Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-28 / 278. szám
Magyar alkotás a szűkített Oscar-íistán Deák Kristóf Mindenki című alkotása is szerepel a tíz kisjátékfilm között, amelyek közUl az Oscar-jelöltek mezőnyét választják ki januárban. Deák Kristóf LOS Angeles. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudo- ményi Akadémia (AMPAS) szerdán hozta nyilvánosságra az Oscar-esélyes kisjátékfilmes lista alkotásait. A testület közleménye szerint 137 rövidfilm kvalifikálta magát a mezőnybe. A filmakadémia rövidfilmes és animációs játékfilmes tagozata mind a 137 nevezett alkotást megtekintette, és az ezt követő szavazáson választotta ki a tíz esélyest. Deák Kristóf forgatóköny- víró-rendező Mindenki című kisjátékfilmje a kilencvenes évek elején játszódik, iskolai környezetben vizsgálja a hatalmi viszonyokat gyerekek és egy gátlástalan tanárnő történetén keresztül. A 25 perces filmben Zsófi (Gás- párfalvi Dorka) új általános iskolába kerül, ahol összebarátkozik egy osztálytársával, Lizával (Hais Dorottya). Mindketten szerepelnek az iskola híres kórusában, ám szembekerülnek a karrierista kórusvezető tanárnővel (Szamosi Zsófia). A kisjátékfilm márciusban, a Friss Hús Budapest fesztiválon debütált a magyar közönség előtt. Számos fesztiválon díjazták, júniusban elnyerte a tokiói Short Shorts fesztivál nemzetközi kisjátékfilm-kategóriájának fődíját és a mustra fődíját is, amely kvalifikálta a produkciót az Oscar-nevezésre. Az amerikai filmakadémia kisjátékfilmes rövidített listáján Deák Kristóf munkája mellett Marc Wilkins Bon Voyage, Sélim Azzazi Enne- mis Intérieurs, Lluis Quilez Graffiti, Timo von Gunten La Femme et le TGV, Jimmy Keyrouz Nocturne in Black, Oualid Mouaness The Rifle, The Jackal, the Wolf and the Boy, Aske Bang Silent Nights, Juanjo Giménez Timecode és Marc Fouchard The Way of Tea című alkotása szerepel. A filmakadémia rövidfilmes és animációs játékfilmes tagozata választja ki a rövidített listáról az öt Os- car-jelöltet. A tagozat tagjainak számára Los Angelesben, Londonban, New Yorkban és San Franciscóban rendeznek vetítéseket decemberben. Az Oscar-jelöléseket január 24-én hozzák nyilvánosságra. A 89. Oscar-díjátadó gálát pedig február 26-án tartják meg a hollywoodi Dolby Színházban. bai nép végre az oly' nagyon megérdemelt szabadságban élhet". Donald Trump azt ígéri: leendő kormánya minden meg fog tenni, hogy a kubaiak megindulhassanak a jólét és a szabadság felé vezető úton, s azt írja: osztozik az amerikai kubaiakkal abban a reményben, hogy Kuba „egy nap hamarosan szabad lehet". Vlagyimir Putyin államfő részvétét fejezte ki a kubai népnek, s hangsúlyozta, hogy Castrót joggal tartják a modernkori világtörténelem korszakalkotó jelképének. „Az általa és társai által épített szabad és független Kuba a nemzetközi közösség befolyásos tagjává vált, és ösztönző példává lett számos ország és nép számára. Fidel Castro Oroszország őszinte és megbízható barátja volt" - írta Putyin. Szerinte Castro erős és bölcs ember volt, mindig magabiztosan nézett a jövőbe, és olyan magas politikusi, polgári és hazafias eszményei voltak, amelyeknek egész életét szentelte. Ferenc pápa szomorú hírnek nevezte Castro halálát. Az argentin egyházfő spanyol nyelvű üzenetet küldött Raúl Castro kubai elnöknek, melyben arról ír: bánatát szeretné kifejezni Fidel Castro testvérének és utódának, és tudatta: imádkozik Fidel Castro lelkének nyugalmáért.- Fidel Castro elvtárs örökké fog élni - reagált az egykori kubai vezető halálhírére Hszi Csin-ping kínai elnök. A Kínai Kommunista Párt főtitkárának üzenetét az állami tévében olvasták be. Hszi úgy véli: Castróval a világ egy „jó és őszinte elvtársat veszített el". A kínai elnök szerint Fidel Castro nagy ember volt, akinek emlékét megőrzi a történelem. Meghalt Fidel Castro Életének kilencvenedik évében elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom „atyja". A halálhírt helyi idő szerint péntek éjjel öccse, Raul Castro kubai elnök jelentette be, aki nyolc évvel ezelőtt vette át az ország vezetését bátyjától. Havanna. Fidel Castro Havannában halt meg helyi idő szerint péntek éjszaka. Bátyja halálának okáról nem mondott semmit. Fidel Castrót december 4-én temetik majd. Addig kilencnapos nemzeti gyászt hirdettek az országban. Az Egyesült Államokba menekült kubaiak többsége viszont örömmel fogadta a politikus halálhírét. Miamiban sokan vonultak az utcára, kubai zászlókat lengettek, örömmámorban úszva táncoltak, fazekakkal és serpenyőkkel doboltak. A hírügynökségek egymástól eltérően számoltak be arról, hogy Castro hány éves volt. A zavart az okozza, hogy 1927. augusztus 13-án született ugyan, de születési évét később 1926-ra változtatta, hogy előbb vegyék fel a gimnáziumba, és Kubában hivatalosan az utóbbi dátumot használták. Fidel Castro 2008-ban adta át az ország vezetését öccsének, a most 85 éves Raúlnak. Az utóbbi években ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Az idén kétszer, először áprilisban, majd augusztus közepén, a kilencvenediknek tekintett születésnapja alkalmából rendezett ünnepségeken lehetett őt látni. Bár a „Comandante" (parancsnok) születésének kerek évfordulójára hónapok óta rendezvények sorával készültek országszerte, politikai öröksége igencsak megkopott. Nem kevés kubai bírálta Castrót, mert korlátozta a szabadságjogokat, és szovjet mintára pa- rancsutasításos gazdaságot épített ki, míg mások hálásak neki azért, hogy megszabadította az országot az amerikai uralom alól, és mindenki számára elérhetővé tette az egészségügyi ellátást és az oktatást. A 47 éves uralma alatt tíz amerikai elnökkel dacoló, a kubai hírszerzés szerint több mint hatszáz gyilkossági kísérletet túlélő Castro számára minden bizonnyal a leginkább szíven ütő változás hazája életében az volt, hogy az Egyesült Államok hivatalosan többé nem esküdt ellensége az országnak. A karibi szigetország jelenleg az 1959- es forradalom óta nem látott átalakuláson megy keresztül. Bár a politikai szabadságjogok kiterjesztése továbbra is várat magára, egyre több ember dolgozik a felívelőben lévő magánszektorban, lazultak az utazási korlátozások, bizonyos helyeken az internethez is hozzáférhet a lakosság, és tavaly egyfajta történelmi lépésként Havanna helyreállította diplomáciai kapcsolatait legfőbb ellenségével, Washingtonnal. Fidel Castro mindvégig kitartott Ame- rika-ellenessége mellett. Augusztusban megjelent levelében világossá tette, hogy országa nem szorul rá a „birodalomra". Ramón Saúl Sánchez, a kubai menekülteket segítő Demokrácia Mozgalom amerikai emigrációban élő vezetője szomorúnak nevezte, hogy a „zsarnok Fidel Castro" halála nem hozza el a szabadságot a kubai nép számára. Sánchez aláhúzta: szerette volna kijelenteni, hogy a „zsarnok halála a nép szabadsága", de ebben az esetben Kubára ez nem igaz. Castróék ugyanis bebiztosították hatalmon maradásukat. Sánchez szerint, ha Fidel Castro regnáló államfőként halt volna meg, kibontakozhatott volna Kubában szabadságot követelő forradalom, de így, hogy már Raúl Castro kormányoz, bátyja halálának nem lesz akkora hatása. „Fidel Castro halála erős érzelmeket vált ki a kubaiakból, Castro emberek, családok és népe sorsát változtatta meg óriási hatását pedig a történelem fogja feljegyezni és megítélni"-tudatta szombaton közleményben Barack Obama amerikai elnök. Obama kiemelte: az Egyesült Államok baráti kezet nyújt a kubai nép felé. Obama utóda, Donald Trump megválasztott elnök szerint viszont Fidel Castro brutális diktátor volt, aki csaknem hatvan éven át elnyomta a saját népét. Trump szerint Castro örökségként halálbrigádokat, tolvaj- lást, elképzelhetetlen szenvedést, szegénységet és az emberi jogok totális tagadását hagyta maga után. Az ingatlanmágnás szerint Kuba továbbra is „totalitárius sziget", ám bízik abban, hogy Castro halálával az ország eltávolodik „a túl sokáig tartó rémségtől, és közelebb kerül ahhoz a jövőhöz, melyben a csodálatos kuNépszavazás az atomerőművekről Bern. A Svájcban évtizedek óta működő öt atomerőmű sorsáról dönt az ország lakossága népszavazáson. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a voksolás kimenetelét teljes bizonytalanság övezi, a létesítmények végleges leállítását csaknem ugyanannyian ellenzik, ahányan támogatják. Ha a népszavazáson az igenek kerülnének többségbe, már jövőre három nukleáris erőművet lekapcsolhatnak a hálózatról, a teljes leállás pedig legkésőbb 2029-ben megtörténne. A kormány ellenzi a kezdeményezést, és arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy a szénalapú hőerőművek is súlyosan megterhelik a környezetet. Halálbüntetés Törökországban? Ankara. A török államfő aláírja a halálbüntetés visz- szaállításáról szóló törvényt, ha a parlament elfogadja. Ezt maga Recep Tayyip Erdogan jelentette ki egy isztambuli rendezvényen.- A demokrácia tiszteletben tartja az emberek akaratát. A nép pedig halálbüntetést szeretne. Azt mondják, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasítaná a lépést. Engem az nem érdekel - fogalmazott az államfő. Hozzátette: ez a nép kívánsága, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartania, ha tetszik a döntés, ha nem. A július 15-i puccskísérlet után Erdogan nyilvános felszólalásaiban már több alkalommal kilátásba helyezte a kivégzések esetleges újbóli bevezetését, miután hívei a tömegrendezvényeken - a mostanihoz hasonlóan - azt skandálták:„Halálbü ntetést!" A török elnök korábban felvetette, hogy esetleg akár népszavazásra bocsáthatja a kérdést. A múlt héten úgy fogalmazott: Törökország sorsa nem a Nyugat, hanem a török emberek kezében van. Clintonék is támogatják az újraszámlálást Több kulcsfontosságú államban is támogatja a voksok újraszámo- lását Hillary Clinton demokrata párti jelölt kampánycsapata - jelentette szombaton a CNN amerikai hírtelevízió. Donald Trump megválasztott elnök nem sokkal később svindlinek nevezte a szavazatok újraszámolására vonatkozó kezdeményezést. Washington. Marc Elias, a kampánystáb jogi képviselője ugyanakkor az egyik közösségi oldalon tudatta: a választás eredményét magát nem kérdőjelezik meg, s a saját vizsgálatuk sem talált arra utaló nyomot, hogy a választási rendszert az eredményt befolyásoló hackertámadás érte volna. Elias azt írta: azért támogatják a voksok újraszámolását, hogy az eljárás „biztosan mindenki számára méltányos eredményt hozzon". Az újraszámolást a zöldek kezdeményezték. Jill Stein, a zöld párt jelöltje több millió dollárt gyűjtött össze a voksok ismételt összesítésére. A párt Wis- consinban nem csak a voksok puszta újraszámolását kéri, hanem a papíron rögzített feljegyzések ellenőrzését is.- Ez az első lépés annak kiderítésére, hogy működik-e a demokráciánk - mondta a párt helyi társelnöke, George Martin. Stein Pennsylvaniában és Michiganben is újra át szeretné nézetni a voksokat. Elias tudatta: ha ott is megindul az eljárás, a Clinton-csapat abban is szeretne részt venni. Donald Trump a három államban 107 ezer szavazattal kapott többet Clintonnál. Elias szerint továbbra is aggodalomra ad okot, hogy beavatkozott-e Oroszország az elnökválasztásba. „Az amerikai kormány megállapította, hogy orosz állami szereplők álltak a Demokrata Párt országos vezetősége és a Clinton-kam- pánycsapat személyes e-mail-fiókjai elleni hackertámadás mögött, és éppen tegnap számolt be a The Washington Post arról, hogy az orosz kormány áll a kampányhajrában keringetett, álhírekből álló propaganda jelentős hányada mögött"-írta Marc Elias. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő a CNN-nek azt mondta: a szövetségi hatóságok nem érzékeltek megemelkedett rosszindulatú hackertevékenységet a választás napján. Az elnökválasztáson több mint kétmillióval többen szavaztak Hillary Clintonra, mint Donald Trumpra, de az elnököt nem közvetlenül választják, hanem hivatalosan az elektori kollégium fogja megválasztani decemberben, Trumpnak pedig sikerült megszereznie az elektori szavazatok többségét. Donald Trump megválasztott elnök nem sokkal később svindlinek nevezte a szavazatok újraszámolására vonatkozó kezdeményezést, mondván: még maga Clinton is elismerte a választás eredményét.- Ez az egész újraszámolósdi csak arra szolgál, hogy Jill Stein, aki a voksok kevesebb mint egy százalékát kapta, és sok helyen még a szavazólapon sem szerepelt, megtömhesse a zsebeit pénzzel, amelynek többségét aztán nem is a nevetséges újraszámolásra fogja fordítani - reagált Trump a zöld párti politikus kezdeményezésére. Fidel Castro (1926-2016)
