Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-26 / 277. szám
Salgótarján, a Fő tér, jobbra a József Attila Művelődési Központ sarka látszik. A kép 1966-ban készült, a hegyoldalban még családi házak voltak. Somoskő vára és alatta a híres bazaltömlés Salgótarján környékének egyik legismertebb, könnyen elérhető turistacélpontja. Átesik ugyan a határ túloldalára, de amióta a Schengen-i egyezmény átléphetővé tette ezt a trianoni diktátummal meghúzott vonalat, már nem okoz gondot, ha valaki nem csak a magyar oldalról akar gyönyörködni a romjaiban is impozáns erődítményben. Somoskő vára régen is népszerű látványosság lehetett, azzal a szépséghibával, hogy csehszlovák megszállás alá került az első világháború után, s amikor 1924-ben Somoskőújfalu és Somoskő is visszatért Magyarországhoz, a vár az maradt „odaát". Ettől függetlenül viszonylag sok fotó készült ebben az időszakban is. Egy kicsit másképpen 1956-ról: a ma Rákóczibányaként ismert kis bányász település a Mátra lábánál, a Kazár-patak folyásának két oldalán, a Kazárt Kisterenyével ösz- szekötő út mentén jött létre. Története az 1870-es évekig nyúlik vissza, ekkor már elkezdett kiépülni település úgynevezett régi telepi része. Az igazi fellendülésre egészen 1956-ig kellett várna a községnek. Ezen évszám a település fejlődése szempontjából egyértelműen pozitív hatású volt. Az 1950-es években Rákóczi-telepnek nevezett község lakosai nem igazán vettek részt az 1956-os különböző megmozdulásokban, a településen sem történtek atrocitások. Életük a barnakőszén bányák működése körül mozgott, a széntermelésre, valamint lakókörnyezetük kialakítására koncentráltak. Ugyanis Rékóczi-telepen az 1950-es évektől kezdve kezdték el megnyitni kapuikat a község bányái, ezen nehézipari fellendülésnek köszönhetően megkezdődött a település virágkora. A fiatal bányászok mind a 19 megyéből, sőt, a határon túlról is érkeztek a település bányáiba a biztos megélhetés reményében. A második ötéves terv során elhatározták, hogy megyénk legkisebb bányatelepén, Rákó- czi-telepen munkás kislakások fognak épülni az ifjú bányászok elszállásolása érdekében. 1956-tól elkészültek a tervek a település ún. új telepi házairól a Kazár-patak folyásának jobb oldalán. A Rákóczi-telepi bányákban dolgozó, letelepedni vágyó bányászok kaptak a vállalattól házakat Tehát egyértelműen megállapítható, hogy 1956-ban a falu lakosainak mindennapjait elsősorban a munkájuk és a mikroszintű fejlődésük határozta meg. 1957 márciusában kezdték meg az új lakótelep építését, májusra már 14 épület alapzatát is elkészítették. A hatalmas építkezési láz elindulása annak volt köszönhető, hogy versenyre hívták az ország összes bányászlakás építkezését. A közeli Kányással állt versenyben Rákóczi-telep. 1957 szeptemberében már 30 épületbe beköltözhettek a lakók, az építkezést decemberben fejezték be, így 113 bányásznak adtak át a kétszobás házakat az új lakótelepen, ahol összesen 148 család élhet majd. Rákóczi-telep lakói 1956-tól, miután átvették új házaikat, hozzáláttak azok fokozatos otthonossá tételéhez, saját erőből és bányász társaik összefogásával egyaránt, mert mint egy nagy család, támogatták egymást a falu lakosai a mindennapi életben is. Elindult egy nagy fejlődési periódus 1956-tól kezdve a településen. Szabóné Sinka Szilvia Miről írt az újság? Magyarnak lenni... Hányszor, de hányszor elmondtuk az elmúlt hetekben, hogy magyarok vagyunk és elsősorban magyarok. A nemzeti érzés, a magyarság büszke tudata talán még soha annyi embert nem ragadott, sodort magéval, mint az elmúlt hetekben. Ha valahol néhány ember összejött, az alkalmi szónok még akkor is, ha korábban egyszerűen Ferinek, Pistának és Palinak nevezte társait, most a megszólítás „magyarok" lett. Szívet melengető, nagyszerű érzés volt fennhangon is hirdetni, kikiáltani a világnak: magyarok vagyunk! Mit is jelent magyarnak lenni? Ragaszkodni e véráztatta magyar földhöz, ragaszkodni életünk, általunk formált rendjéhez. Magyarnak lenni azt jelenti: független, szabad életet élni. Egyenes derékkal, emelt fővel járni - senki, semmi előtt nem hajlongani. Nógrádi Népújság, 1956. november 27. Átutazott Tarjánon a párttitkár... A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusán résztvevő csehszlovák pártküldöttség tagja. Cwik Rudolf elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Középszlovákiai Kommunista Párt Besztercebányai Kerületi Pártbizottságának első titkára tegnap átutazott Salgótarjánon. A vendéget a határon Jedlicska Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Lipták Gyula elvtárs, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Alles János elv'társ, a megyei pártbizottság tagja üdvözölte. Nógrád,1966. november 27. Sürgős a cukorrépa betakarítása A hét közben lehullott hó alaposan megnehezíti a megye mezőgazdasági üzemeinek munkáját. Különösen a cukorrépa-betakarítást hátráltatja;a hideg idő beálltával csökkennek a teljesítmények. A legtöbb gond a pásztói járásban van. A szurdokpüspöki termelőszövetkezetben, igaz, kiszedték a földből a répát, de a fejelés, szállítás nagy feladatot jelent. A héten jól haladtak a palo- tásiak, 60 hektárról szedték kézzel a cukorrépát, s elindultak a betakarító gépsorok is. A pásztói tsz-ben 10, Ecsegen négy hektár van hátra. Nógrád, 1976. november 28. Erdősítés, erdőápolás: lemaradás Két év után a megyei népi ellenőrzési bizottság ismét azt vitatta meg szerdai ülésén, miként gazdálkodunk az erdővagyonnal, van-e az erdő- gazdálkodásban bővített újratermelés, s mennyire jövedelmező ma az erdő- és fagazdálkodás. A bizottság elé került összefoglaló jelentést Fodor Imre, a vizsgálat vezetője és Tari János, a megyei NEB gazdasági, szakértője állította össze. Nógrád megye termőterületének több mint egyharmada erdő, s ez azt jelenti, hogy Nógrádban az erdők aránya kétszerese az országos átlagnak. így e tekintetben Nógrád az ország megyéi között az első helyen áll. Ám az élőfakészletet vizsgálva, megyénk már csak a tizenegyedik helyet foglalja el. Ennek elsődleges okaként a gyenge termőhelyi adottságot említi a jelentés. A megye erdőterülete mintegy 87 ezer hektár. Nógrád,1986. november 27. Mihálygerge boldog és ünnepel Az örvendező helybeliek beszédes pót- helységnévtáblát helyeztek el a falu szélén. A név alatt Mexikó felirat, hangszer és egy repülőgép. Az önkormányzat is ünnepelt tegnap a Ki mit tud? kategóriagyőztesével, Lenkó Péterrel. A képviselők, a polgármesteri hivatal dolgozóinak jelenlétében Zsély Gyula polgár- mester gratulált a teljesítményért, s átadta a jutalmakat. Nógrád Megyei Hírlap, 1996. november 27. .Salgótarján központja ötven ével ÍÍM ózza n átok, Rá kócz i bá n va életébőjt Somoskőnek büszke vára... if#PlP6* Mw n & a
