Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-29 / 279. szám

Értékelés és ünnep a Véradók napján A Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete a közel­múltban tartotta éves értékelő, továbbá elismerő rendezvé­nyét, azaz a „Véradók napját". A vöröskereszt Magyarország legnagyobb karitatív segélyszervezete. A „hagyományos" tevékenységük mellett a véradományozással kapcsolatos fel­adatokat is ellátják. Nélkülük mindez nem lenne biztosított. Az ünnepség keretében százhat kitüntetést adtak át a „legki­magaslóbb" véradóknak. Salgótarján. A rendezvényen mások mellett jelen volt Huszár Máté, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere, dr. Bab- lena Ferenc, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke, Szilágyi Leonóra, a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének igazgatója, dr. Horváthné Né­meth Éva, a Magyar Vöröske­reszt Nógrád Megyei Szerveze­tének megyei véradószervező koordinátora, valamint dr. Ka­lász László, Közép-magyaror­szági Régióigazgató főorvos, a Salgótarjáni Területi Vérellátó megbízott főorvosa. Az ünnepséget Huszár Máté nyitotta meg. Azt gondolja: az önkéntességnek ezerféle lehe­tősége van, számtalan módon tudunk segíteni embertársain­kon. Ezek közül is kiemelkedik az a tett, amikor valaki a vérét adja segítségül. A vérét adja azoknak, akik egészségi álla­potuk, betegségült miatt arra rászorulnak. Éppen ezért a vé­radók napja egy különleges nap. Hozzátette, talán úgy is fogalmazhatna, hogy a külön­leges emberek napja. Azoké az önzetlen segítőké, akik felisme­rik a véradás fontosságát és szo­lidaritásból, felelősségérzetből, valamint emberségből a saját életük legalapvetőbb fenntar­tóegységét kínálják segítségül— zárta szavait az alpolgármester. Ezt követően dr. Bablena Fe­renc is elmondta az ünnepre szánt gondolatait. Először a megjelent vendégeket méltat­ta az alábbi szavakkal: „amit önök tesznek az nem általános, és nem is jellemző jelenség az emberi értékek vonatkozásá­ban". Kifejtette, napjainkban sajnálatos módon megváltozott az értékrendünk. Anyagiassá váltunk, a pénzhajszolás, a ro­hanás, a hétköznapi robotmun­ka miatt számos esetben meg­feledkezünk embertársainkról, feladatainkról. A váradók pedig pontosan azt példázzák, hogy ez szerencsére nem egyetemes és általános jelenség. A fenti­ekben említett személyek azok, akik önként adnak vért, tudva azt, ezzel jót cselekednek. Az al- elnök zárásként elmondta: ettől nemesebb tettet nagyon keve­set lehet találni az életben. Ezek az emberek legtöbbször úgy állnak a véradáshoz, hogy azt sem sejtik, ki fogja majd kapni, viszont azt nagyon is tudják, ez­zel felebarátaikat szolgálják. A megható szavak után Szil­ágyi Leonóra megyei igazgató néhány számadattal, illetve fon­tosabb információval szolgált a jelenlévőknek. Megtudtuk tőle, hogy 1987. óta november 27- én ünnepük a véradók napját. Azt az önzetlenséget, amit nap, mint nap sokan tesznek azért, hogy a véradó mozgalmat hoz­zásegítsék a sikerhez, valamint „támogassák" embertársaikat. Megjegyezte: megyénkben, ezekben a napokban tíz hely­színen zajlanak hasonló ese­mények. A rendezvényen szám szerint 106 kitüntetett volt je­len, megyeszinten pedig közel hatszáz elismerést vehettek át azok, akik rendszeresen adnak vért. Kifejtette, mindenki tudja, hogy ezzel a cselekedetükkel kitűnnek embertársaik közül. Nem várnak elismerést, sem­mi egyéb más juttatást, mégis ha kell, akkor karjukat nyújtják és vért adnak. S annál többet: hitet is. Hitet ebben a zord és reménytelen világban. Hitet arra, hogy igenis van még em­beri jóság szeretet, valamint önzetlenség. Az igazgató kö­zölte, évek óta nem csökkent tízezer alá Nógrád megyében a véradók száma. További öröm­hírrel is szolgált, miszerint idén megyénkben három országos kitüntetett is van, akik elisme­résüket a napokban kapták meg Budapesten. Véradóbarát munkahely cí­met vehetett a Balassagyarmati Fegyház és Börtön képviseleté­ben Dr. Budai István, dandártá­bornok. Pleva Gábor, szügyi la­kos pedig Pro Vita-díjat kapott, - ez a véradók legmagasabb el­ismerése - ő Magyarnándorban vette át megérdemelt jutalmát. Az ünnepségen jelen volt, vala­mint külön köszöntötték Konti Csillát, a salgótarjáni Bolyai Já­nos Gimnázium tanárát, aki vé­radás szervező tevékenységéért Ezüst emlékérmet kapott. Mindezek után dr. Horváthné Német Éva, valamint Szilágyi Leonóra átadta a megérdemelt okleveleket, ajándékokat azok­nak, akik már sokszor adtak életmentő vért. Azokat pedig, akik százszor, vagy még annál is többször hagyták magukat megszúrni, engedtessék meg szerint is megemlítenünk. Százszor segített másokon: Agócs Flóriánná, valamint Holtai György. Százkilencszer nem fél­tette magát, és vérét adta Gyur- kó József Csaba. Százharminc- négyszer jelent meg egy-egy véradáson Balázs József. Száz- negyvenötször „támogatta" a betegeket Molnár István Géza, továbbá száznyolcvanhatszor Szabó Vilmos Ferenc. Kétszáz- szőr adott vért Bobrovics Árpád, Bíró Róbert János pedig már ket­tőszáz- nyolcva n kétsze r. Mindezek után szórakoztató műsorokkal készültek a jelenlé­vőknek. Többek között elhang­zottalt szebbnél-szebb versek, láthattak néptánc-bemutatót valamint a Haraszti ikrek is elkáp­ráztatták gyönyörű hangjukkal a közönséget. Ezt követően a vé­radószervezők áldozatos munká­ját is megköszönték, tevékenysé­güket kis jutalommal ismerték eL Az ünnepi műsor dr. Kalász László pohárköszöntőjével zárult GK Az Ipoly-menti kis községben, szűkebb pátriánk észak-nyu­gati szegletében tavaly rendezték meg először, a karácsonyi ünnepkör kezdetéhez igazodva a sütemény-készítő versenyt, ahová idén is buzgón vitték ínycsiklandó finomságaikat a háziasszonyok - meg persze a férfiak is. Hont Az ízes termékkínálat- A versenyre érkezőket az élé­ről Gát Magdolna, Hont polgár- jén a művelődési házban ő kö- mestere számolt be lapunknak, szöntötte, majd a helyi amatőr Sütik háziversenye színtársulat fiataljai előadással és mesejátékkal lepték meg a résztvevőket. Négy kategóriában - édes sütemény, torta, sós apró süte­mény és sós töltött sütemény -, összesen harminckét „pá­lyamű" érkezett be, sőt, a gye­rekek számára külön viadalt szerveztek. Az ízes remeklések között előfordult kókuszgolyó, havasi hegycsúcs, muffin és kelt csokis kalács is - a legkisebbek ügyes kezei jóvoltából. A különleges­ségeket szakavatott zsűri érté­kelte, a cukrász dinasztia kiváló képviselője, Jagyutt Krisztina vezetésével. A torták közül végül egy „fe­kete erdő" nyert, de hasonló­képpen édes élvezetet nyújtott a szép kivitelű citrom- és na­rancstorta, míg a grillázs külön- díjat érdemelt ki. A sós töltöt­teknél a pizzás és a kolbászos ízesítés nyerte el leginkább a bírálók tetszését, míg a sós ap­róknál a „grissine", illetve egy sajtos tallér és egy érdekes pogácsa „diadalmaskodott". Az édesek szemrevételezése ókozta a legnagyobb fejtörést a zsűrinek, hiszen nagyon sok jelentkező közül választották ki a legalkalmasabbakat. Eb­ben a kategóriában aztán egy zserbó, egy madártej-szelet és egy „hájas" győzött. A rendezőknek köszönhetően minden induló kapott ajándéku­talványt, a Kutyori konyha saját készítésű karamell öntettel ked­veskedett, sőt, a gyerekek cso­kis-epres lekvárt majszolgathat- tak. A sütemények nem sokáig maradtak érintetlenül az aszta­lokon, a kóstolás közben az ér­deklődők megtekintették Tamás Annamária, Glázovics Laura és Szepesi Mónika egyedi szalvé­tagyűjteményét, illetve a tavalyi versenyről készült képeket. Gál Magdolna végül elmond­ta, nagyon nagy volt az érdek­lődés a múlt szombaton, hiszen több mint százan jelentek meg a sütik seregszemléjén, ami jel­zi, ebből most már hagyomány teremtődik. Hegedűs Henrik

Next

/
Oldalképek
Tartalom