hogy továbbra szocialista legyen az államfő. A Harris Interactive közvéle­mény-kutató intézet felmérése szerint Valis a januári baloldali előválasztás esélyese, az elnök- választáson viszont nincs esélye bejutni a második fordulójába. Minden felmérés szerint az első fordulóban az első két he­lyen Francois Fiiion, a jobbkö­zép Köztársaságiak jelöltje és a tőle jobbra álló Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke végezne, és bármilyen szocialista jelölt legfeljebb az ötödik helyet tudná megszerezni az első fordulóban. \ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom