Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-24 / 275. szám
Orosz rakétákat telepítettek Egy orosz katonai lap szerint Oroszország hadihajó elhárító rakétákat - telepített a Kuril-szigetcsoport négy legdélebbi tagjára, amelyre Japán is igényt tart. MOSZKVA. Az orosz csendes-óceáni flotta újságja, a Bojevaja Vahta (Harci Őrség) e heti száma szerint Kh-35 (Bal) típusú és Basztyion típusú rakétákat állítottak hadrendbe a japán határ közvetlen szomszédságában. A négy sziget (Kunasi- ri, ltoropu, Sikotan, Habomai) a második világháború végén került a Szovjetunió birtokába, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját Északi Területének tartja őket. A két ország a területi vita miatt még nem írta alá a háborút hivatalosan lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben. Az újsághír hátteréhez kapcsolódik, hogy Vlagyimir Putyin a jövő hónapban a tervek szerint Japánba látogat, és minden bizonnyal ismét terítékre kerül a vita. Óvatosságra intik az Európába utazókat Az amerikai külügyminisztérium esetleges terrorakciók miatt óvatosságra intette kedden az Európába készülő amerikaiakat. WashingtC; A külügyminisztérium a kezdődő ünnepi szezonra tekintettel adott ki figyelmeztetést, bár leszögezte: készülő támadásról, konkrét fenyegetésről nincs tudomásuk az amerikai hatóságoknak és hírszerző szerveknek. A figyelmeztetést azonban egy franciaországi bejelentést követően fontosnak tartották nyilvánosságra hozni. Franciaországban ugyanis vasárnap Strasbourg és Marseille városokban - a francia belügyminiszter, Bernard Cazeneuve hétfői bejelentése szerint - sikerült megakadályozni az Iszlám Állam terroristáinak újabb merényleteit Az amerikai külügyminisztérium névtelenséget kérő tisztségviselőit idézve az amerikai főbb televíziós csatornák arról számoltak be: a meghiúsított terrorakciók időzítése valószínűleg nem volt véletlen, a terroristák az ünnepi készülődés időszakára összpontosítanak Európában. Ezért az amerikai állampolgároknak is ébereknek kell lenniük, ha Európába utaznak. Nincs jelentősége a szavazásnak Ankara számára nincs jelentősége az Európai Parlament (EP) csütörtöki szavazásának a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztését célzó állásfoglalásról, bármi is legyen az eredménye -jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Isztambulban, az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködés Állandó Bizottságának 32. ülésén. Ankara. Kifejtette: az EP szavazása is csak azt mutatja, hogy Európa pártfogolja a terrorszervezeteket. „Már többször világossá tettük, hogy Ankarának fontosabbak az európai értékek, mint számos tagállamnak" - fogalmazott. "Ennek ellenére nem látunk konkrét támogatást a Nyugat részéről, a menekültügyi megállapodásban foglalt ígéreteik egyikét sem tartották be" - hangoztatta Erdogan. Az Európai Unió és Törökország a márciusban kötött menekültügyi megállapodás keretében a csatlakozási folyamat felgyorsításáról is rendelkezett, de az a július 15-i törökországi puccskísérlet után jelentősen lelassult. Erdogan a múlt héten arra figyelmeztette az EU-t, hogy év végéig döntenie kell Törökország csatlakozásának ügyében, különben Ankara népszavazásra bocsátja a kérdést, amelyen akár a halálbüntetés visszaállítását is felvetheti. A török parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölte el a halálbüntetést 2004-ben. A török elnök a közelmúltban többször vádolta meg az EU-t, hogy szemet huny a Törökország-el- lenes terrorszervezetek európai propagandatevékenysége felett, azok törökországi működését fegyverszállítmányokkal segíti, valamint menedéket nyújt a júliusi államcsínykísérlet, továbbá a kurd szeparatizmus támogatóinak, akik a törökországi felelősségre vonás elől nyugatra távoztak. Több EP-képviselő kedden a török uniós csatlakozási tárgyalások befagyasztását sürgette a török hatalomátvételi incidenst követő kormányzati tisztogatás mértéke miatt. Gyanús beszerzések Vizsgálatot sürget az ellenzék Izraelben az új tengeralattjárók és hadihajók gyanús beszerzése miatt - közölte az izraeli média szerdán. Jeruzsálem, a haditengerészeti vásárlások miatt összeférhetetlenségi ügybe keveredett David Simrón, Benjámin Netanjahu miniszterelnök ügyvédje, aid „egyszerre képviselte" a kormányfőt, valamint a ThyssenKrupp Marine Systems nevű német hajóépítő cég érdekeit és erről nem értesítette a hatóságokat Egy héttel ezelőtt az izraeli tízes kereskedelmi tévécsatorna híradója feltárta, hogy a miniszterelnök a hadsereg ellenében vitte véghez három új tengeralattjáró megvásárlását a ThyssenKrupptól. Netanjahu kijelentette, hogy csakis Izrael védelmében, és a német-izraeli kapcsolatok javítása érdekében hozta meg döntéseit. Az ellenzék viszont parlamenti vizsgálatot sürget. A tévé szerint az ügyletnek szerepe volt Móse Jaalon védelmi miniszter tavaszi menesztésében is. Jaalon Facebook-be- jegyzésében megerősítette, hogy védelmi miniszterként fölöslegesnek ítélte az újabb tengeralattjárók beszerzését, és mindent elkövetett a háta mögött megkezdett tárgyalások leállításáért. Kedd este a tévé bemutatott egy, Simrón lobbizásét bizonyító, két évvel ezelőtti e-ma- ilt, amelyben a védelmi minisztérium jogtanácsosa arról számolt be, hogy Simrón egy nemzetközi hadihajó-beszerzési pályázat leállítását sürgeti a ThyssenKrupp érdekében, „miként azt Benjámin Netanjahu is kérte". David Simrón és Benjámin Netanjahu egybehangzóan tagadják, hogy tudtak volna egymás lépéseiről. Azt is tagadják, hogy valaha is megvitatták volna a haditengerészeti beszerzések kérdéseit, noha a tízes tévétársaság szakértője szerint igen szoros baráti kapcsolatban vannak, és gyakran naponta több órán át beszélgetnek. A ThyssenKrupp azt állítja, hogy nem is tudott Simrón megbízásáról, ők egy másik izraeli üzletembert bíztak meg, aki tudtuk nélkül kérhette fel lobbizásra Netanjahu ügyvédjét és bizalmasát. Ahárom új tengeralattjáró másfélmilliárd dollárba, (436 milliárd forint) kerül: ez volt az izraeli hadsereg egyik legnagyobb fegyvervásárlása az utóbbi években. 2018-ig hat tengeralattjáró ált hadrendbe Izraelben, és Jaalon szerint a hadsereg terveiben nem szerepelt újabb három megvásárlása. A tengeralattjárók fontos szerepet látnak el az ország katonai védelmében. Külföldi szakértők szerint atomtöltetük is lehet, s elrettentő erejükkel megakadályozhatnak egy esetleges Izrael elleni iráni nukleáris támadást, mert azonnali ellencsapással fenyegetnek HIRDETÉS- az időtlenség titka www.vargagyogygomba.hu 06 70 423 1127 * 06 30 391 8080 Hetvenkilenc elítéltet részesített kegyelemben Barack Obama amerikai elnök kedden újabb 79 elítéltet részesített kegyelemben. Washinc T0t A leköszönő elnök október óta 351 elítéltnek adott kegyelmet, és megfigyelők szerint elnöksége hátralévő heteiben hasonlóan gyors ütemben kíván élni kegyelmi jogaival. Az elnök egyébként eddig 1023 embert bocsátott szabadon, többet, mint az őt megelőző 11 elnök összesen. Elsöprő többségüket nem erőszakos, hanem kábítószerrel összefüggő bűncselekményekért ítélték börtönbüntetésre. Az elnöksége idején kegyelemben részesültek közül azonban 342-en életfogytig tartó büntetésüket töltötték. „Két hónapunk maradt a következő elnök beiktatásáig, és szerintem az elkövetkező hetekben az elnök ugyanilyen ütemben él majd a kegyelmi jogával" - nyilatkozta a keddi döntés után Neil Eggleston, a Fehér Ház jogi ügyekben illetékes tanácsadója. Eggleston arról nem nyilatkozott, hogy vajon Obama elnök még hány elítéltnek ad kegyelmet, de a helyettes igazságügyi miniszter, Sally Yates szerint augusztus 31-én 6300 kegyelmi kérvény volt a minisztériumban, valamennyi kérvény beadója nem erőszakos, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetője. Egyik Facebook-bejegyzésében Obama elnök úgy fogalmazott: nem szolgálja az adófizetők vagy a köz biztonságának érdekeit, ha nem erőszakos bűncselekmények elkövetőit évtizedekre börtönrácsok mögé zárják. „Amerika gondolkodásában központi helyet foglal el az, hogy valamennyien tökéletlenek vagyunk, valamennyien követünk el hibákat. De felelősséget kell vállalnunk, és tanulnunk kell ezekből a hibákból" - fogalmazott Obama, és hozzátette: „a társadalomnak biztosítania kell, hogy azok, akik vállalták a felelősséget hibáikért, kapjanak egy újabb lehetőséget". A múlt héten börtönbüntetésüket töltő elítéltek családtagjai - több mint kétmillió aláírással - petíciót nyújtottak be a szövetségi igazságügyi minisztériumnak azzal a kéréssel, hogy a leköszönő elnök a hátralévő hivatali idejében gyorsítsa fel a kegyelmi kérvények elbírálását.
