Nógrád Megyei Hírlap, 2016. december (27. évfolyam, 281-306. szám)
2016-12-13 / 291. szám
TECHNIKA 2016. december 13., kedd wmm Kétszáz éve született Siemens Kétszáz éve, 1816. december 13-án született Ernst Werner von Siemens német mérnök, akinek nevét nemcsak az általa alapított hatalmas elektrotechnikai vállalat, hanem az elektromos vezetőképesség Sl mértékegysége is viseli. Az elektronika atyja az élet minden területén forradalmi változásokat hozó korban élt, hazája, Németország mindössze néhány évtized alatt vált a világ egyik vezető ipari hatalmává. Ebben nem kis szerepet játszott Siemens munkássága és az által alapított, rohamos gyorsasággal növekvő cég. BUDAPEST. A Hannoverhez közeli Lenthé- ben született, tizennégy testvér közül negyedikként, fivérei közül Carl és Friedrich a Siemens-Martin acélgyártási eljárás kidolgozásával vélt ismertté. Bérlőként gazdálkodó apja a jobb megélhetés reményében 1823-ban Lübeck környékére költözött, Werner itt fejezte be középiskolai tanulmálalkozásuk kényszerűségből a külföldi piacokon próbált terjeszkedni. A Siemens leányvállalatokat alapított Oroszországban és Angliában is, utóbbit Werner testvérei vezették. Oroszországból ők építették ki a távíróhálózatot a Balti-tengertől a Fekete-tengerig a brit piacon a víz alatti kábelek lefektetése jelentette az áttörést a vállalat számára. 1870-ben műszaki bravúrt megvalósítva felállították a London és Kalkutta közötti, 11 ezer kilométer hosszúságú távíróvonalat, a Siemens cég kötötte össze tenger alatti kábelekkel Amerikát és Európát. A nevével fémjelzett konszern 1887-ben jelent meg Magyarországon, amikor megalakult a Siemens és Halske Berlin-Budapest vegyes vállalat. Ez a cég építette meg a Nagykörúton az első villamos vonalat, majd 1896- ban a nevezetes millenniumi földalattit. A tudományos munkásságát folytató Siemens 1866-ban felfedezte, majd szabadalmaztatta a Jedlik Ányos által már 1861-ben leírt dinamóelvet. (A két tudós egymástól függetlenül tette meg a felfedezést.) Siemens tervei alapján épült Ernst Werner von Siemens német mérnök életműve elismeréseként 1888-ban nemesi címet kapott. A világ első elektromos vonata (Siemens, 1879] nyait, de anyagi helyzetük miatt érettségi vizsgát nem tehetett. 1835-ben jelentkezett a porosz hadseregbe, így tanulhatott három évig matematikát, fizikát és kémiát a berlini műszaki akadémián. Első szabadalmát 1842-ben, tüzérhadnagyként nyerte el egyszerű és megbízható távírójára. Nem sokkal később kapcsolatba került a gépészmérnök Johann Georg HatskévaL akivel 1847. október 1-jén Berlinben megalapították a Siemens és Halske Távíró Társaságot. A cég már a következő évben megkapta első kormányzati megbízását, ők építhették ki a Berlin-Frankfurt távíró vonalat. Siemens 1849-ben otthagyta a hadsereget, hogy minden figyelmét a vállalatnak szentelhesse. A porosz államapparátussal azonban gyorsan konfliktusba kerültek, ezért válaz első villamos vasút, nevéhez fűződik a németországi utcai világítás rendszerének kiépítése, 1875-ben bebizonyította, hogy a vezetőben az elektronok közel fénysebességgel haladnak. A feltaláló- V von. számos szakmai és anyagi elismerésben részesült, a díszdoktori címek mellett a Porosz Akadémia tagjává választották és a francia Becsületrenddel is kitüntették. Werner Siemens kétszer házasodott meg, első feleségétől négy gyermeke született. Megözvegyülése után 1869- ben nősült meg újra, egy távoli unoka- testvérét vette el, akitől még egy fia, a vállalatot továbbvivő Carl-Friedrich született. A szociális érzékenységéről is híressé tr> „ vált feltaláló, aki mindig igyekezett megfelelően gondoskodni munkásairól, 1890- ben vonult vissza a ■5 vállalat vezetésétől. Két évvel később, 1892. december 6-án halt meg Berlinben, 76 éves korában. Neve és öröksége maiséi. Az immár globális vállalatbirodalommá fejlődött Siemensnek a világ közel 200 országában mintegy 400 ezer munka- vállalója van. A cég ma energia, egészségügy és ipar, valamint a 2011-ben alapított infrastruktúra és városok portfolióval működik. A Siemens-Martin-acélgyártás A Siemens-Martin-acél- gyártási eljárást Pierre-Émi- le Martin francia mérnök szabadalmaztatta 1864-ben. Az eljárás nevében a Siemens nevet a Carl Wilhelm Siemens által szabadalmaztatott és itt felhasznált váltakozó lángjárású regeneratív tüzelési rendszer magyarázza. A szakirodalom néha megkülönbözteti az eljárást és a kemencét, előbbit „Martin-acélgyártásnak", utóbbit „Siemens-Marti n-kemen- cének" nevezik. Az eljárás lehetővé tette, hogy kiinduló anyagként folyékony nyersvasat és ócskavasat is felhasználhassanak. Az SM-kemence betétje ennek megfelelően lehetett csak folyékony, csak szilárd, vagy A száz éves Salgótarjáni a kettő együttesen. A mód- Acélgyár 1968-ban szerrel igen változatos ötvözöttségű acélokat lehetett előállítani, de az erősen ötvözött acélok gyártását más módszerekkel valósították meg. A Martin-acélgyártás mintegy száz évig vezető módszere volt az acél- metalturgiának, csak az oxigénes konverteres eljárás(ok) előretörése nyomán csökkent a jelentősége, oly mértékben, hogy napjainkra gyakorlatilag megszűnt. A Siemens-Martin-kemence a fejlődése során több változáson ment át. A legszembetűnőbbek ezek közül az első és a hátsó fal kiképzésében és a tűzfejek megoldásában mutatkoznak meg. Az első és a hátsó fal kezdetben függőleges helyzetű volt, majd - a falazatok javításának egyszerűbbé tétele miatt - kifelé döntötték (a hátsó falat jobban). A fejlődés végén a tendencia megfordult: a Legkorszerűbb SM-kemencék falait befelé döntötték (März-Boelens-kemence). Az egymást követő tűzfej megoldásokkal a levegő és a fűtő közeg mind hatékonyabb keveredését, a jobb lángparaméterek megvalósítását tűzték ki célul. A gáztüzelés helyett több helyen bevezették az olajtüzelést, majd külön oxigénáram bejuttatását a kemencébe (oxigénes intenzifikálás). A kemencék készülhettek (főleg eleinte) savas és bázikus falazattal, és mindkettőhöz más gyártási technológia, kemencevezetés tartozott. A gyártási folyamat öt lépcsőből áll: a berakásból, a beolvadásból, a frissítésből, a dezoxidációból és ötvözésből (kikészítés), illetve a csapolásból. Ezek közül a metallurgiai szempontból legfontosabb folyamatok a frissítő és a kikészítő szakaszban játszódnak le. Az SM-acélgyártás frissítő szakasza hosszabb, mint a szélfrissítéses (konverteres) eljárásoké, ezért az adagidő is hosszabb. Az ötvözést a kikészítő szakaszban végezték el. A magyarországi Martin-acélgyártás 1876-ban kezdődött Re- sicán, és 1992 végén a Dunai Vasműben ért véget. A Siemens-Martin-kemence A Siemens-Martin-kemence meglehetősen bonyolult szerkezet, amely alapvetően két fő részre osztható:- a felépítményre (ehhez tartozik a kemence munkatere, a boltozata, a tűzfejek és a függőleges gáz- és levegő- csatornák, a tartószerkezetek, a hűtő szerelvények) és- az A Siemens-Martin-kemence alépítményre (részei: az ala- hosszmetszete egy 1895-ös pozás, a gáz- és levegőkamrák, kiadványból a salakkamrák, a gáz- és levegőcsatornák, a váltószelepek, a kémény alsó csatornái, a füstgázkamra és az exhausztor). A martinkemencék munkaszintjét többnyire a talajszinttől 6-8 méterrel magasabban helyezték el, így az alsó részt nem kellett a föld alá süllyeszteni, amivel az alépítmények javítása és a salakeltávolítás egyszerűbbé vált.
