Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-22 / 273. szám
Kurd politikusokat vettek őrizetbe Őrizetbe vették a török hatóságok hétfőn a főként kurdok lakta délkeleti országrészben található Mardin város korábbi polgármesterét, Ahmet Törköt, valamint a tartomány Artuklu körzetének elöljáróját, Emin Irmakot- jelentette az Anadolu török állami hírügynökség név nélkül nyilatkozó biztonsági forrásokra hivatkozva. Ankara, A beszámoló szerint az érintetteket egy terrorellenes nyomozás keretében állították elő, a lakásukban fogták el őket, de a rendőrőrsre vittek rajtuk kívül még hét helyi közigazgatási tisztviselőt is. Ahmet Türköt és Emin Irmakot a múlt héten függesztették fel tisztségükből, a belügyminisztérium pedig saját embereit ültette a helyükbe. A 74 éves Ahmet Türköt 1973-ban választották Mardin parlamenti képviselőjévé, majd egészen 2015-ig dolgozott a törvényhozásban. Az ankarai kormányzat szeptember 11-én kezdte leváltani a kelet- és délkelet-törökországi kurd többségű önkormányzatok választott vezetőit, akik túlnyomórészt a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) parlamenten kívüli testvérpártjának számító Demokrata Régiók Pártja (DBP) politikusai. A török vezetés a HDP-t és a DBP-t azzal vádolja, hogy kapcsolatban áll az 1984 óta fegyveres felkelést folytató, szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet Ankara terrorszervezetként kezel. November elején Törökországban előzetes letartóztatásba helyezték a HDP 10 képviselőjét is, beleértve a párt két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t. A DBP politikusai egykor 106 önkormányzatot irányítottak. A török vezetés eddig - három nagyvárosi és hat tartományi vezetést beleértve - összesen 34 önkormányzatot vont a fennhatósága alá. Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy a kurd szeparatizmushoz köthető választott képviselők eltávolítása szerves része a fegyveres lázadók elleni küzdelemnek. Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel a július 15-i puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy ne csak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat, köztük újságírókkal és kurd politikusokkal. A török biztonsági erők és a PKK között két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok Délkelet-Tó- rökországban. A PKK kezdetben a kurdok függetlenségéért harcolt jelenleg a kisebbség autonó- • miájáért küzd. A több mint harminc éve tartó konfliktusnak már mintegy 50 ezer halálos áldozata van. A PKK-t Törökország mellett korábban az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánította. Moszkvát aggasztja Washington szerepe Moszkvát aggasztja a NATO bővítése, mert úgy látja, hogy a szövetség döntéshozatalában Washington játssza a főszerepet, és az orosz vezetés kénytelen ellenlépéseket tenni a folyamattal szemben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oliver Stone amerikai filmrendező Ukraine on Fire (Ukrajna lángban áll) című dokumentumfilmje számára adott interjúban. Moszkva, Az elnöki nyilatkozatot hétfőn több orosz hírügynökség ismertette. Stone filmje a nap folyamán később a REN TV csatornán debütál Oroszországban. „Hogy miért reagálunk ilyen élesen a NATO bővítésére? Bennünket döntéshozatal gyakorlata nyugtalanít. Ha egy ország a NATO tagjává válik, akkor már nagyon nehéz ellenállnia a nyomásnak a NATO egy olyan nagy vezető országa ré széről, mint amilyen az Egyesült Álla mok" - közölte Putyin. Mint mondta, ilyen nyomás alatt az adott ország területén „bármi" megjelenhet, a rakétavédelmi rendszerektől kezdve az új bázisokon át a csapásmérő rendszerekig amelyeket Oroszországnak válaszul célba kell vennie. A Krím Ukrajnától történt elcsatolását 4 kommentálva Putyin azt mondta, komoly következményei lettek volna annak, ha az Egyesült Államok és a NATO megjelenik a szevasztopoli haditengerészeti bázison. Az orosz elnök kijelentette, hogy nem mindig érti a NATO logikáját. Mint mondta, „néha olyan benyomás alakul ki, mintha az atlanti táboron belül fenn kellene tartani az engedelmességet és a fegyelmet, és ehhez külső ellenségre van szükség. Irán erre minden aggodalom ellenére is kevés". Hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a krími népszavazás eredményét, amely 90 százalékos részvétel mellett, 90 százalékos arányban az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött, és nem szabad a nemzetközi jogot és elveket alárendelni a geopolitikai érdekeknek. Emlékeztetett rá, hogy a Krímben nem voltak orosz hadműveletek és nem voltak halottak. Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy Odessza lakói, de egész Ukrajna számára is sértés volt, „egyszerűen köpést" jelentett Miheil Sza- akasvili volt grúz elnök kormányzóvá történt kinevezése. Rámutatott, hogy Petra Porosenko ukrán elnök által az Odesszai terület élére 2015 májusában kinevezett és idén novemberben leköszönt Szaa- kasvilinek „még az Egyesült Államokban sem adtak munkát", és hogy a tengerentúli egyetemek nem vették állandó állományba. A dokumentumfilmben megszólalt Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök is, aki egyebek között arról is beszélt, hogy szerinte a mai napig nem derült ki, 2014 februárjában ki lőtt a tömegbe a kijevi Majdan térnél. Putyin úgy vélekedett, hogy Janukovics nem volt érdekelt a káoszban, de miután megállapodott az ellenzék képviselőivel az előre hozott választásokról, február 22-én Harkivba utazott. „Alighogy elutazott, elfoglalták a rezidenciáját, a kormányrezidenciát és a kormányépületet. Fegyveresen. Minek lehet ezt nevezni?" - kérdezte Putyin. Az orosz elnök szerint Ukrajnában a függetlenség elnyerését követően, bárki is volt hatalom, nem nőtt az átlagpolgár életszínvonala, „módszeresen fosztogatták a népet", és az emberek belefáradtak az önkénybe és a „teljesen őrült korrupcióba". Ferenc pápa kiterjesztette Ferenc pápa véglegesen az összes római katolikus papra kiterjesztette hétfőn a terhességmegszakításon átesett nők felol- dozásának jogát, amely korábban csak a püspökök vagy az általuk megbízott gyóntatópapok kiváltsága volt. Róma/Vatikánváros. „Mostantól minden papot felhatalmazok arra, hogy hivatalánál fogva feloldozza azokat, akik elkövették a magzatelhajtás bűnét" - írja a katolikus egyházfő az irgalmasság szentévének vasárnapi lezárulása után kiadott "apostoli levelében". Ennek az engedménynek az érvényessége eredetileg csak a tavaly december 8-án kezdődött és november 20-án véget ért különleges időszakra szólt, de a pápa mostani bejelentésével végleg érvényben hagyta. Ferenc pápa ugyanakkor hangsúlyozta: amilyen határozottan csak lehet, újra le akarja szögezni, hogy az „abortusz súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget". Nem létezik viszont olyan bűn, amelyre Isten irgalmassága ne terjedne ki, és amelyet Isten irgalmassága ne semmisítene meg - írta. A katolikus egyház felfogása szerint halálos bűn a magzatelhajtás, a terhesség megszakítása, s kiközösítés fenyegeti azokat, akik abortuszt követtek el. Ezen kiközösítés alól eddig csak magas rangú egyházi méltóság ol- dozhatott fel, akkor, ha a vétkesek bűnü- k e t őszintén megbánták, és erősen megfogadták, hogy azt többé el nem követik. A Misericordia et Misera című apostoli levélben a katolikus egyházfő a magzatelhajtás kérdése mellett az antiszemitizmussal vádolt Szent X. Piusz Testvériségre is utalást tesz. Az írás szerint a pápa a jövőben is engedi a katolikus hívőknek, hogy a testvériség papjainál gyónjanak. Ferenc pápa emellett szólt a levélben a „szegények világnapjának" bevezetéséről, továbbá annak szükségességét is hangsúlyozta, hogy az irgalmasság maradjon továbbra is az egyházi élet középpontjában. Növekedik a számuk Emelkedik az interneten hazárdjátékokat játszó és nagy összegeket veszítő gyerekek száma Csehországban - közölte Jindrich Voboril, a cseh országos drogellenes központ vezetője hétfőn Prágában egy szakmai konferencián. „A legnagyobb aggodalmat az okozza, hogy már a 16 éven aluli gyerekek is játszanak. Mintegy hét százalékuk pénzért is játszott és sokan komoly összegeket veszítettek, természetesen szüleik pénzét. A középiskolai érettségik előtt már a gyerekek 30 százaléka veszített pénzt internetes hazárdjátékokon, ez új jelenség" - állította Voboril egy országos felmérés és tanulmány eredményeire hivatkozva. A több mint 2700 tizenéves diák megkérdezésén alapuló tanulmányból kitűnik, hogy a fiatalok 4,3 százaléka már játéktermekben is játszott, holott azokba a törvény szerint csak 18 éven felüliek léphetnek be. A gyerekek körében a kártya- és kockajátékok a legnépszerűbbek, ezeket a fogadások és a sorsjegyek követik. A felmérés szerint az internetes hazárdjátékoknak a fiúk jóval nagyobb mértékben hódolnak, mint a velük egykorú lányok. A hatályos törvényeket a fiatalok általában úgy kerülik meg, hogy először egy 18 évnél idősebb személy regisztráltatja magát a játékban, majd később az ő neve alatt a nála fiatalabbakjátszanak. Csehországban januártól szigorodnak a hazárdjátékok szabályai minden helyen, az interneten is, és kötelező lesz a regisztráció. A hatóságok listát készítenek azokról, akiket különböző okok miatt eltiltanak a játéktól, és ezt az üzemeltetőknek ellenőrizniük kell. A külföldi internetes kaszinókat és játékokat betiltják Csehországban. „Nem érdekünk, hogy olyan külföldi cégek legyenek jelen a cseh szerencsejáték piacon, amelyek nem tartják be a törvényeket" - jelentette ki Ondrej Závodsky, pénzügyminiszter-helyettes a konferencián. Japán katonák is csatlakoztak Japán katonák csatlakoztak hétfőn a polgárháború sújtotta Dél-Szudánban állomásozó ENSZ-béke- fenntartókhoz, miközben a távol-keleti országban sokan aggódnak amiatt, hogy a misszióban való részvétellel japán katonák - a második világháború óta először - fegyveres konfliktusba sodródhatnak. A 350 fős kontingens alapvetően az infrastruktúra újjáépítésében fog segédkezni, de felhatalmazása lesz arra is, hogy reagáljon a világszervezet helyi alkalmazottaitólvagy más segély- szervezetek munkatársaitól érkező sürgős segélykérésekre. Vannak olyan tervek is, hogy a japán katonák részt vehetnek majd az ENSZ dél-szudáni telephelyeinek őrzésében is, amelyeket korábban már értek fegyveres támadások. Japánban tavaly fogadták el az új nemzetbiztonsági törvényeket, amelyek lehetővé teszik - a második világháború óta először - hogy a hadsereget külföldön is bevessék. A dél-szudáni békefenntartásban való részvételt többen is bírálják a távol-keleti országban, mert attól tartanak, hogy ezzel japán katonák - több mint hét évtized után - harci eseményekbe sodródhatnak külföldön. A japán hadsereg közlése szerint 67 katona érkezett meg Jubába hétfő reggel, újabb 63 érkezése délután várható, míg a kontingens további tagjai december 15-én utaznak Dél-Szudénba. Az ENSZ a napokban arra figyelmeztetett, hogy népirtássá fajulhat az újabb erőszakhullám a 2011-ben függetlenné vált Dél-Szu- dánban. A polgárháború 2013 decemberében tört ki, miután elmérgesedett a viszály az eltérő etnikai csoporthoz tartozó Salva Kiir elnök és Riek Machar volt alelnök, későbbi lázadóvezér között. A mészárlás és az éhínség miatt tízezrek haltak meg, két és fél millióan váltak földönfutóvá. Bár 2015 augusztusában békemegállapodást írtak alá a szemben álló felek, az egyezmény nem vetett véget a harcoknak, azok újra fellángoltak júliusban, a fiatal nemzet születésének ötéves évfordulóján, és néhány nap alatt százak vesztették életüket. Az elmúlt hetekben ismét összecsaptak a fegyveres csoportok a hadsereggel, és a harcok több halálos áldozatot hagytak maguk után. Olajfákat tizedelő kór A Spanyolországhoz tartozó Mallorcán is azonosították azt a baktérium okozta gyógyíthatatlan növénybetegséget, amely már rengeteg olajfát megfertőzött Franciaországban és Olaszországban is, „rendkívül nagy fenyegetést" jelentve az Európai Unió olívaolaj-iparára. London. A Baleár-szigeteki környezetügyi, mezőgazdasági és halászati hivatal szerint egy rutinellenőrzés során a Xylella fastidiosa baktérium egyik alfaját azonosították három cseresznyefán egy mallorcai kertészetben - írta a BBC News. A szakemberek szerint a szigeten azonosított alfajt eddig csupán cseresznyefákon és leandereken mutatták ki, de már megkezdték a szükséges lépéseket a kór felszámolása érdekében. A Xylella fastidiosa baktérium szúró-szívó rovarok, például kabócák révén terjed. Ezeken keresztül jut fel a fák koronájába vagy kisebb növényekre, amelyek hamar kiszáradnak és megfertőzik a körülöttük lévőket is. Az El Mundo című spanyol lap az „olajfák ebolájának" nevezte a betegséget. Az Európai Unión belüli első fertőzéseket a dél-olaszországi Puglia tartományból jelezték 2013 októberében. A baktériumot azóta számos területen, köztük Franciaország déli részén is észlelték.
