Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-05 / 284. szám
2016. december 5., hétfő Táncgála „kisfarsang" idején Egy forgatás margójára Mulassunk még egyet Szent András havában - hirdette a rétsági művelődési központ ajtaján a méretes plakát, a helyi Kereplő néptáncegyüttes serény tagjai így is tettek nemrég: pergő lábú dáridóval zárták a Szent Mihálytól Katalin-napjá- ig tartó népi „kisfarsangot", hogy aztán átadják magukat az advent meghitt magasztosságának. H. H. Rétság. Hagyomány már ez az esemény a nyugat-nógrádi kisvárosban. Ilyenkor általában megtelik a kulturális intézmény színházterme, szülők, barátok, ismerősök, családtagok kíváncsiak arra, hogy az apróbb és nagyobbacska diákok, néhány felnőttel karöltve, miket is sajátítottak el a néptánc mesterségéből, ebben az esztendőben mivel is bővül a különböző kor- osztályos társaságok koreográfiái palettája. Simon Katalin, a Kereplő művészeti vezetője, „agya" és mindenese, az egyes kompozíciók lelkes betanítója köszöntötte először a megjelenteket, majd az óvodásoktól az általános iskolásokon át a gimnazistákig és a felnőtt „tagozatig egymás után léptek színre a csoportok: A Zúgófa, a Csillagvirág nevét viselő alakulat, illetve az Ékes Énekegyüttes tagjai. Megszokott ezen az András havát lezáró eseményen, hogy vendégek is részt vesznek a Kereplő-mulatságon. így volt ez idén is: tiszteletét tette és muzsikált a művelődési központban a Kóborzengő zenekar, valamint a Pest megyei Kerepesről érkezett Kisvirág táncegyüttes, akikhez régi kapcsolat fűzi a rétságiakat, míg Grenács Fanni és Irk Bence, illetve Reszneki Virág és Lóránt Gábor páros táncukkal emelték a délután színvonalát. Ráadásul a végén mindenkit a pódiumra szólítottak, és a fellépők bizony alig fértek el a viszonylag tágas térben - minden egyes színpadon szereplő ember kis ajándékot is kapott: népi motívumokkal díszített kézműves készítésű mézeskalácsot. Természetesen a tanítványok Simon Katalinnak is méltó módon megköszönték az éves közös munkát, az elmaradhatatlan névnapi üdvözléssel együtt. A gála befejeztével az intézmény aulájába tódultak a házigazdák és vendégeik, ahol a terített asztalokon sok-sok finomságvárta a mozgásban kifáradt gyerekeket, majd egy kurjantójelszóra elindult a spontán táncház végeláthatatlannak tűnő folyama. ***** GINOP-5.1.1 -15-2015-00001 Álláskeresők elhelyezkedését segítő Európai Uniós program Nógrád megyében Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg Nógrád megyében az GINOP-5.1.1-15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra c. kiemelt projekt, amely a 25 és 64 életév közötti álláskeresők elhelyezkedési esélyeit kívánja növelni a munkaerőpiacon. A programot a Nógrád Megyei Kormányhivatal személyre szabott támogatásokkal, valamint egyéni és csoportos tanácsadással igyekszik segíteni, melynek fő célja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők nyílt munkaerőpiacra történő visszahelyezése. A támogatások a foglalkoztatási hátránnyal rendelkező álláskeresők következő célcsoportjait segítik:- 25-30 év közötti felsőfokú végzettségű pályakezdő álláskeresők- alacsony iskolázottságé álláskeresők- gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolását követő újrakezdés nehézségeivel küzdő nyilvántartott álláskeresők- tartósan (legalább 6 hónapja) álláskeresők- 50 év feletti nyilvántartott álláskeresők- közfoglalkoztatásból 30 napnál nem régebben kilépett és nyilvántartásba vett álláskeresők- 25-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők/szolgáltatást, közvetítést igénylők A program munkaerő-piaci képzései lehetőséget teremtenek versenyképes szakképesítések, OKJ-s végzettségek megszerzésére, ezzel is növelve az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit. A projekt pénzügyi forrásainak köszönhetően mind a tanfolyami költségek, mind pedig a képzés helyszínére történő beutazás költségei 100%-os mértékben finanszírozásra kerülnek. A képzésen történő részvételt segíti a keresetpótló juttatás, mely a mindenkor hatályos közfoglalkoztatási minimálbér 80%-ának megfelelő összeg havi folyósítását jelenti a tanfolyam teljes időtartama alatt. A projektrésztvevők munkaviszonyban történő alkalmazását a program a munkáltatók részére adható foglalkoztatási támogatásokkal is igyekszik ösztönözni. A kiemelt célcsoportot képező 25-30 év közötti felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők, a gyermek- gondozás vagy hozzátartozó ápolását követő újrakezdés nehézségeivel küzdő nyilvántartott álláskeresők, illetve a tartósan (legalább 6 hónapja) munkanélküli álláskeresők foglalkoztatatását az őket alkalmazó munkáltatók számára nyújtott kedvező konstrukciójú támogatással, a foglalkoztatásból eredő költségek, a bruttó bér és a szociális hozzájárulási adó együttes összegének 70%-os átvállalásával ösztönözzük, mindezt 8 hónapon keresztül. A támogatás lejártát követően 4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van a munkáltatónak. Az 50 éven felüliek és az alacsony iskolai végzettségűek esetében az életkorukból, illetve a szakképzetlenségükből eredő hátrány hatványozottan nehezíti munkaerőpiacra való visszajutásuk esélyeit, ezért az ő esetükben foglalkoztatásuk költségeit 8 hónapon keresztül 100%-ban támogatjuk, ami a munkáltatókra nézve szintén 4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséget jelent. Az utóbbi támogatási konstrukcióval segítjük a közfoglalkoztatásból 30 napon belül kilépettek foglalkoztatását is, mivel a program egyik kiemelt célja a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átlépés elősegítése. A foglalkoztatási támogatások időtartama alatt a program tehermentesíti a munkáltatót a helyközi munkába járás költségei alól is, amennyiben a munkavállaló a lakóhelye/tartózkodási helye és a foglalkoztatás helyszíne között tömegközlekedési eszközt vesz igénybe. A támogatás mértéke a munkavállalót és a munkáltatót terhelő költségek 100%-a. A program lehetőséget nyújt a vállalkozóvá válás támogatására is. Ennek keretében a vállalkozói igazolvány kiváltását követően a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeget folyósítjuk 6 hónapon keresztül. A lakóhelyüktől távol - több mint 100 km-re - munkát vállalók lakhatási költségeit havonta maximum 100.000,- Ft erejéig támogatjuk legfeljebb 12 hónapon keresztül. További, részletes információért és a támogatások igénylésével kapcsolatban, kérjük, forduljon a Nógrád Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalainak Foglalkoztatási Osztályaihoz. Foglalkoztatási Főosztály 3100 Salgótarján, Alkotmány út 11., Telefon: (32) 521-050, Fax: (32) 310-327, e-mail: foglalkoztat$s.foosztaly@nograd.gov.hu hgnlap: http://www.munka.hu SZÉCHENYI Éurdpai Unió Surópai Síociáti* Alap Magyarország Kormánya BEFEKTETÉS A JÖVŐBE A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház fiatal művésznője Matúz Gábor Nincs kegyelem című filmjének egyik olyan szereplője, akinek karakterét részben valóságos személy ihlette.- Miért vállalta el a szerepet?- Egyrészt az 1956-os események mindig is érdekeltek. Talán azért, mert nagyon keveset tudunk róluk. Izgalmasnak találtam azt, hogy egy félig dokumentumfilmben szerepeljek, és talán kicsit közelebb kerülhetek az akkori események megértéséhez, megismeréséhez, és talán szerepem lehet abban, hogy közelebb vigyük ezt az emberekhez.- Egy nagyjátékfilmben talán jobban ki lehet bontani a szerepet, a megformálandó karaktert.- Azt gondolom, hogy egy szerep megformálása, nem a terjedelmen múlik. Persze valamilyen szinten könnyebb, ha egy két órás nagyjátékfilm vagy egy egész estés színházi darab főszereplője az ember. De szerintem ez is szép a színészetben, hogy ha 20 mondatom van egy darabban, vagy 5 kicsi jelenetem van egy filmben, akkor is ki kell dolgoznom, ki kell bontanom a karaktert.- Milyen emlékeket őriz a forgatásról?- Nagyon élveztem minden forgatási napot. Pedig elég megterhelőek voltak. Lelkileg és fizikailag is. Mint majd azt a filmben látják, elég sokat bántottak. Persze ez nem valóságos, hiszen a "bántalmazó partnerem" Szakács Tibor maximáliSzakács Tibor (balra) és Kántor-Müller Zsófia a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilm forgatásán Salgótarjánban. Az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűzről készült filmet Matúz Gábor rendezésében december 8-án mutatják be. san figyelt rám, és szerintem ő jobban aggódott mint én, hogy nehogy bajom essen. És persze rengeteg segítséget és felkészítést kaptam a kaszkadőröktől is.- Úgy hallottam, voltak kimondottan nehéz pillanatai a forgatásnak.- Lelkileg volt nehéz időnként. Hiába tudtam, hogy azok az emberek, akik ott fekszenek kiterítve a betonon, ép és egészséges emberek, vagy a kisfiú aki üvölt a kórházi ágyon, csak szerepet játszik, nem tudtam nem végiggondolni, hogy amit én látok, azt valaki (nem is olyan rég) tényleg láthatta. Ez borzalmas. És szomorú. Viszont nem szabad elfelejtkeznünk róla, és nem szabad hagynunk, hogy még egyszer megtörténjen egy ilyen, vagy akár csak ehhez hasonló dolog. És persze tagadhatatlan - maradva a nehézségeknél -, hogy például a mú'vérnek nagyon rossz íze volt. A stáb részéről mindvégig megkaptam a maximális támogatást és tiszteletet. Voltak azért elég intim jeleneteim is, és nagyon megkönnyítette a munkámat az ő odafigyelésük.- A filmben áldozata a történéseknek. Nagyon fiatal, de esetleg van a családjában olyan történet, amely kapcsolódik az 1956-os forradalomhoz, illetve az ötvenes évekhez... Megosztaná velünk?- Az apai nagyapám, Müller Lajos, 1956-ban Budapesten fotósként dolgozott. Pár éve az interneten találtam rá néhány képére, amiket - főleg október 23-án- ott készített. Ezek a fényképek az MTI tulajdonában vannak (kicsit sajnálom, hogy nem a családoméban). Nagyon megrázó, de érdekes képek. Sokat visszaadnak, illetve nekem és talán a korosztályomnak csak egyszerűen adnak arról a hosszú 12 napról. iE| n<a m cssass mm mmwMmK
