Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-19 / 271. szám

Hatodik helyen a Salgótarján Sakk NB II, Erkel csoport, 4. forduló Kovács Zsolt kombinatív játékával szép győzelmet szerzett Salgótarjáni TSE - Mátra SE Egyed András - Demeter 7,5-4,5 István 0,5-0,5, Kovács Zsolt ­A tarjániak a hiányzások miatt nem a tervezett összeállításban ültek le a sakktáblák elé. Ennek ellenére a Heves megyei együt­tes játékosai a találkozón nem voltak értékszám fölényben, sőt néhány táblán a tarjániak rendelkeztek magasabb ÉLŐ pontszámmal. Az életkort te­kintve a négy ifjúsági játékossal a hazaiak messze felülmúlták a vendégek korosabb csapatát. A mérkőzés végül magabiztos tar­jám győzelemmel zárult. Szatmáry-Révay József 1-0, Frink Ferenc - Földi Martin 1-0, Kovács Dániel - Horváth Zoltán 0,5-0,5, Frink Szabolcs - Dob- róczy Viktor 1-0, Huszár Márk- Szécsényi István 0-1, Kutas Balázs - Balogh Pál 0,5-0,5, Pa­tai Péter - Csizmadia Lajos 1-0, Dávid Máté - Pribula Nándor 1-0, Patai Tamás - Somoskői Ta­más 0,5-0,5, Klenóczky Dániel - Czakó Patrik 0,5-0,5, Bíró Máté- Pavko Noel 0-1. Patai Péter bátor játékkal győzte le ellenfelét További eredmények: BEAC I. Barcza - Jászberényi Sakk Kör 6-6, Aquaréna Kőbánya SC - An- dornaktálya SE 10,5-1,5, Pest- szentlőrinc SK - GSBE 3,5-8,5, Sárkány DSE-Sinus - Szigetszent- miklós 7-5, Fóti SE- MAFC 8-4. A bajnoki tabella állása a 4. forduló után: 1. Aquaréna Kő­bánya 5C 31pont, 2Jászberényi Sakk Kör 30, 3.BEAC I. Barcza 28,5,4. Sárkány DSE-Sinus 26,5, 5. Szigetszentmiklós 25,5, 6. Salgótarjáni TSE 24,7. MAFC 23, 8. Fóti SE 20,5, 9. Gödöllői SBE 20,5,10. Andornaktálya SE 20,5, ll.Pestszentlőrinc Sl< 20, 12. Mátra SE 18. Pásztóiak az Eb-n JKA KARATE. Az orszá­gos szakági szövetségben a napokban kijelölték azt a válogatott keretet, amely november 27-30. között Görögországban, az ESKA kontinensbajnokságon vesz részt. A korábbi évekhez ha­sonlóan idén is lesz nógrádi részvevője a sportági ren­dezvénynek. A salgótarjáni Józsa Barnabás és a pásztói Lórik Csaba versenybíró­ként lesz jelen. Aztán Pász­tói Shotokan Karate Klub három versenyzője:Vajvoda Anna, Pintér Réka és Ocso- vai Gergő is bizalmat kapott a szövetségi kapitánytól, hogy hazánk színeit képvi­selje a hónap végi sportági viadalon. Mellettük a na­pokban a pásztói klubtól a fővárosi Yama SE-hez iga­zolt Váradi Valentina is ott lesz az indulók között. További sportági hír, hogy Váradi Valentina után a világbajnoki érmes. Eb-bajnok válogatott keret­tag, Nógrád megye legjobb sportolója címet több al­kalommal elnyert Ocsovai Gergő is búcsúzik a pásztói klubtól. Ő januártól a fővá­rosi Bushido SE-ben folytat­ja tovább versenyzői pálya­futását. Kétéves eltiltás Klopp nem lepődött meg... Jürgen Kloppot nem lepi meg, hogy az újonc Lipcse, illetve a Hoffenheim is jól szerepel ebben az idényben a német labdarú­gó-bajnokságban. Labdarúgás. - Mindét klubnál olyan módszerekkel dolgoznak, amelyek eltér­nek a német együtteseknél megszokot­taktól. Emiatt hatalmas tisztelet jár nekik - hangsúlyozta az FC Liverpool vezető­edzője a WDR rádiónak adott pénteki nyilatkozatában. A két csapat egyaránt veretlen tíz for­duló után: Gulácsi Péter és Kalmár Zsolt együttese, a Leipzig a második, míg a Szalai Ádámot foglalkoztató Hoffenheim a harmadik a Bundesligában.- Mindkét gárdát el tudom képzelni a nemzetközi porondon, és biztos vagyok benne, hogy ki is fogják harcolni ezt a le­hetőséget-tette hozzá Klopp. A saját csapatára kitérve a 49 eszten­dős német szakember leszögezte: nem akarja túlértékelni, hogy jelenleg a Liver­pool vezeti a Premier League-et.- Elég régóta vagyok már a labda­rúgásban ahhoz, hogy tudjam, ez nem más, mint egy pillanatnyi állapot. Mind­azonáltal nagyon élvezem a helyzetet - fogalmazott annak kapcsán, hogy a Mersey-parti együttes november 6-án, a Watford 6-1-es legyőzésével 916 nap, 2014. május 6-a után állt újra a tabella élére a pontvadászatban.- A legnagyobb különbség az angol és a német bajnokság között a bajno­kaspiránsok számában van. Angliában öt csapat fog küzdeni a bajnoki címért, és mindegyik meg is nyerheti a trófeát. Itt egyszerűen nincsenek olyan mérkőzé­sek, amelyeknek nincs tétjük-fejtette ki Klopp, aki tavaly október óta irányítja az FC Liverpoolt. Labdarúgás. Kokain­használatért kétéves eltil­tással büntette Roman Ere- menkót, a CSZKA Moszkva labdarúgóját az európai szövetség (UEFA). A 29 éves középpályás­nak a Bayer Leverkusen el­leni, szeptemberi Bajnokok Ligája-csoportmérkőzést követően adott mintájában bukkantak a kábítószer nyo­maira. A 73-szoros finn vá­logatott Eremenko eltiltása október 6-tól él, amikor elő­zetesen felfüggesztették a játékjogát. A 2-2-es dön­tetlennel zárult találkozón Eremenko is betalált, de a végeredményt nem érinti a döntés. Négy forduló után az orosz együttes két pont­tal az utolsó helyen áll az E csoportban, amelyben az AS Monaco és a Tottenham Hotspur szerepel még. Kilencven éve nyílt meg a budapesti Műjégpálya Kilencven éve, 1926. novem­ber 20-án nyílt meg a Városliget­ben az ország első műjégpályája. A városligeti tavat már az 1830-as évektől használták telente a gyere­kek és a vállalkozóbb kedvű felnőttek csúszkálásra. 1869-ben megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet (hazánk egyik legrégebbi sportegyesülete Budapesti Korcsolyázó Egylet néven ma is műkö­dik), amely a tó egy részén korcsolya­pályát alakított ki, és a jégen rendezett téli bálokkal, jelmezes ünnepélyekkel népszerűsítette a sportágat. Erre szük­ség is volt, mert a korcsolyázást akko­riban nem nézték jó szemmel, az orvo­sok káros hatásokat tulajdonítottak a jégen száguldozásnak. Az első „korcsolyacsarnok", a tó part­ján felállított kéthelyiséges kis fabódé 1874-ben leégett. Helyére 1875-ben került a Lechner Ödön tervezte ek­lektikus korcsolyacsarnok, amelyet az 1890-es évek első felében, a millenni­umi ünnepségekre készülve Francsek Imre tervei szerint átépítettek és kibő­vítettek. A tó is ekkor nyerte el mai alak­ját, majd a múlt század elején két ütem­ben lebetonozták medrének jelentős részét, hogy alkalmassá váljon nagyobb versenyek lebonyolítására. 1895-ben itt tartották az első gyors- és műkor­csolya Európa-bajnokságot (az első magyar Európa-bajnok, Földváry Tibor hosszú szőrmebundában, kucsmában futotta kűrjét), 1909-ben Kronberger Lili, a magyar sport első világbajnoka itt védte meg világbajnoki címét. 1900- ban írták ki az első országos bajnoksá­got, a győztes Wein Árpád lett. A jégpálya erősen függött az időjárás szeszélyétől: ha a tél enyhe volt, a tó csak januárban fagyott be, ezzel rövi- debb lett a korcsolyaszezon. A BKE már ekkor fontolgatta a műjégpálya gondo­lata, de a terv megvalósulására az első világháború kitörése miatt még egy év­tizedet várni kellett. A 80x70 méteres, 5600 négyzetmé­ter alapterületű, a kontinensen máso­dik gépi hűtésű műjégpálya 1926-ra készült el. A terveket Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnök készítette, szakértőként közreműködött a bécsi Eduard Engel­mann is. A már meglévő korcsolya­csarnokhoz hozzáépítettek két tolda­lékszárnyat: a déli oldalon helyezték el a gépházat, az északin az öltözőket és a ruhatárakat. A tómeder betonjába összesen 62 kilométer hosszú, 4,2 cen­timéter átmérőjű gázcsövet ágyaztak be, egymástól nyolc-tíz centiméterre. A csövekben sós víz keringett, melyet a zárt rendszerben elpárologtatott am­mónia mínusz 7-12 fokra hűtött le, a betonra felhordott vizet a hideg csövek fagyasztották meg. A hűtőberendezések üzempróbáját 1926. november 19-én tartották, a mű­szaki átadás november 20-án volt. Az új sportlétesítmény 1926. november 23-án nyitotta meg kapuit a nagykö­zönség előtt, de még csak a terület fe­lén, mert a gépek nem bírták az egész pálya fagyasztását. A Műjégpálya meg­hosszabbította a szezont, a bizony­talan harminc-negyven nap helyett három hónapig lehetett korcsolyázni. A műjégnek köszönhetően a mű- és gyorskorcsolyázás mellett fejlődésnek indult a jégkorongsport is. A harmincas években a Városliget lett a jéghoki és a műkorcsolya európai fellegvára, ahol 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben mű­korcsolya-világbajnokságot, 1929-ben jégkorong Európa-bajnokságot rendez­tek. Ezeken magyar sikerek is születtek, 1935-ben a Rotter Emília, Szollás Lász­ló páros nyerte az aranyérmet. A második világháborúban a pálya károkat szenvedett, az épület bal szár­nya teljesen tönkrement. A részleges újjáépítésre 1947-ben került sor, majd 1968-ban megnövelték a jég területét. 1955-ben itt rendezték meg a műkor­csolyázó Európa-bajnokságot, ahol a Nagy Mariann, Nagy László testvérpár győzött, 1963-ban műkorcsolya és jég­tánc Európa-bajnokságot, 2001-ben a nagypályás gyorskorcsolya világbaj­nokságot is itt tartották. A pálya és a hozzá tartozó épület teljes felújítására 2009 és 2011 kö­zött került sor. A műemlék épületet az 1926-os állapot szerint újították fel, és újjáépítették a második világháború­ban megsemmisült szárnyat is. Meg­szüntették a pálya 10 centiméteres lejtését, a régi beton helyére új burko­lat került. A pálya alá 198 kilométernyi csövet fektettek, és a legkorszerűbb jégkészítő és épületgépészeti tech­nológiát építették be. A sportolásra alkalmas terület a rekonstrukció után 14800 négyzetméter lett, és a kor­csolyapálya mellett kialakítottak egy 1800 négyzetméteres hokipályát is. A Városligeti Műjégpálya jelenleg Európa legnagyobb és legrégibb ma is működő mesterséges szabadtéri jégfelülete. Varázsa az évtizedek alatt mit sem kopott, változatlanul a fiatalok egyik kedvenc téli szórakozóhelye. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom