Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-14 / 266. szám
Őrizetben a motoros BALASSAGYARMAT. Járművezetéstől eltiltás hatálya alatt vezette segédmotoros kerékpárját egy fiatal férfi: a rendőrök november 12-én, szombaton dél körül Balassagyarmat és Csesztve között, Kin- csempusztánál igazoltatták. Az ellenőrzés során a férfi közölte, hogy a vezetői engedélyét nem tudja átadni, mivel azzal nem rendelkezik. A járőrök a személyi adatok alapján megállapították, hogy a férfit a Szécsényi Rendőrkapitányság 2017. augusztus 19-ig minden közúti jármű vezetésétől eltiltotta. Járművezetés az eltiltás hatálya alatt szabálysértés elkövetése miatt a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra előállított 24 éves nógrádmegyeri férfivel szemben - őrizetbe vétele mellett- gyorsított bírósági eljárást kezdeményeztek. Lakópark a Springa-dombon A Szabó Lőrinc Általános Iskola mögötti területen épülhetnek az új otthonok a Híven őrzi a forradalom emlékét (II.) Gyorsan eltelt ez a hatvan év a forradalom óta... Po- nyi József (azaz „Dodi") 1956 októberében 18 éves acélgyári volt, aki nemzetőrnek állt, majd lett belőle „fasiszta ellenforradalmár"; öt évet töltött börtönben, utána élete javát megbélyegzett emberként élte. A hélyzete csak a rendszerváltás után változott. Interjúnk - ami egyben kordokumentum is - második részében Ponyi József a megtorlásról beszél. Tovább folytatódik Balassagyarmaton az önkormányzat otthonteremtési programja. Ezúttal a Sprin- ga domb déli lejtőjénél alakítanak ki telkeket, az első családok akár már jövőre megkezdhetik itt az építkezést. Balassagyarmat. - Már 2008 óta tervezzük, hogy a Szabó Lőrinc Általános Iskola mögötti részen, a parkerdőig terjedő területen a Zeke Kálmán és a Veres Pálné utcák összeköttetésével összesen huszonnyolc telket alakítsunk ki - tájékoztat1 ta a részletekről lapunkat Csach Gábor, a város alpolgármestere.- A megvalósításra most érkezett el az idő, a kedvező alkalom, és immár az elkészült tervek engedélyeztetése is jogerőre emelkedett, így idén egy pályázati eljárás keretében a kivitelezőt is kiválasztottuk, aki még novemberben befejezi az első nyolc kijelölt telek közművesítését. Úgy gondoljuk, hogy ez a terület nagyon népszerű lesz az új otthonra vágyó családok körében, hiszen közvetlen szomszédságban van a gyönyörű Springa-parkerdő, és mindössze néhány méteres gyaloglásra az iskola. Ezek az ingatlanok 450 és 620 négyzetméter nagyságúak, bruttó 2,8 és 2,9 millió forint közötti vételárral. A szennyvíz - és ivóvízhálózathoz való csatlakozás adott, illetve kialakítottunk egyelőre egy mart aszfaltos borítású bekötőutat is, amelyre akkor kerülhet véglegesen szilárd burkolat, ha befejeződik a teljes közműkiépítés. Köztudott, hogy lakossági igényre a villany - és gázhálózat telekhatárig történő kiépítése ingyenes. Csach Gábor elmondta még, hogy azok számára is otthonteremtési lehetőség kínálkozhat így, akik elégedetlenek a CSOK-támogatás által biztosított ingyen telkek fekvésével. A nyolc, már idén közművesített ingatlanra november közepétől tehetnek vételi ajánlatot az érdeklődők, így azokhoz, már idén hozzájuthatnak az új családok. Mivel az önkormányzat nonprofit módon értékesíti a területeket, így az ingyen telkek után jelenleg ezek á legolcsóbb építési ingatlanok a városban. Hegedűs H.- Maradtak még fegyverek az Acélgyárban?- Mivel a harmadik nemzetőr szakasz otthon pihen a fegyverekkel együtt, nem tudtak róla, hogy maradtak még fegyverek. Két-három nap múlva Márton Imre és az unokabátyám, Ponyi Gyuszi levittek a 35 kilovoltos elosztó kábeltérbe, ahol el voltak rakva a fegyverek: három géppisztoly, egy „dióverő" puska, négy 48-as puska és a lőszerek. Rájuk szóltam: gyerekek, statárium van, ha megtalálják, felhúznak minket. De szóba jött a MŰK (márciusban újra kezdjük), amiben komolyan hittünk... A fegyvereket később a villamosközpont padlásán rejtettük el. Az lett a baj, hogy Márton Imiéit olyanokat is beavattak a titkunkba, akik nem voltak közértje valók. Ilyen volt Mata József elektrikus, akit korábban lopás miatt kizártak a pártból, s hogy mindezt „jóvátegye" - és egy kis órabéremelésért - beárult minket Fehér Gyula párttitkárnál.- Gyanítom: nem sokáig maradtak szabadlábon...- A fegyvereket 1957. április 12-én találták meg, pontosan tudták, hogy hol kell kibontani a padlást. Éjszakás voltam, fizetésnap volt, egy órakor mentem be a pénzért, és az egyik barátom odasúgta: baj van, megtalálták a fegyvereket. Majd hallottam, hogy az unokabátyámat és másokat már elvitték a munkahelyükről. Fél négykor jött értem Vágvölgyi és egy Molnár nevű, akik a városi rendőrségre, majd öt óra után a megyei kapitányságra vittek, ahol Hupcsik főkihallgató faggatott, ki rakta el a fegyvereket, de csak Márton Imrét, Ponyi Gyuszit és magam említettem, mert a többieknek családjuk volt. Nem tudom, ki árulta be a többieket.- Bántották a kihallgatásokon?- A kihallgató szobában Kovács nyomozó-akit „Brazil"-nak csúfoltak - folyton a fejemre rakta a kalapomat, én meg állandóan levettem. Végül mindkét oldalról kaptam egy-egy nagy pofont. Ezután leszóltak a pincébe, feljött egy tagbaszakadt őrmester, aki egy jól irányzott rúgással megadta a sebességet. Odalenn Antal főtörzsőrmester a Kossuth-címeremet látva úgy a jobb térdembe rúgott, hogy azóta is érzéketlen. Egy éjszakát ott, a fogdán töltöttünk, másnap kettesével összebilincselve vittek bennünket a Gyorskocsi utcai katonai bíróságra.- Off aztán súlyos éveket szabtak ki a vádlottakra.- Kilencen ültünk a vádlottak padján. Az volt a szerencsénk, hogy a katonai szakértő azt mondta, nem voltak lekezelve a fegyverek. A másik mentségünk az volt, hogy egyöntetűen azt vallottuk, hogy a korábban disz- szidáltak hagyták hátra a fegyvert, s mi nem mertük leadni, mert statárium volt. Végül megszületett az ítélet: Márton Imre 13, Óvári János 12, Ponyi Gyula, Ponyi József, Mede Lajos és Juhász Attila 10-10, Berecz Dezső 5 év börtönt kapott, míg a beteg Vies Antalt polgári bíróság, elé utalták, Berkes Istvánt pedig felmentették. Az ügyvédek azt mondták, örüljünk, hogy a legrosszabbat elkerültük, mert ők halálos ítélettel számoltak.- Milyen volt a börtönélet?-A Gyűjtőfogházban darócruhát kaptunk, a három és félszer két és fél méteres zárkába hetünket zsúfolták össze. Volt egy szekrény a falon, egy mosdó, lavór és a kübli. Volt két szalmazsák, arra kerültek az idősebbek, míg mi szétszórt szalmán aludtunk. Egész éjjel égett a lámpa, ébresztőkor vigyázzba kellett állunk, míg ellenőrizték a létszámot. íztelen feketekávét és „kopasz" kenyeret kaptunk, sokat éheztünk. Tettleg nem bántottak bennünket, de lelkileg annál inkább. Negyedévenként írhattunk egy 12 soros levelet. Félévente volt tízperces beszétő, szintén félévenként kaphattunk egy három kilós csomagot. Később munkára vittek, egy játéküzemben, utána a motorjavító részlegben majd a villamoshálózat felújításában dolgoztam.- Tudták, hogy Nagy Imréé- ket kivégezték?- Mindig fél nyolckor vittek le bennünket a munkahelyre, de azon a napon nagy csend volt, még ébresztőt, sem tartottak, csak a smasszerek ordították: „eltűnni"! Ekkor már tudtuk, hogy nagy embereket vihetnek kivégezni. Már tíz óra volt, amikor jöttek, hogy mehetünk munkába. Utána tudtuk meg, hogy Nagy Imrét és a társait végezték ki, és az udvaron lévő nagy vörös téglafal tövébe, arccal lefelé, összedrótozott kézzel földelték el őket.- Mikor engedték haza? Hogyan fogadták itthon?- Közkegyelemmel, 1962. április 3-án, feltételesen szabadultam, kilenc nap híján öt évet töltöttem le. Itthon, a vasútállomáson a szüleim és az öcsém vártak. Jelentkeznem kellett a rendőrkapitányságon, ahol közölték, hogy az Acélgyárba kell visszamennem dolgozni. Raporttal kezdtünk a pártirodán, ahol már várt bennünket az összes „jótevőnk". Megígértük, hogy jók leszünk, építjük a szocializmust. Csak néztek. Villanyszerelőként - mint „fasiszta ellenforradalmár"-a lehető legalacsonyabb, 7 forint 10 filléres órabért kaptam, majd hasonló „indokkal" nem engedtek technikusképzőben továbbtanulni. Amikor már családos emberként újra a szokásos szöveggel húztak le a jutalmazási listáról otthagytam a gyárat. A többi már történelem, elboldogultam.- A rendszerváltás után a Po- foszban is tevékenykedett.- Az 1989. decemberi megalakulásától részt vettem a Pofosz munkájában, a megyében sokáig Beda József elnök segítője, helyettese voltam. Akkor folyt a kárpótlás, sokat dolgoztunk. 1956 évfordulóját külön ünnepeltük Salgótarján városától. Egyszer Józsi bácsi felhívott, hogy járt nála Puszta Béla polgármester és Deme Attila volt városi nemzetőrparancsnok, azt kérve, hogy ünnepeljünk együtt. Azt mondtam: rendben van, csak a Vásártér legyen December 8. tér, és kapjanak méltó helyet az áldozatok nevei. Ez meg is valósult, és jó viszony alakult ki a megyeszékhellyel. 1998 februárjában Józsi bácsi meghal. Rábeszéltek, vegyem át az örökét, az országos központból is dicsérték a munkám. Aztán kiderült, hogy Nógrádban is vannak, akik érdemtelenül Pofosz-tagok: volt párttitkárok, tanácselnökök, pufajkások, besúgók, verőlegények, párttagok. írtunk egy nyilatkozatot: ha az érdemteleneket nem zárják ki, lemond az egész vezetőség. Fónay Jenő országos elnök azt mondta: ne égessük a Pofoszt. Én lemondtam, a többiek viszont nem...-1956 emlékét is híven ápolja...- Az 50. évfordulón a saját pénzemből emlékplaketteket, dísztárgyakat, emlékérmeket készíttettem, amelyeket a legmagasabb közjogi méltóságoknak is elküldtem. Tisztelettel gondolok a bajtársakra, mártírokra, áldozatokra, tönkretett emberekre. December 8-a hatvanadik évfordulója után már csak a magam életét akarom élni, amelynek minden napja ajándék! (Vége.) b.r. Roma nap lesz a művelődési központban A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, Pásztó Városi Önkormányzat és a Pásztói Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása mellett a Teleki László Városi Könyvtár és a Művelődési Központ 2016. november 26-án, szombaton, 10-19 óra között roma napi rendezvényt tart. PÁSZTÓ. Az esemény a városi könyvtár Nagymező utcai épületében veszi kezdetét, ahol három roma festőművész, a salgótarjáni Oláh Jolán, a pásztói Oláh Ferenc és a budapesti Oláh Norbert kiállításának a megnyitójára kerül sor. Kora délután, 13 órai kezdettel a Deák Ferenc utcai művelődési ház termében a roma művészet köréből a pásztói gyermekek vers-próza és énekmondó versenyére, majd 14 órától az általános iskolások részére Balogh Zetas Péter irodalmár, újságíró, Oláh Norbert, Gruber Béla-díjas festő, Solymosi Mór tervező grafikus, és Szegedi Tamás színész,rendező, drámainstruktor közreműködésével egy összművészeti játszóházi találkozóra kerül sor. A pásztói roma napi eseményre ellátogatok ezúttal a roma szótanulással is megismerkedhetnek, miközben magukra ölthetik az indiai női viseletét, a szárit, ami tulajdonképpen csak egy a testen sokszorosan körülcsavart, hat méter hosszú, pamut, vagy selyemanyagból készült, hagyományos ruhadarab. A művelődési ház nagytermének színpadán 15.30 órakor veszi kezdetét a hazai kortárs képző és iparművészet, valamint az irodalom fiatal képviselőit összefogó fővárosi Rombusz Műhely előadása. Ez után a Magyar Szentek Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola tanulói lépnek fel, majd a helyi Muzsla Néptáncegyüttes roma tánc koreográfiáját láthatja a közönség. A nap eseménye a Dorco Band roma együttes koncertjével, majd táncházzal zárul. Cz. Zentai A Dorco Band ismét Pásztora látogat
