Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-23 / 274. szám
A szakszervezetek javaslatait tükrözi A szakszervezetek javaslatait tükrözi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén elfogadott, jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - mondták el a VKF munkavállalói oldalának képviselői az ülést követően kedden az MTI-nek. BUDAPEST. Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét. A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzár- kóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá. Palkovics Imre kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte. A MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szak- szervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek. Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk - tette hozzá Palkovics Imre. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a VKF keddi ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalék- ponttal csökkennek. Hozzátette, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Téli tüzelővel segítenek Nehéz körülmények között élő száz család téli tüzelővel és 65 egyedülálló kisnyugdíjas tartós élelmiszerekkel való támogatását kezdte meg kedden Beregszászon a Magyar Ökumenikus Segély- szervezet helyi irodájának, az Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központnak a közreműködésével Beregszász, a segélyakció kapcsán Gerevich János, az Advance igazgatója az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az Ökumenikus Segélyszervezet, a korábbi évekhez hasonlóan, a hideg idő beköszöntővel téli tüzelő osztásába kezd Beregszászon. Ezúttal a következő napokban 100 család kap egyenként 5 mázsa biobrikettet-tette hozzá. Mint kifejtette, a kedvezményezettek kiválasztása a rászorultság elve alapján történt: kis jövedelemmel rendelkezők, kisnyugdíjból élők, rokkant gyermeket nevelők és sokgyermekes családok részesülnek a téli tüzelőből. Jelezte: mivel a támogatottak között sok az idős és egyedülálló rászoruló, további segítségként az Ökumenikus Segélyszervezet vállalta a tüzelőanyag házhoz szállítását is. Gerevich János azt is elmondta, hogy a tüzelőanyaggal támogatottakon kívül 65 egyedülálló beregszászi kisnyugdíjas személyenként A ezer forint értékű tartós élelmiszerekkel való támogatásban részesül. A tüzelőanyaggal és élelmiszercsomagokkal történő mostani segélyezés összértéke 3 millió forint - emlékeztetett, megjegyezve, hogy az Ökumenikus Segély- szervezet ezekben a napokban 20 darab új ágyat fog átadni Mezőváriban az ottani idősek otthona számára. Hangsúlyozta, ha az időjárás nagyon hidegre fordul, akkor további 700 egyedülálló kisnyugdíjasnak fognak biobríkettet vásárolni a fűtéshez. A szakember közlése szerint az Ökumenikus Segélyszervezet nemcsak Kárpátalján van jelen, hanem Ukrajna más régióiban is. Jelentős mértékben kiveszi a részét a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből menekülők segélyezéséből, hiszen eddig 543 településen 50 ezer menekültet részesített 500 millió forint értékű támogatásban - emlékeztetett Gerevich János. Szigorodtak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok Szigorította a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat kedden az Országy- gyűlés a kormány kezdeményezésére. BUDAPEST. Pintér Sándor belügyminiszter - elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító - javaslatát kormánypárti és jobbi- kos szavazatokkal fogadta el a Ház, a minősített többséget igénylő rendelkezések 155 igen és 44 nem szavazatot, az egyszerű többséggel elfogadható passzusok 155 igen, valamiht 40 nem voksot kaptak. A képviselők rögzítették, hogy az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha - a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt - a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést. A közeli hozzátartozó nem minősül harmadik személynek. Kikötötték azt is, hogy a szolgáltatók kötelesek az előfizetők megfelelő adatait előzetesen ellenőrizni és rögzíteni. Ennek hiánya kizárja a szerződéskötést. A meglévő előfizetők személyazonosságát is ellenőrizni kell, erről a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül értesítik a feltöltőkártyás ügyfeleket. Ha az ellenőrzés 2017. július 1-jéig nem sikerül, megszűnik az előfizetés. A törvény rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben határozza meg hogy legfeljebb hány feltöltős SIM-kártyás szerződést köthet egy-egy előfizető. Akinek a megszabottnál több van, az 2017. június 30-ig köteles nyilatkozni arról, hogy melyeket kívánja fenntartani. A szabályozás kitér arra is, hogy a szolgáltatónak jeleznie kell a rendvédelmi szervek felé, ha az azonosító adatok valódiságát illetően vagy az előfizetővel kapcsolatban kétség, bűncselekmény gyanúja merül fel. A módosítások a rendőrségi törvényt is érintik. A terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. Új elem az is, hogy - legfeljebb 30 évig - korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak - például építési tervdokumentációjának - megismerhetőségét. Megválasztották a testület elnökét és új tagjait Sulyok Tamás Megválasztotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját kedden. BuDAPES' Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart. Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörc- herné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyet- test választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt. Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól. Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt. Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab. Az alkotmánybíró-jelölésről múlt csütörtökön számolt be Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, bejelentve, hogy a'két kormánypárt és az LMP megegyezett a jelöltekről az Ab hiányzó bírói helyeire. A Fidesz és a KDNP ellenzéki támogatás nélkül nem tudta volna biztosítani az összes képviselő kétharmadának támogató szavazatát. Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos támogatásukat azzal indokolta, hogy a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Az Ab tagjainak száma tavasszal csökkent 11-re - amellyel még fenntartható volt a testület működőképessége -, az elnöki tisztség pedig szintén betöltetlen volt április óta, akkor járt le ugyanis Lenkovics Barnabás mandátuma. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el. Az MSZP és a Jobbik korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. A szocialisták puccsszerűnek minősítették az alkotmánybíró-választást, majd bejelentették azt is, hogy törvénytelennek tartják az alkotmánybírókat jelölő folyamatot. A Jobbik azt közölte, nem a jelöltek, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk. HIRDETÉS 1 lottózóban, mobilon és interneten! 47. HETI VARHATO FŐNYEREMÉNY: 38 millió EURÓ k r Doszpolyné Mészáros Melinda
