Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-31 / 306. szám

Szociális célú tűzifa támogatás Kalló. A község ön- kormányzatának képvi- selő-testülete, december elején alkotta meg az Alap­törvényre hivatkozva azt a rendeletét, mely a szociális célú tűzifa támogatás he­lyi szabályairól szól. A ren­delet szerint kérelemre az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatást, tűzifát bizto­sít elsősorban annak a sze­mélynek, aki megfelel több feltételnek, pl.: családjában az egy főre jutó havi jöve­delem az öregségi nyugdíj- minimum 120 %-át (egye­dül élő esetében a 150 %-át) nem haladja meg, vagy a 70. életévét betöl­tötte, illetve olyan egyedi élethelyzetben van, ami kü­lönös méltánylást igényel. Háztartásonként legfeljebb 1 m3 tűzifa biztosítható. A szállításból származó költ­ségek az önkormányza­tot terhelik. A kérelmeket 2017. január 9. és 2017. január 13. között lehet be­nyújtani a Kállói Közös Ön- kormányzati Hivatal ügyfél- szolgálatán. Cz.Z.J. Segítik a felsőfokú tanulmányokat PÁSZTÓ. A napokban dön­tött a Bursa Hungarica Fel­sőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatról a vá­ros önkormányzatának Bar­na Tiborné által vezetett Intézményirányítási és Szo­ciális Bizottsága. A város diákjai előtt kétfé­le pályázati lehetőség nyílt meg. A beadási határidőn belül 12 pályázat érkezett. Minden pályázó jelenleg már főiskolai, vagy egyete­mi tanulmányokat folytat. („A" típusú pályázatok) Az Intézményirányítási és Szo­ciális Bizottság az elbírálás sorén 11 pályázó esetében ítélt meg támogatást. Ezek szerint a 2016/2017. tan­év második (tavaszi), illet­ve a 2017/2018. tanév első (őszi) félévére Pásztón 4 diák 5000 Ft, 5 diák 4000 Ft, 2 diák pedig havonta 3.000 Ft tanulmányi támogatás­ban fog részesülni. Szándékos mulasztás Balassagyarmat, a Ba­lassagyarmati Rendőrka­pitányság csalás vétség megalapozott gyanúja mi­att folytatott eljárást egy magyarnándori férfi, illet­ve egy cserháthalápi nő el­len. A nyomozás adatai szerint a férfi az egyik ba­lassagyarmati műszaki áru­házban az asszony kérésé­re nagyobb összegű hitelt vett fel, amelyből különbö­ző háztartási gépeket vá­sárolt. Ezt követően a ter­mékeket a nő cserháthalápi lakásába szállította, partne­re segítségével. Az érintett személyek a hitel felvételét követően a törlesztőrészle­tet nem fizették, s azt nem is állt szándékukban rendezni. A hatóság a férfi, valamint a nő elleni folyamatban lévő eljárást a napokban befejez­te és az ügy iratait vádeme­lés javaslatával továbbítot­ta a Balassagyarmati Járási Ügyészségre. Tarjám rajzfilmes a felkelő nap országában Különleges, még a mai globalizált időkben is titkokkal teli, fura világból csöppen vissza közénk minden évben karácsony körül szűkebb hazánk fia. Erdős Bálint, aki nyolc éve Japánban él, ahol jelenleg az egyik népszerű - stílszerűen Sunrise (Napkelte) nevű - tokiói animációs filmstúdió gyártásvezetője. Erdős Bálint jól beilleszkedett a japán életbe ra. Úgy fél évbe telt beilleszkedni az egyetemi közös­ségbe. Nagyon sokat segített, hogy beléptem a köny- nyűzenei klubba, amely egy nagyon befogadó, szinte nyugatiasán vad közösség. Tudatosan nyitott voltam, ha valami furának tűnt, akkor letudtam, hogy „aha, szóval itt így megy". Talán épp ezért, néha megkapom a japá­noktól, hogy japánosabban viselkedem, mint ők.- Miért „ragadt" Japánban, és ott jelenleg mivel fog­lalkozik?- Az egyetemi éveim alatt már kívülről láttam Ma­gyarországot, és amit láttam, az meggyőzött arról, hogy nem akarom ott leélni az életemet. Japánban ke­restem állást, bár alábecsültem a kihívást, így csak egy nem feltétlenül kedvező munkahelyet sikerült elcsíp­nem. A Sunrise rajzfilmgyártó cégnél vagyok gyártás- vezető, és bár a japán mérce szerint az átlag alatt kere­sek, a magyar mérce szerint azért még mindig nagyon jól megfizetnek. A kulturális ér­deklődését a szü­lői házból hozta, hisz' a szülei me- gyeszerte ismert értelmiségiek: édesapja. Erdős István Madách-dí- jas író, közműve­lődési szakember, míg édesanyja pedagógus, pszi­chológus. A fel­kelő nap országá­ban sokak szerint nehéz az idegen­nek beilleszked­ni, de a salgótar­jáni fiatalember eddig a legkeményebb „bírálatot" arra kapta a helybeliektől, hogy „japánosabban vi­selkedik a japánoknál".- Honnan, milyen környezetből indult el a világ másik végére?-faggattuk Erdős Bálintot „bemelegí­tésként".- Salgótarjánban nőttem fel, a Kodály Zoltán Általá­nos Iskolába, majd a Bolyai János Gimnázium hatosztá­lyos képzésére jártam. Szüléimét sokan ismerik a me­gyében, ezért talán mondanom sem kell, hogy több volt a szülői fészekben a könyv, mint a porszem. Rengete­get olvastam, és sok-sok időt töltöttem el a számítógép előtt, ez utóbbival őrületbe kergetve édesapámat: „már egész nap csak a képernyőt bámulod". A középiskolai történelemtanárom megszerettette velem a filozófiát, a szélessávú internet pedig a weboldal-készítés és prog­ramozás útját nyitotta meg előttem.- Hogyan került ki Japánba?-Az interneten bukkantam rá egy blogra, amelynek a szerzője is azzal a japán állami ösztöndíjjal tanult kint, amellyel később én is. Az egyik barátom biztatására ad­tam be a jelentkezést, és őszintén szólva eléggé meg­lepődtem, amikor közölték, hogy enyém a hely. Gimná­ziumi végzősként jelentkeztem, és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kárán eltöltött fél év után repültem Keletre.- Mi fogadta a felkelő nap országában?- így, nyolc év távlatából visszatekintve azt monda­nám, hogy profik fogadtak. A Tokiói Idegen Nyelvek Egyetemének egy, magamfajta külföldi diákoknak ki­- Milyen filmeken dolgozik, és ezek esetleg hol láthatóak az in­terneten?- Az utóbbi néhány évben a „Mobile Suit Gundam: The Ori­gin" című népszerű rajzfilmsoro­zaton dolgozom. A Youtube-on itt láthatók belőle részletek.- Milyen kapcsolata van a ma­gyar rajzfilmesekkel ?- Annyi, hogy a bátyám, ifjabb Erdős István és a felesége, And­rea Magyarországon rajzfilmes animátorok, rajtuk kívül nincs kapcsolatom. Ilyen irányban nem is tervezek különösebben, mert éppen a minap hívtak meg egy in­dolgozott programjában tanultam a nyelvet, a kultúrát és az egyetemi elhelyezkedéshez alapvetően szükséges tantárgyakat egy évig. Persze, egy év alatt nem lehet mindent elsa­játítani, de ha valaki be akar illeszkedni, an­nak sikerülhet.- Hogyan sikerült a beilleszkedés az eu­rópai ember számára szokatlan, idegen vi­lágba?-A japánokat sokan nagyon bezárkózott, idegengyűlölő népnek tartják, és ez, ha nem is ilyen élesen, de részben igaz is. A japán társadalomban valaki vagy „egy kö­zülünk" - legyen a „közülünk" a nép, a vál­lalat, az egyetemi sportcsapat, vagy bár­milyen közösség -, vagy nem. Ha valaki csatlakozik egy közösséghez, akkor úgy is kell viselkednie, ami külföldiként eleinte nem mindig egyértelmű. Ilyen értelemben a „kint" és a „bent" közti különbség szinte félelmetesen nagy, teljesen máshogy kell, lehet viselkedni egymás között, mint a kí­vülállókkal.- Hol tanult? Milyen volt az ottani diáké­lete?-Egy vidéki kisvárosban, Hiltonéban jártam az ottani Shiga Egyetem közgazdasági szaká­formatikai céghez, így, ha minden jól megy, jövőre már programozóként fogok dolgozni.-A szabadidejét mivel tölti?- A munkám miatt főleg késő éjszaka van csak sza­badidőm, amikor még a „soha nem alvó" Tokió is al­szik, így azt leginkább is online játékokkal és filmné­zéssel töltöm, társasági életre meg ott van a hétvége.- Mennyivel más a Távol-Keleten élni, mint ide­haza?- Hogy mi más itt? Ennyi év után már inkább: „mi más Magyarországon"? Ami elsőnek feltűnik, az a köz- biztonság. A salgótarjáni „vadnyugat" után nagyon jó érzés, hogy nem kell félni az utcán, nem lopják el a bi­ciklimet a kocsma elől, és a sikátorban az a pár srác tényleg egy szál cigit kér, nem a pénztárcámat. Aztán meg az, hogy itt nem számít gyermetegnek, ha vala­ki képregényeket olvas vagy rajzfilmeket néz - főleg, hogy ezek nagy része eleve nem is gyerekeknek szól.- Nem hiányzik Magyarország? Mennyi időt tölt itthon?- Ha nem is feltétlenül könnyű beilleszkedni, ezzel együtt is sokkal élhetőbb a japán világ, mint amit Ma­gyarországon láttam. Nem mellékes, hogy rosszul ke­reső „peonként" („napszámosként") sem kell az éhen- halástól tartanom. Minden évben karácsony körül egy-két hétig vagyok Magyarországon.- Tervei?- Hosszabb távú terveim még nem igazán vannak, de hacsak meg nem tagadják jövőre a vízumomat, lassan­ként elkezdek majd tervezgetni. B. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom