Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-26 / 277. szám

2016. november 26., szombat Közép-Európa súlya nőhet Nagy-Britannia kilépésével nőhet Közép-Európa súlya az Európai Unióban - vélekedett az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának parlamenti államtitkára az Idők jelei 2016 című kötetről rendezett konferencián pénte­ken Siófokon. Rétvári Bence hangsúlyoz­ta: a Brexitnek Magyarország számára fontos következménye, hogy egy erős gazdaság gyengébb szálakkal kötődik majd az unióhoz, ugyanakkor az EU motorjának számító Németország és a visegrádi államok közötti gazdasági kapcsolat erősebb, mint a német-fran­cia vagy a német-amerikai kapcsolat Ez az EU súlypontját keletebbre tolja -fűzte hozzá. „Bízunk benne, hogy Magyaror­szágon továbbra is nő a gazdaság" - mondta, hangsúlyozva, hogy egy év alatt a bruttó kerestek 6,7, míg a nettó keresetek 8,3 százalékkal emel­kedtek. Ez azt mutatja, hogy megérte dolgozni, nincs túldóztatva a jövede­lem - közölte. Kitért arra, hogy a köz­szférában 11,6 százalék, a vállalkozói szférában 7,2 százalék volt a béreme­lés mértéke. Ezért volt fontos a mini­málbér emeléséről csütörtökön aláírt bérmagállapodás, amelynek köszön­hetően a vállalkozói világban is „fel­pörög a béremelés" - fogalmazott. A keresztény értelmiségi szerzők vitairatának szánt kötet cimére utal­va azt mondta, az idők egyik jele az amerikai elnökválasztás eredménye is, amely megváltoztathatja a liberá­lis média által képviselt „negatív ten­denciákat". Az államtitkár közölte: a liberális média azt sugallta, hogy csak a keresztény, középosztálybeli fehé­rekről lehet rosszat mondani, mások esetében ez diszkriminatív, holott a keresztények a legnagyobb üldözött csoport a világon, és a keresztényül­dözés esetenként rasszizmussal pá­rosul. „Mindenkit a tettei után ítél­jünk meg, ne a származása alapján" -fogalmazott. A kötetről azt mondta, az vissza­jelzés arról hogy mit sikerült elma­gyarázni az elmúlt évek kormányzá­sáról, és mi az, amit nem mondtak el elég jól. Az Idők jelei 2016 című kötet amelyet a tavalyi hasonló vita­irat után a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együtt­működés Egyesület és a Professzo­rok Batthyány Köre adott ki, olyan, a közvéleményt foglalkoztató témákról szót mint a közjó, az életvédelem, a korrupció, az ifjúság, a migráció, az élelmiszer-gazdaság és a társadalmi kommunikáció. Megalázó béreket adott A Fidesz szerint a szocialisták nyolcéves kormányzásuk alatt „megalázó bérekkel szúrták ki a dolgozók szemét". A nagyobbik kormány­párt pénteki közleményében - ame­lyet az MTI-hez is eljuttatott - a szo­cialista Tóth Bertalan szavaira reagált, aki pártja biztos megélhetést célzó négypontos csomagját ismertette. A szocialisták mindig homlokegyenest az ellenkezőjét csinálták annak, mint amit megígértek - közölte a Fidesz. Nyolcéves kormányzásuk alatt 50 ezerről mindössze 73 500 forintra emelték a minimálbért, növelték a családok, a dolgozók, a kis- és köze­pes vállalkozások adóját, elvettek egy havi nyugdíjat, duplájára emelték az élelmiszeráfát és az áram árát, há­romszorosára a gázét. Emlékeztetnek: a minimálbér eme­lésével 2018-ra a 2010-es 73 500 forintról 138 ezer forintra nő. Európá­ban a legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adót vezet be a kormány, a kisvállalkozói kedvezményt duplájá­ra emelik, a munkáltatói járulékokat jövőre öt, majd 2018-ban további két százalékkal csökkentik. A politikai kapcsolatok segítik a gazdasági együttműködést A Magyarország és Ukrajna közötti perspektivikus politikai kapcsolatok jelentős hátszelet biztosítanak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez-jelentette ki Orbán Viktor pénteken Debrecenben, a Magyar Nemzeti Kereskedőház által szervezett magyar-ukrán gazdasági fórumon, amelyen felszólalt az ukrán miniszterelnök is. 8 Orbán Viktor miniszterelnök - beszédet mond a Magyar ■& Nemzeti Kereskedőház 0) ű magyar-ukrán üzleti fórumán § a Debreceni Egyetemen. Debrecen. Orbán Viktor kiemelte, Magyarország támo­gatja Ukrajna stratégiai céljait: területi szuverenitását, közép távon csatlakozását az Európai Unióhoz, és az uniós vízum­mentességét. Arról is beszá­molt, hogy akciótervet dolgoz­nak ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter vezeté­sével a gazdasági együttmű­ködés támogatására. Az út­építéseket, határnyitásokat is magába foglaló akciótervben 50 millió euró hitelsegély-ke- retet biztosítanak, a kárpát­aljai magyar vállalkozásokat pedig az idei kétmilliárd forint keret után jövőre ötmilliárddal támogatják. Lehetetlen helyzetnek ne­vezte, hogy Európa egyik leg­gazdagabb országa, Hollandia megvétózza az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkeres­kedelmi egyezményt, amelyet Hollandián kívül valamennyi uniós tagállam támogat. Elkép­zelhetetlennek tartotta, hogy „érdemben tárgyaljunk Török­ország vízummentességről azt megelőzően, hogy Ukrajnának megadjuk" ezt. Ukrajna vízum­mentsége „nem kerül semmi­be, csak politikai bátorság kér­dése" - fűzte hozzá. Szavai szerint a magyar gazdaság fejlődésének „csak a kishitűség szab határt". Arra ugyan nincs garancia, hogy a gazdaság a következő években is olyan sikeres lesz, mint az el­múlt három évben, „de minden emberi számítás szerint a felí­velő pálya még jó néhány évig kitart" - mondta a Debreceni Egyetem auláját megtöltő több száz üzletember előtt. Ukrajnáról szólva hangsú­lyozta, az ország „nincs könnyű helyzetben, félháborús állapo­tok vannak", ami a magyar-uk­rán gazdasági kapcsolatokban is jelentős visszaesést okozott bár az utóbbi hónapokban már növekedés tapasztalható. Uk­rajna földrajzi kapocs kelet és nyugat között; a politikai sta­bilitás, a kormányzat döntés- képessége, a kiszámítható jogi környezet befolyásolja a gaz­dasági együttműködés sikerét - mondta. Felidézte, Magyaror­szág és a többi visegrádi állam hosszú, nehézkes uniós csatla­kozási folyamat után vált mára Európa gazdasági motorjává. „Ha a VA-el< nem lennének az EU tagjai, nem lenne gazdasági növekedés az unióban" - tette hozzá. Megjegyezte, Ukrajna hasonló helyzetben van, „előbb pénzt visz", aztán gazdaságával hozzájárul a fejlődéshez. Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő felszólalásában előrebocsátotta, hogy függet­lenné válása óta eltelt idősza­kának legnagyobb kihívásai előtt áll Ukrajna. Hangsúlyoz­ta, az ukrán nép már koráb­ban kifejezte akaratát, hogy Európához, illetve az EU-hoz tartozzon. Ukrajna Európa ré­sze - szögezte le a kormányfő. Kifejtette, Ukrajna szeretné bevezetni a nemzeti vízumké­relmek díjmentességét, amely nagyban megkönnyítené az ukrán állampolgárok beuta­zását és munkavállalását az EU-ba, egyben megköszönte Orbán Viktor és Magyarország támogatását és erőfeszítéseit Ukrajna vízummentességének ügyében. Volodimir Hrojszman kifej­tette, Ukrajna és Magyarország egyformán látja a két ország jövőbeni kapcsolatait, mindkét ország gazdasága fejlődött az elmúlt időszakban. Hangsú­lyozta azt is, az utóbbi hóna­pokban nőtt Magyarország és Ukrajna közötti külkereskede­lem, az ukrán gazdaság 201A utolsó negyedévében pedig a vártnál jobb mutatókat pro­dukált. Úgy vélte, Ukrajnának a mezőgazdaságban, a vegy­iparban, az energetikában és a gépiparban vannak nagy lehe­tőségei, az ágazati együttmű­ködések pedig Magyarország számára is hasznot hozhatnak. Érdekeltek vagyunk abban, hogy az Ukrajnában befektetni, vállalkozni szándékozó magyar üzletemberek érezzék az ukrán kormány támogatását és sike­resek legyenek. Ezzel Ukrajna fejlődését is segítik - fogal­mazott Volodimir Hrojszman. Beruházásokat támogató iroda létrehozásávaf a bírósági rend­szer módosításával, valamint a beruházásokat akadályozó egyes törvények és rendele­tek eltörlésével támogatja az ukrán kormány az országba ér­kező vállalkozások fejlődését - közölte. Magyarországnak vezető szerepe lehet az autóipari újításokban Magyarországnak vezető szerepe lehet az autóipari újításokban azzal, hogy a ThyssenKrupp hosszú távon elkötelezi magát az ország mellett- hangsúlyozta Szij- jártóPéter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, a kormány és a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. stratégiai part­nerségi megállapodásának aláírása után. Budapest. A miniszter ki­emelte, hogy az elektromos kormányrendszerek fejlesz­tésében a ThyssenKrupp vi­lágelső. A német konszern 77 országban A97 leányvállala­tot működtet, és élen jár az autóipari digitalizáció és fej­lesztések terén. A 72. straté­giai partnerségi megállapodás aláírásával a világ legnagyobb acélgyártássaL autó-, gép- és építőipari alkatrészek gyártá­sával foglalkozó vállalata vált Magyarország stratégiai part­nerévé - közölte Szijjártó Péter. Marc de Bastos Eckstein, a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a kon­szern Magyarországon hat leányvállalatot működtet, mintegy 1000 embert fog­lalkoztat és 500 millió euró árbevételt ért el tavaly. Szijjártó Péter kifejtette, hogy az automatizálás, az elektro- mobilitás, a digitalizáció olyan szintet ért eL amely korábban elképzelhetetlen volt. Azok a vállalatok lesznek sikeresek amelyek a leggyorsabbak a fej­lesztésekben, illetve azok alkal­mazásában, az országok közül pedig azok amelyek minél több ilyen vállalkozást magukhoz tudnak vonzani - mondta. A kormány által kötött stratégiai partnerségi megállapodásokról szólva a miniszter elmondta: a 72 stratégiai partner összesen csaknem 165 ezer embernek ad munkát Magyarországon, a megállapodások aláírása óta a vállalatok mintegy 13 600 új munkahelyet teremtettek eb­ből 1325-öt kutatás-fejlesztési területen. A stratégiai partnerek ösz- szesen 10 065 milliárd forint beruházást hajtottak végre Magyarországon, a szerződé­sek aláírása után 1595 mil­liárd forintnyi új beruházást hoztak ide - ismertette. Szij­jártó Péter kiemelté, hogy a ThyssenKrupp Jászfényszarun 500 új munkahelyet létrehozó 30 milliárd forintos zöldme­zős beruházást hajt végre, és fejlesztő központot üzemeltet Budapesten, itt történik az új elektronikus kormányrend- szerek kifejlesztése. A miniszter kitért arra, a világgazdaságban élesedik a verseny, ezért egyre újabb eszközöket kell alkalmazni a beruházások Magyaror­szágra vonzása érdekében. A versenyképesség növelését segítő intézkedések között említette, hogy január 1-jétől életbe lép az az új adójogsza­bály, amelynek értelmében a vállalatok kétszer annyit írhatnak le az adóalapjukból, mint amennyit kutatás-fej­lesztésre költenek. Ugyancsak január 1-jétől lép életbe az az új költségvetési finanszíro­zási lehetőség, amely szerint egyedi kormánydöntések ke­retében vissza nem térítendő támogatást adhat a kormány Budapesten is kutatás-fej­lesztési célú beruházásokhoz - ismertette. Forráshoz juthatnak a magyar vállalkozások A magyar vállalkozások rengeteg új forrásra, mintegy 2000 milliárd forintra számít­hatnak 2017-ben-jelentette ki a Miniszterelnökség parla­menti államtitkára pénteken Egerben, sajtótájékoztatón. ' Ege Csepreghy Nándor a Széchenyi Programiroda Közel a segítség című országos, a fej­lesztéspolitika eredményeit ösz- szegző konferenciasorozatának egri állomásán úgy fogalmazott: a várakozásokkal ellentétben ko­moly fejlesztéspolitikai sikereket értek el az idén, figyelemmel a kiírt uniós pályázatokra, az elin­dult projektekre és a sikeresen pályázóknak kifizetett mintegy 1600 milliárd forintra. Szerinte jövőre még „ambició- zusabb év elé néz Magyarország", a makrogazdasági mutatók jól ala­kulnak, soha nem látott alacsony mértékű költségvetési hiány, és inspiráló gazdasági növekedés várható. Kifejtette: Magyarország azért is érdekelt a gyors pályázati kiírásban és kifizetésében, mert Nagy-Britannia távozásával az egyik legerősebb tagállamát ve­szíti el az Európai Unió. A britek jelentős befizetői voltak az uniós kasszának ha pedig a Brexitre nem reagál kellő gyorsasággal a magyar kormány, azt a vállalkozók is megérezhetik - közölte. A Széchenyi Programirodákról szólva elmondta: a hálózat fela­data, hogy állami szervezetként ingyen támogassa a pályázókat. Felidézte: a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a pályáza­tírók méltatlanul sok pénzt vit­tek el. Olyan rendszert hoztak ezért létre, amelyet minden ma­gyar állampolgár, vállalkozás és önkormányzat ingyenesen tud használni, segítségükkel pedig a pályázók képessé válhatnak arra, hogy saját maguk, közvetí­tők nélkül is kezelni tudják pá­lyázataikat - mondta. Jók a foglalkoztatási adatok Kimondottan jónak nevezte a foglalkoztatási adatokat a Nemzetgazdasági Minisztéri­um (NCM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtit­kára Kaposváron pénteken. Cseresnyés Péter az Út a munkaerőpiacra program Somogy megyei konferenciáján rámutatott, hogy a foglalkoztatá­si mutató 2010-ben még európai szinten a legalacsonyabb, 55 szá­zalék volt, ma azonban korcso­portoktól függően megközelíti, eléri vagy meg is haladja az uni­ós átlagot. A 15-6A év közöttiek körében mért 67 százalék körüli eredménnyel 2-3 százalékpont­tal maradunk le az uniós átlagtól, a 20-64 év közöttiekre vonatko­zó 72,1 százalékos foglalkoztatás ugyanakkor jobb az uniós átlag­nál-jegyezte meg. Kitért rá, a munkanélküliség csökkent az elmúlt években, 2010-ben 11,6 százalékos volt, jelenleg 5 százalék alatt van. Mi­vel bizonyos szakmákban és te­rületeken munkaerőhiány van, az Út a munkaerőpiacra projekt és az ehhez hasonló programok­nak különösen fontos szerepük van abban, hogy a tartalékok megtalálásával, a motiváció, a képzés, a mobilitás erősítésével segítsék az emberek munkaerő- piacra, azon belül is elsősorban a versenyszférába jutását. Az államtitkár a bérmegállapo­dásról azt mondta: erre a lépésre szükség volt annak érdekében, hogy a munkáltatók meg tudják tartani a dolgozókat. Hozzátette, az adócsökkentés eredménye­ként pedig várhatóan tovább nö­vekednek a bérek, bővül a foglal­koztatás, élénkül a gazdaság. Orbán Viktor telefonon beszélt Donald Trumppal Orbán Viktor telefonon beszélt az Egyesült Államok megválasztott elnökével, Do­nald Trumppal, aki meghívta őt Washingtonba. Erről a mi­niszterelnök a Világgazdaság pénteki számában megjelent interjúban beszélt. A megválasztott amerikai elnökkel való telefon- beszélgetésről a kormányfő azt mondta: a mi pozíciónk sokat javult Donald Trump világossá tette, hogy nagyra tartja Magyar- országot. „Úgy érzékeltem, tud­ja, hogy a magyar egy bátor és szabadságharcos nép, amelynek az elmúlt hat évben elért gazda­sági eredményei kiemelkedőek. Meghívott Washingtonba, mire elmondtam neki, hogy már régen nem jártam ott, hiszen fekete bá­rányként kezeltek. Nevetve annyit válaszolt hogy őt is" - mondta a lapnak a kormányfő. Úgy vélte, „most olyan elnöke lesz Amerikának, aki ideológiailag nem korlátozott tehát nyitott em­ber, és sokkal inkább a siker, a ha­tékonyság és az eredmény érdek­li, mintsem a politikai elméletek". Ez nekünk kedvez, hiszen a tények mellettünk szólnak - tette hozzá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón beszél Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni meghívásáról Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Donald Trump megválasztott amerikai elnök Orbán Viktorral folytatott november 23-i telefonbeszélgetése során köszönetét fejezte ki az amerikai magyarok támogatásáért, és elmondta azt is, hogy mindig is nagy tisztelője volt Magyarországnak. Szijjártó Péter megerősítette, hogy Donald Trump találkozóra hivta a magyar miniszterelnököt, amelynek konkrét időpontjáról és részleteiről szóló egyeztetést az új elnök januári hivatalba lépése után kezdődhet meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom