Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-26 / 277. szám

Salgótarján, a Fő tér, jobbra a József Attila Művelődési Központ sarka látszik. A kép 1966-ban készült, a hegyoldalban még családi házak voltak. Somoskő vára és alatta a híres bazaltömlés Salgótarján környékének egyik legismertebb, könnyen elérhető turistacélpontja. Átesik ugyan a határ túlol­dalára, de amióta a Schengen-i egyezmény átléphetővé tette ezt a trianoni diktátummal meghúzott vonalat, már nem okoz gondot, ha valaki nem csak a magyar oldalról akar gyönyörködni a romjaiban is impozáns erődítményben. Somoskő vára régen is népszerű látványosság lehetett, azzal a szépség­hibával, hogy csehszlovák megszállás alá került az első világháború után, s amikor 1924-ben Somoskőújfalu és Somoskő is visszatért Magyarország­hoz, a vár az maradt „odaát". Ettől függetlenül viszonylag sok fotó készült ebben az időszakban is. Egy kicsit másképpen 1956-ról: a ma Rákóczibányaként ismert kis bányász település a Mátra lábánál, a Kazár-patak folyásának két oldalán, a Kazárt Kisterenyével ösz- szekötő út mentén jött létre. Története az 1870-es évekig nyúlik vissza, ekkor már elkezdett kiépülni település úgynevezett régi telepi része. Az igazi fellendülésre egészen 1956-ig kellett várna a községnek. Ezen évszám a település fej­lődése szempontjából egyértelműen pozitív ha­tású volt. Az 1950-es években Rákóczi-telepnek nevezett község lakosai nem igazán vettek részt az 1956-os különböző megmozdulásokban, a településen sem történtek atrocitások. Életük a barnakőszén bányák működése körül mozgott, a széntermelésre, valamint lakókörnyezetük kiala­kítására koncentráltak. Ugyanis Rékóczi-telepen az 1950-es évektől kezdve kezdték el megnyitni kapuikat a község bányái, ezen nehézipari fel­lendülésnek köszönhetően megkezdődött a te­lepülés virágkora. A fiatal bányászok mind a 19 megyéből, sőt, a határon túlról is érkeztek a te­lepülés bányáiba a biztos megélhetés reményé­ben. A második ötéves terv során elhatározták, hogy megyénk legkisebb bányatelepén, Rákó- czi-telepen munkás kislakások fognak épülni az ifjú bányászok elszállásolása érdekében. 1956-tól elkészültek a tervek a település ún. új te­lepi házairól a Kazár-patak folyásának jobb oldalán. A Rákóczi-telepi bányákban dolgozó, letelepedni vágyó bányászok kaptak a vállalattól házakat Tehát egyértelműen megállapítható, hogy 1956-ban a falu lakosainak mindennapjait első­sorban a munkájuk és a mikroszintű fejlődésük határozta meg. 1957 márciusában kezdték meg az új lakótelep építését, májusra már 14 épület alapzatát is el­készítették. A hatalmas építkezési láz elindulása annak volt köszönhető, hogy versenyre hívták az ország összes bányászlakás építkezését. A közeli Kányással állt versenyben Rákóczi-telep. 1957 szeptemberében már 30 épületbe beköltözhet­tek a lakók, az építkezést decemberben fejezték be, így 113 bányásznak adtak át a kétszobás há­zakat az új lakótelepen, ahol összesen 148 család élhet majd. Rákóczi-telep lakói 1956-tól, miután átvették új házaikat, hozzáláttak azok fokozatos ottho­nossá tételéhez, saját erőből és bányász társaik összefogásával egyaránt, mert mint egy nagy család, támogatták egymást a falu lakosai a min­dennapi életben is. Elindult egy nagy fejlődési periódus 1956-tól kezdve a településen. Szabóné Sinka Szilvia Miről írt az újság? Magyarnak lenni... Hányszor, de hányszor elmondtuk az el­múlt hetekben, hogy magyarok vagyunk és elsősorban magyarok. A nemzeti érzés, a ma­gyarság büszke tudata talán még soha annyi embert nem ragadott, sodort magéval, mint az elmúlt hetekben. Ha valahol néhány em­ber összejött, az alkalmi szónok még akkor is, ha korábban egyszerűen Ferinek, Pistának és Palinak nevezte társait, most a megszólítás „magyarok" lett. Szívet melengető, nagysze­rű érzés volt fennhangon is hirdetni, kikiálta­ni a világnak: magyarok vagyunk! Mit is jelent magyarnak lenni? Ragaszkodni e véráztatta magyar földhöz, ragaszkodni életünk, álta­lunk formált rendjéhez. Magyarnak lenni azt jelenti: független, szabad életet élni. Egye­nes derékkal, emelt fővel járni - senki, semmi előtt nem hajlongani. Nógrádi Népújság, 1956. november 27. Átutazott Tarjánon a párttitkár... A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusán résztvevő csehszlovák pártküldöttség tagja. Cwik Rudolf elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának tagja, a Középszlovákiai Kommunista Párt Besztercebányai Kerületi Pártbizottságának első titkára tegnap át­utazott Salgótarjánon. A vendéget a határon Jedlicska Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Lipták Gyula elvtárs, a párt me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, a me­gyei rendőr-főkapitányság vezetője és Alles János elv'társ, a megyei pártbizottság tagja üdvözölte. Nógrád,1966. november 27. Sürgős a cukorrépa betakarítása A hét közben lehullott hó alaposan meg­nehezíti a megye mezőgazdasági üzemei­nek munkáját. Különösen a cukorrépa-be­takarítást hátráltatja;a hideg idő beálltával csökkennek a teljesítmények. A legtöbb gond a pásztói járásban van. A szurdokpüs­pöki termelőszövetkezetben, igaz, kiszedték a földből a répát, de a fejelés, szállítás nagy feladatot jelent. A héten jól haladtak a palo- tásiak, 60 hektárról szedték kézzel a cukor­répát, s elindultak a betakarító gépsorok is. A pásztói tsz-ben 10, Ecsegen négy hektár van hátra. Nógrád, 1976. november 28. Erdősítés, erdőápolás: lemaradás Két év után a megyei népi ellenőrzési bi­zottság ismét azt vitatta meg szerdai ülésén, miként gazdálkodunk az erdővagyonnal, van-e az erdő- gazdálkodásban bővített új­ratermelés, s mennyire jövedelmező ma az erdő- és fagazdálkodás. A bizottság elé került összefoglaló jelen­tést Fodor Imre, a vizsgálat vezetője és Tari János, a megyei NEB gazdasági, szakértője állította össze. Nógrád megye termőterüle­tének több mint egyharmada erdő, s ez azt jelenti, hogy Nógrádban az erdők aránya kétszerese az országos átlagnak. így e te­kintetben Nógrád az ország megyéi között az első helyen áll. Ám az élőfakészletet vizsgálva, megyénk már csak a tizenegyedik helyet foglalja el. Ennek elsődleges okaként a gyenge termőhelyi adottságot említi a je­lentés. A megye erdőterülete mintegy 87 ezer hektár. Nógrád,1986. november 27. Mihálygerge boldog és ünnepel Az örvendező helybeliek beszédes pót- helységnévtáblát helyeztek el a falu szélén. A név alatt Mexikó felirat, hangszer és egy repülőgép. Az önkormányzat is ünnepelt tegnap a Ki mit tud? kategóriagyőztesével, Lenkó Péterrel. A képviselők, a polgármes­teri hivatal dolgozóinak jelenlétében Zsély Gyula polgár- mester gratulált a teljesít­ményért, s átadta a jutalmakat. Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november 27. .Salgótarján központja ötven ével ÍÍM ózza n átok, Rá kócz i bá n va életébőjt Somoskőnek büszke vára... if#PlP6* Mw n & a

Next

/
Oldalképek
Tartalom