Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-08 / 261. szám

} Kerékpárral menekült a brutális rabló A Balassagyarmati Járá­si Ügyészség vádat emelt azzal a 36 éves férfival szemben, aki idén febru­árban a házában rabolt ki és bántalmazott egy 80 esztendős nőt. Balassagyarmat/Rimóc. A vádlott február 4-én éjfél előtt Rimócon egy 80 éves özvegyasz- szony házának verandáján lévő kapcsolószekrényben kikapcsol­ta az elektromos áramot, majd a bejárati ajtót befeszítve rátört a sértettre, hogy megszerezze értékeit. Az alvó nőt a lerántotta az ágyáról, durván megfenyeget­te, és az arcánál fogva erősen a földre nyomta őt. Ezt követően kutatni kezdett a lakásban, de nem talált értéket. Végül a sértett istállóban tartott kerékpárjával menekült el a helyszínről, amit útközben eldobott. Az özvegyasszony - aki a bán­talmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló csonttöré­ses, valamint zúzódásos és hám­horzsolásos sérüléseket is szen­vedett - amikor a tettes a másik szobájában kutatott, kiszökött a lakásból, és szomszédjaitól kért segítséget, akik értesítették a rendőrséget. A nyomozó ható­ság egy órán belül elfogta a ko­rábban már rablás miatt is bün­tetett előéletű elkövetőt. A Balassagyarmati ' Járási Ügyészség az elkövetés után előzetes letartóztatásba he­lyezett férfit a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettével, valamint védeke­zésre vagy akaratnyilvánításra képtelen, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A két bűncselekményt együtte­sen a Büntető Törvénykönyv öt­től tizenöt évig terjedő szabad­ságvesztéssel rendeli büntetni - tájékoztatta lapunkat dr. Bóna Gyula megyei főügyész. Legnagyobb főnök a lelkiismeret! A szécsényi Lazsán Zsoltné azon emberek közé tartozik, akik el­mondhatják magukról, hogy a leg­nagyobb főnökük a lelkiismeretük. Munkáját mindig nagy odaadással, szorgalommal, ha kellett nyújtott műszakban úgy végezte, hogy a lel­kiismerete nyugodt legyen és azok is, akiknek ügyeit intézte, elégedet­tek legyenek. SzÉCSÉNY. Bőven volt és van olyan ember, akivel munkája során kapcsolat­ban állt és áll. A szécsényi önkormányzat személyzeti és munkaügyi előadója. Az érettségit követően pár évig más terüle­ten dolgozott, 1982-ben került az akkori szécsényi nagyközségi tanácshoz. Azó­ta is a Városháza épülete a munkahelye. Közben eredményesen elvégezte azokat a tanfolyamokat, amelyek munkakörének betöltéséhez szükségesek voltak. Volt olyan idő, amikor a város oktatási intéz­ményeinek dolgozói, az egészségügyiek, az idősek otthonának alkalmazottjai, a polgármesteri hivatal munkatársai hoz­zá tartoztak. Több mint négyszáz ember ügyeit intézte. Később az oktatási intéz­mények, az egészségügy elkerült tőle, de a kör nem szűkült, mert átkerültek hozzá a közműnkaprogramban résztvevők. Mindig is azon volt, hogy a hozzá forduló személyek ügyét a lehető leggyorsabban, a törvényes keretek között az ügyfél megelé­gedésére lássa el. Szerény, nagy empátiával rendelkezik, olyan ember, aki megérti és azonosul a hozzáfordulók gondjával, prob­lémáival. A törvények betartása mellett igyekszik „orvosolni" azokat. Munkatársai­val jó kapcsolatot ápol. Az élet nem volt mindig hozzá kegyes, 1992-től egyedül nevelte három gyermekét. Amikor közülük valamelyik beteg volt, az édesanyja sietet a segítségére, hogy ne kell­jen a munkahelyéről távol maradnia.- A Jóisten mindig hozzásegített ahhoz, hogy a munkámat tisztességesen ellássam, a gyermekeimet becsülettel felneveljem - mondta. Az egyik fia Balassagyarmaton dol­gozik, gépészmérnök, a másik a szécsényi Bárkányi. iskolában oktatási informatikus, a lánya óvodapedagógus a Bárkányi óvo­dában. Lazsán Zsoltné az elmúlt évtizedek alatt csendben, szerényen, nagy odaadással végezte és végzi munkáját. A Nógrád Me­gyei Kormányhivatal az ellenőrzése során azt állapította meg, hogy az általa kezelt anyagok nyilvántartása példaértékű. Lazsán Zsoltné Sánta Zsuzsanna az ez év október 23-ai városi ünnepségen megkapta a önkormányzat által alapított Köz- Szolgá­latáért Díjat. Szenográdi Ferenc- Mi volt o Palóc fesztivál megrendezésének a célja?- A történelmi Palócföldet a trianoni diktátum kettévágta. A palóc nyelvjárást beszélő emberek élnek azonban a ha­tár mindkét oldalán, Losonctól Hatvanig, Ipolyságtól Miskol­Elvirágzottak a rózsák, bár a fagymentes helyeken vi­rít még néhány szál. A természet is őszi pihenőjére tért már, eljött a gyökeres növények telepítésének időszaka is. Ötvenkét templomkertnek ajánlott fel elültetésre váró rózsatöveket Maczó László, Bér község polgármes­tere, egy Csongrád megyei barátjának köszönhetően. Azon települések, ahol egy templom van, száz, ahol ket­tő, ott hatvan-hatvan tő kerülhet a földbe. Béren is már több ezer tő rózsát ültettek az elmúlt időszakban, egy részük már virított is az idén, illetve még az őszi telepí­tés is zajlott az elmúlt időszakban. Köszönhető mindez egy baráti kapcsolatnak, de a dolog túlmutat még az or­szághatáron is! Bér. - A Szegedhez tartozó Szőregen, illetve a közeli Deszk határában gazdálkodik az én Tóth Ferenc barátom, akinek a családja már nemzedékek óta rózsakertészettel foglalkozik - mondta Maczó László. - Évente 700-800 ezer tő kerül ki a gaz­daságukból, a nagy részét kül­földre, Francia- és Németország­ba, Dániába, Hollandiába vitték ki eddig de a hazai piac is jelen­tős. A migránsválság miatt visz- szaestek a külföldi megrendelé­sek, a közterületek szépítésére, gondozáséra szánható pénzek más célra kellenek. Tóth Ferenc hívő római katolikus, örömmel ajánlotta fel a palócföldi temp­lomkerteknek a rózsatöveket!- Mely települések temp­lomkertjei részesülhetnek ez évben a rózsatő ajándékban?- Azok, amelyek részt vettek a május végén megrendezett, „Palóc fesztivál" című rendezvé­nyünkön! Hagyományteremtő szándékkal tartottuk meg ez év­ben 35 település vett részt rajta. Arra számítunk, hogy 2017-ben már 40-50 település képvisel­teti magát. Ami á rózsatövek szétosztását illeti, nem néztük a felekezetet. A többség római katolikus és evangélikus temp­lom kertjébe került, hiszen ezt a két vallást követik a legtöbben Nógrád megyében, de kapott rózsatöveket baptista imaház is. Református templom kevés van a mi vidékünkön. Tóth Ferenc felajánlásából ez idáig 10 ezer 120 tő rózsa került Nógrádba! Templomkertek rózsafái cig. A Palócföld magjának talán Balassagyarmat és Szécsény térsége tekinthető, főleg a hí­res, szép népviseletek teszik ezt elképzelhetővé. A hollókői, a rimóci, a varsányi, a nógrádsi- peki, az őrhalmi a legismerteb­bek közé tartozik. Egyébként én azt is gondnak tartom, hogy a palócság fogalma még csak nem is definiált pontosan. Azt ugye tudjuk, hogy kik, honnan jöttek, hol és miféle szokások szerint élnek a jászok, a szé­kelyek, a csángók, de a Palóc­földnek még a határai sem je­lölhetők ki pontosan. Egyfajta önazonosság keresésére is al­kalmas egy ilyen rendezvény, nem csak arra, hogy átlépjünk a trianoni határokon! Megfog­juk egymás kezét és utána már nem is engedjük el, reménye­ink szerint! Akik érdeklődnek / a Palóc fesztivál iránt, azokat persze szívesen látjuk, nem csak a Palócföldről.- Bér a rózsák faluja lett az elmúlt időszakban.-A közterületeken már tízezer rózsatövet ültettek el a közmun­kások, a jövőben még négyezer elültetését tervezzük. Ehhez és a kezelésükhöz kapcsolódó munkák elvégzéshez pedig köz­munka pályázatot is benyújtot­tunk a munkaügyi központhoz.- Szépek a nyíló rózsák, de ennyi tő már ipari mennyi­ségű szirmot teremhet...- A rózsáknak nem csak díszí­tő szerepük van, fel is használ­hatók több célra! Egy rózsatő akár ötven évig is él és virágo­zik. A templomok kertjében sze­dett rózsacsokrokkal díszíthe- tők lesznek az oltárok, nem kell pénzt költeni virágra. Béren is úgy működik, hogy a helyi evan­gélikus templomot rendben tartó asszonyok egy metszőolló segítségével megoldják ezt a kérdést. Emellett a begyűjtött rózsaszirmok megszárítva alkal­masak a fürdővíz illatosítására is. Nemrégiben jártak itt nálunk a Négy Falu Egyesület nevű, dél-nógrádi szervezet képvise­lői, akik a településük lakóinak karácsonyra ilyen, saját készí­tésű ajándékot adnak. Meg­beszéltük, hogy jut a szárított rózsaszirommal töltött zacs­kókból a bérieknek is, hiszen itt mindössze 170 háztartásról van szó. Jövőre viszont már megcsi­nálhatjuk magunknak is! Léte­zik olyan, különleges eljárással tartósított dobozos rózsa is, ami 1800 napig eltartható - esetleg ilyen termék előállításéval is megpróbálkozhatunk a jövő­ben, úgyhogy még gazdasági jelentősége is lehet a mostani rózsatelepítésnek. Az előbbiek mellett a rózsaszirom még több célra, ízesítésre, illatosításra is feldolgozható, a hosszabb távú terveink között ez is szerepel. Az igazán hosszú távú cél azonban az, hogy Nógrád me­gye valamennyi templomkertje kapjon a rózsatövekből! Az elül­tetésük, a gondozásuk közössé­gi munka is, hiszen kezdetben locsolni, később folyamatosan gondozni is kell őket, ami egy bizonyos szinten összefogja a résztvevő embereket. Elbeszél­getnek munka közben, gondo­latokat cserélnek, ami a mai, el­idegenedett világban már nagy eredmény! Végezetül álljon a virágairól is mind híresebb község szlogen­je: „Bér a Cserhát kapuja, a róz­sák faluja/Bér a rózsák faluja, a Cserhát kapuja." Faragó Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom