Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)

2016-12-13 / 291. szám

Tömegverekedés volt Rövid időn belül három­szor is tömegverekedés tört ki egy menekültbe­fogadó központban Né­metország déli részén, Baden-Württemberg tar­tományban - közölte va­sárnap a helyi rendőrség. Berlin Először szombat éjjel riasztották a hatóságo­kat, akik pár órán belül meg is fékezték a verekedést, amely nem tudni, miért kez­dődött. Ám vasárnap dél­után újra a táborba hívták a rendőröket, mert ismét ve­rekedés volt. A rendőröknek mintegy két órára sikerült ismét rendet teremteniük, de aztán megint ki kellett szállniuk a Bad Säckingen-i létesítményhez, amely köz­vetlenül a svájci határ mel­lett fekszik. Az utolsó verekedésben egy ember súlyosan megsé­rült, a központ négy lakóját pedig őrizetbe vették. Több száz kiló kokain Hozzávetőleg 430 kilog­ramm kokaint foglaltak le a hatóságok egy ha­jón, salvadori vizeken - jelentette be a helyi igazságügyi minisztéri­um. San Salvador, a jár­mű ecuadori lobogó alatt hajózott. Még péntek este ütöttek rajta a salvadori ha­tóságok. A lefoglalt áru fe­ketepiaci értékét 10 millió dollárra becsülik. A hajó fedélzetén három embert fogtak el. A két ecuadori és egy kolumbi­ai állampolgárt őrizetbe vették. Kábítószer-csem­pészetért nyolc év börtönt kaphatnak. Kínában kezd gyártani A Bell Helicopter ame­rikai helikoptergyártó Északnyugat-Kínában épít gyárat. Az amerikai vál­lalat azt közölte, hogy a kínai Shaanxi Aviation In­dustry Development (SA- IDC) kínai céggel közösen Hszian városában épít gyá­rat, ahol az amerikai cég Bell 407GXP helikoptereit gyártják majd. Az ügylet ér­téke 5,3 milliárd jüan, csak­nem 767 millió dollár. Bell Helicopter a vi­lág egyik vezető helikop­ter-gyártója. A Bell 407- es modell kis méretű, legfeljebb hat fő szállítá­sára alkalmas légi jármű, előszeretettel használják mentőhelikopternek. Kíná­ban jelenleg 45 ilyen he­likopter van, de igen nagy irántuk az érdeklődés. A Bell cég azt közölte, hogy a következő öt évre már száz megrendelést kaptak kínai vállalatoktól. Az Európai Unió megállapodást írt alá Kubával Megállapodást írt alá az Európai Unió hétfőn Kubával a kapcsolatok rendezése, a felek közötti politikai párbeszéd és együttműködés előmozdítása érdekében - jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. BRÜSSZEL. Az unió részéről Mogherini, Kuba képviseletében pedig Bruno Rodriguez Parrilla külügyminiszter látta el kézjegyével a szerződést, amely a két térség kapcsolatait hivatott maga­sabb szintre emelni. Latin-Amerikában egyedül Kubának nem volt együttműködési megállapodása az unióval, a tag­országok kormányait tömörítő tanács azonban az előző héten határozatot hozott az egyezmény alá­írásáról. Elemzők rámutattak, hogy a tárcavezetők ezzel visszavonták azt a korábban elfogadott dön­tést, amelynek értelmében az Európai Unió a ku­bai demokratikus változásokhoz kötötte a kétol­dalú viszony javítását. Sajtókommentárok szerint az egyezmény újabb sikert jelent a kommunista vezetésű Kuba számá­ra, amely 2014 óta sokat javított nemzetközi kap­csolatain: enyhülés következett be az Egyesült Államokhoz fűződő fagyos viszonyában és meg­állapodott a külföldi kormányoktól kapott hitelei kétharmadának a törléséről. Egyes szakértők sze­rint a kubai forradalom „atyjának" számító Fidel Castro novemberi halálával tovább mérséklődhet a szigetország nemzetközi elszigeteltsége. A brüsszeli aláírási ceremónián a kubai külügy­miniszter hangsúlyozta, a történtek jól mutatják, hogy „jó szándékkal és tisztelettel lehetséges ha­ladást elérni és leküzdeni a nézetkülönbségeket". Parrilla emellett felidézte Fidel Castro egyik ko­rábbi beszédét, amelyben az EU-t méltatta, amiért ellensúlyt jelent a Havanna ellen komoly bünte­tőintézkedéseket bevezető Egyesült Államokkal szemben. Az uniós miniszteri tanács tájékoztatása sze­rint az egyezmény új jogi keretet teremt majd az Európai Unió és Kuba közötti kapcsolatok számá­ra, annak értelmében a felek megerősítik a poli­tikai párbeszédet, szorosabbra fűzik a kétoldalú együttműködést és együttesen lépnek fel multi­laterális fórumokon. A megállapodás célja a kubai gazdasági és tár­sadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbe­szédet és az együttműködést a fenntartható fejlő­dés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívá­sokra adott közös megoldások kidolgozása céljá­ból-írták a közleményben. Az EU Kuba második legnagyobb kereskedelmi partnere, a legnagyobb külföldi befektető és a har­madik a szigetre utazó turisták száma tekintetében. Netanjahu megkerüli a hadsereget Benjámin Netanjahu izraeli miniszter- elnök a jogi fékek és ellensúlyok izraeli rendszerének összeomlása után a hadse­reg vezérkara és szabad média ellen küzd - állítja a Jediót Ahronót című újság hon­lapja, a ynet szerkesztőségi cikkében. JERUZSÁLEM a Nahum Barnea jegyezte írás szerint Netanjahu „veszélyessé" vált, mert ösz- szeomlott az őt „stabilizáló" fékek és ellensúlyok rendszere, s pártja, a Likud sem pártként működik már, hanem „a jobboldali választók legőrültebb, legradikálisabb részéért versengő Facebook-be- jegyzések gyűjteményeként". Az ellenzék eltűnt, éppen akkora a jelentősége, mint Recep Tayyip Erdogan elnök Törökországé­ban az ottani parlamenti ellenzéknek-vélekedik az újságíró. Csak két fék maradt a rendszerben: a hadsereg vezérkara és a szabad média - írta a por­tál. Benjámin Netanjahu a tábornokok szemben­állásától tartva megkerüli őket, miként a vezér­kar javaslatával szemben az új hadihajók és ten­geralattjárók vásárlásakor tette néhány hónappal ezelőtt. Az izraeli katonai vezetés és az amerikai védelmi minisztérium is ellenzi az Iránnal kötött nukleáris egyezmény felmon­dását, mégis elképzelhető, hogy az izraeli kormányfő, aki mindig ellene volt a megálla­podásnak, megkéri (a január­ban hivatalba lépő) Donald Trump új amerikai elnököt februári találkozójukon, hogy vizsgálja felül a megállapo­dást. Izraelnek nincs alkotmánya, az Izrael földjén az utóbbi száz évben letelepedett zsidók, majd az Izrael állami törvényei által lefektetett szabályok biz­tosítják a média szabadságát, de ezeket a médiáért felelős miniszteri tárcát magánál tar­tó Benjámin Netanjahu az utóbbi időben megpró­bálja megváltoztatni Nahum Barnea szerint. A kormányt és a kormányfőt eddig szabadon bí­ráló kettes és tízes kereskedelmi tévécsatornák­kal szemben számos új csatorna engedélyezésé­vel harcol, mert a számtalan csatornára felosztott piac szereplőinek már nem lesz anyagi lehetősé­ge igényes oknyomozó hírműsorok elkészítésére. Helyette a Ynet cikke szerint bulvárhírek, vetélke­dők és vallási műsorok lesznek. Az új médiapolitika célja, hogy gazdasági eszkö­zökkel elhallgattassa a kritikus hangokat - állítja a ynet. Ehhez fegyverként szolgál az utca népének e kritikus hangok ellen felkorbácsolt hangulata, valamint a szabad újságok szerzői ellen uszító in­ternetes, "gengszterek". Mindennek halálos kö­vetkezményei lesznek-jósolja a tekintélyes izra­eli újságíró a yneten. Az utóbbi időkben elszaporodtak a média sza­badságát és a demokráciát féltő írások az izraeli lapokban. Múlt héten Cví Barel a Háárec című új­ságban arról írt, hogy Benjámin Netanjahu minisz­terelnök saját Facebook-oldalán egyre élesebb személyes támadásokat intézett egy őt például a tengeralattjáró-ügyben leleplező újságíró, Raviv Drucker ellen. Bili English az új miniszterelnök Az eddigi pénzügyminisz­tert, Bili Englisht válasz­totta elnökének és jelölte a miniszterelnöki posztra az Új-Zélandon kormányzó Nemzeti Párt hétfőn, egy héttel az előző kormányfő, John Key lemondása után. English a nap folyamán le­tette a hivatali esküt, így a csendes-óceáni ország 39. kormányfője lett. Wellington. Az 54 éves Bili English volt az egyetlen jelölt a pártelnöki posztra. Helyet­tesének a 47 éves Paula Ben- nettet nevezte ki, aki szociális lakhatási miniszterként dol­gozik a kormányban. Bennett- aki már kamaszkorában, 17 évesen anya lett és gyermekét egyedül nevelte - az első ma­ori (új-zélandi őslakos) szár­mazású politikus és a második nő a miniszterelnök-helyette­si pozícióban. English már azt is bejelen­tette, hogy a pénzügyi tárca vezetését az eddigi gazdaság- fejlesztési miniszter, Steven Joyce veszi át. A kormány tá­mogatni fogja a gazdasági nö­vekedést, és biztosítja, hogy ennek hasznát sokak élvezzék- mondta. A kereskedelem és angol irodalom szakon egyetemi diplomát szerző English 1990 óta a parlament tagja. Ellen­zékben 2001 és 2003 között már állt a Nemzeti Párt élén, amely a 2002-es választáso­kon történetének legsúlyo­sabb vereségét szenvedte el. „Az ember azonban töb­bet tanul a kudarcokból, mint a győzelmekből" - jelentette ki English az akkori vereségre utalva, és egyúttal a 2017 no­vemberében esedékes parla­menti választásokra készülve. A gyakorló katolikus, házas, hatgyerekes Englisht elődjé­nél jóval konzervatívabbnak tartják. Az abortusz és az eu­tanázia közismert ellenző­je, és 2013-ban az azonos ne­műek közötti házasság ellen szavazott. Hétfőn viszont azt mondta, utóbbi kérdésben már változott a véleménye. Az új kormányfő hangsúlyozta egy­úttal, hogy kormányzási mód­ját nem a hite határozza majd meg, de persze - mint elismer­te - annak jelentős hatása van gondolkodására. A nyolc éven át hivatalban lévő John Key meglepetéssze­rűen, népszerűsége csúcsán, magánéleti okokra hivatkoz­va mondott le a kormányfői posztról, és hétfőn gratulált English és Bennett kinevezé­séhez. Peking aggódik Peking „komoly aggodal­mának" adott hangot hét­főn Donald Trump megvá­lasztott amerikai elnök hét végén elhangzott kijelen­tése miatt, amely szerint az Egyesült Államoknak újra kellene gondolnia a Tajvanhoz fűződő viszo­nyát és nem feltétlenül kellene ragaszkodnia az „egy Kína" elvhez. PEKING. „Az „egy Kína"-po- litika az amerikai-kínai viszony fontos alapja" - jelentette ki Pekingben újságíróknak Keng Suang kínai külügyi szóvivő. „Ha ezt az alapot lerombolják, szó sem lehet egy egészséges és stabil viszonyról Kína és az Egyesült Államok között" - szö­gezte le. A szóvivő hozzátette: Kína arra kéri az,új amerikai ve­zetést, hogy teljes egészében értse mega tajvani kérdés jelen­tőségét, és óvatosan kezelje ezt a problémát. Mint hangsúlyozta, ez az ügy nemcsak a kínai-ame­rikai viszonyra van kihatással, hanem az ázsiai-csendes-óceá- ni térségnek és a világ többi ré­szének a békéjére, stabilitására és jólétére is. A megválasztott amerikai el­nök a Fox News televízióban vasárnap este fejtette ki azon véleményét, miszerint az ame­rikai-kínai kapcsolatokat több mint három évtizede megha­tározó, úgynevezett „egy Kí- na”-politika nem szükség­szerűen szolgálja az amerikai érdekeket. Trump előzőleg az­zal bosszantotta fel Pekinget, hogy fogadta Caj Jing-ven taj­vani elnök hívását. Megválasz­tott amerikai elnök és tajvani vezető csaknem négy évtizede nem folytatott ilyen hivatalos beszélgetést. A Kínai Kommunista Párt (KKP) által ellenőrzött The Global Times című újság hét­fői vezércikkében tudat­lannak és naivnak nevezte Trumpot az „egy Kína" elvvel kapcsolatban tett megjegyzé­sei miatt. Peking álláspontja szerint Tajvan és Kína szárazföldi ré­sze egyazon országhoz tarto­zik, saját területeként tekint a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta de facto önálló életet élő szigetre. Washington 1979-ben vette fel diplomáci­ai kapcsolatait a Kínai Népköz- társasággal, s ezzel elfogadta az „egy Kína" elvét is, azóta Pe­kinget tekinti Kína legitim kép­viselőjének. Az Egyesült Álla­mok mindazonáltal szoros, de nem hivatalos kapcsolatokat ápol Tajvannal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom