Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)
2016-11-12 / 265. szám
// Brüsszel oldalán az ellenzék" Az ellenzék átállt Brüsszel oldalára - így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az ellenzéki pártok nem támogatták a parlamentben a bevándorlással kapcsolatos alaptörvény-módosítást. „Megtalálják számításaikat” Sárvár. A kínai számítógép- gyártó, a Lenovo sárvári gyártókapacitás-bővítése is azt jelzi, hogy Magyarországon komoly növekedési tartalékok vannak, a beruházás egyben újabb példája annak is, hogy itt a világ vezető vállalatai is megtalálják számításaikat - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken, a Lenovo Hungary és stratégiai partnere, a Flex Hungary közös beruházásának átadásakor Sárváron. A beruházás ráadásul a következő évek egyik legfontosabb húzóágazatában, az infokommunikációs szektorban valósult meg, tovább növelve Magyarország szerepét a világ egyik piacvezető ágazatában -tette hozzá a miniszter. Igazolják a statisztikák... Hódmezővásárhely. Naponta 800 ezer emberről gondoskodik a szociális ágazatban dolgozó 93 ezer szakember - ismertette a szociális ügyekért és felzárkózásért felelős államtitkár pénteken Hódmezővásárhelyen. Czibere Károly a szociális munka napja és a hódmezővásárhelyi Kapcsolat központ fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián úgy fogalmazott, hogy a statisztikák is visszaigazolják az ágazatban dolgozók elkötelezett munkájának eredményességét. 2012-től folyamatosan csökken a szegénységi kockázatoknak kitettek száma, ezt nem lehetett volna elérni a szociális szféra szakembereinek áldozatvállalása, hűséges szolgálata nélkül. Budapest. A kormányfő péntek reggel a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott: a következő hetekben, hónapokban a kormány az európai küzdőtéren csak a Fidesz-KDNP-re számítva folytathatja a küzdelmet a bevándorlás megállításáért, „ebben a küzdelemben az ellenzékre nem lehet számítani".- Most hogy a Jobbik is korábbi radikálisokból ilyen zsúrpubik gyülekezetévé vált, láthatóan átállt Brüsszel oldalára, és nem a magyar emberek érdekét hanem Brüsszel szempontjait képviseli a magyar politikában - fogalmazott hozzátéve, hogy ettől még a feladatot el kell végezni, a bevándorlást meg kell állítani. Arra a kérdésre, hogy e szerint jelenleg nincsenek további tervek az alkotmány módosítására, azt felelte: a hadszíntér Brüsszelben van, „itthon amit lehetett, elvégeztünk, tehát a mi lelkiismeretünk tiszta". Nemzeti konzultációt tartottak. népszavazást rendeztek, majd javasolták az alkotmány módosítását, de ezt nem tudták elérni, mert „az ellenzék átállt Brüsszel oldalára" - mondta. Most értelmezni kell az alaptörvény hatályos, „migráció tekintetében nem egyértelmű" szövegét, és ezzel a tarisznyában Brüsszelben meg kell vívni a küzdelmet - közölte Orbán Viktor. Jelezte, december 1516-án lesz miniszterelnöki csúcstalálkozó Brüsszelben, ahol eldőlhet az Európai Unió bevándorláshoz való viszonya a következő évekre. A miniszterelnök azt mondta, a bevándorlás ügyét a mai életünk legfontosabb kérdésének tartja, és arra számít, hogy ez még hosszú évekig így lesz, ezért a politikának is ezt kell a legfontosabb kérdésnek tekinteni, amelyet ki kell venni a pártgondolkodás logikájából, és minden más kérdés elé kell helyezni. Szerinte azonban „az ellenzéki pártok nem tudtak felnőni" ehhez a feladathoz, mert úgy gondolkodnak, hogy nekik az a jó, ami rossz a kormánynak. A rádióinterjúban szóba került az EU és Törökországi közötti, a bevándorlással kapcsolatos egyezmény is, amelyről azt mondta: Magyarország a maga részéről megadja Törökországnak a tiszteletet, és a török politika belső berendezkedésének kérdését kizárólag a török emberek ügyének tekinti, „majd ők eldöntik, mit akarnak". A magyar szempont úgy szól, hogy Törökország maradjon stabil ország, az ellenkező eset ugyanis „ránk nézve komoly veszélyt jelenthet" - közölte. Ezért „nekünk támogatnunk kell azokat a politikai erőket Törökországban, amelyek rendet, nyugalmat, kiszámíthatóságot és stabilitást hoznak létre"-jelentette ki. Európának pedig arra kell törekednie, hogy ha betartja Törökország a megállapodást, ha nem, „akkor is képesek legyünk megvédeni a saját országainkat" - mondta Orbán Viktor. „Álláspontok tisztázására” Párizs. Francois Hollandé francia államfő pénteken bejelentette, hogy a nap folyamán telefonon egyeztet Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel „az álláspontok tisztázására". - Tisztázni fogom az álláspontokat őszintén kell beszélnünk - mondta a francia elnök a France2 köz- szolgálati televíziónak adott interjúban. Francois Hollandé szerdán gratulált a republikánus jelölt elnökké választásához, de úgy vélte, hogy a választási eredmény bizonytalan időszakot nyit. - Donald Trumpot megválasztottált az én feladatom biztosítani, hogy legyenek kapcsolatok, a legjobbak, de azoknak őszinte és egyértelmű alapokon kell nyugodniuk - hangsúlyozta Francois Hollandé. Telefonon beszéltek Berlin. Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon beszélt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel - jelentették be pénteken Berlinben. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a kancellár gratulált Donald Trumpnak választási győzelméhez, és hangsúlyozta, hogy a „közös értékek szoros kapcsolatba" fűzik Németországot és az Egyesült Államokat. A kancellár a két ország „hagyományosan nagyon jó és baráti kapcsolata alapján szoros együttműködést kínált" a megválasztott elnöknek. Kifejezte örömét hogy legkésőbb a 2017- es németországi G20-csúcson személyesen is üdvözölheti Donald TrumppaL Újrafogalmazza önmagát stratégiáját a Demokrata Párt és Hillary Clinton elnökválasztási kudarca után az amerikai Demokrata Párt várhatóan szakít eddigi irányvonalával, újrafogalmazza önmagát és stratégiáját, új arcokat keres, és hozzáfog a párt megújításához. Washington. Sírdogáló nők és könnyező férfiak nézték kedden éjjel a Demokrata Párt eredményvárójában az egymás után érkező híreket elnökjelöltjük, Hillary Clinton nagy bukásáról, s maga Clinton is csak másnap jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor - szintén sírdogáló nők és könnyező férfiak előtt - elismerte vereségét, és felajánlotta együttműködését a megválasztott republikánus elnöknek, Donald Trumpnak.- Ez fájdalmas és még sokáig az lesz - mondta a vereségről a demokraták volt elnökjelöltje. Amikor elhagyta a termet, egy romjaiban álló Demokrata Pártot is maga mögött hagyott. Csütörtökön délután az AFL- CIO szakszervezeti szövetség rendezvényén mondott beszédében Elizabeth Warren, a demokraták népszerű massachu- settsi szenátora ki sem ejtette Hillary Clinton nevét. Annak ellenére, hogy korábban támogatta őt, és kampányolt is vele. Ez a beszéd - elemzők szerint - a Demokrata Párt előre gondosan megtervezett és nyilvános szakítása volt Hillary Clintonnal és a Clinton-féle Demokrata Párttal. Amikor Barack Obama 2008- ban megnyerte az elnökválasztást, úgy kezdhette meg munkáját a Fehér Házban, hogy nagy többsége volt a kongresszusban is, és az Egyesült Államok ötven kormányzója közül 29 demokrata párti politikus volt. Most, nyolc év elteltével, a kongresz- szus mindkét házában kisebbségben vannak a demokraták, és csak valamivel több mint egy tucat államban övék a kormányzói tisztség. Most persze még elemezgetik Hillary Clinton hibáit és tévedéseit, a feléje irányuló óriási és országos gyűlölet okait, de a pártnak ettől függetlenül is valószínűleg újra kell majd fogalmaznia stratégiáját, és ehhez előbb önmagát. Matthew Stoller politikai elemző, aki egyúttal a szenátus költségvetési bizottságának politikai tanácsadója is, elemzésében azt írja: a hetvenes években George McGovern Clintonéhoz hasonlóan nagy, 1972-es kudarca után, a demokraták újra „kitalálták magukat", és új nemzedékük életre hívta a párton belül az Új Demokraták mozgalmát, amely 1992-re már uralta is a pártot. Az Új Demokraták a gazdaságpolitikában neoliberális elképzeléseket vallottak, társadalmi téren a szabadosságig menő liberalizmus hívei voltak, és létrehozták radikális szellemiségű lapjaikat is, például a The New Republicot. Stoller elemzése szerint ők „repítették" a Fehér Házba Bili Clintont, Arkansas állam kormányzóját. Ez az az időszak, amikor a szakszervezetek végleg lehanyatlottak, a kisvállalkozásokat szinte teljesen megsemmisítették a szabadkereskedelmi megállapodások, a trösztellenes intézkedéseket leállították, a nagyon szegényeket segítő struktúrák megalvadtak. S az Új Demokraták uralta Demokrata Párt számára most jött el a politikai elszámolás ideje. A rossz politikákért fizetendő árnak „csak" járulékos költsége az, amiről a kampányban - jórészt a WikiLeaks kiszivárogtatásai nyomán - az amerikaiak tudomást szereztek, s amit Bernié Sanders szenátor a választási vereség után így fogalmazott meg: a demokratáké nem lehet olyan párt, amely nem veszi magának a bátorságot, hogy nekimenjen a Wall Streetnek és a milliárdosok elitjének. „A Demokrata Pártnak döntenie kell, hogy melyik oldalon áll" - fogalmazott Sanders szenátor. aki az előválasztásokon Hillary Clinton pártbeli kihívója volt az elnökjelöltségért folyó küzdelemben, s aki Clintonénál jóval nagyobb valós támogatói tábort tudhatott magáénak. Sanders szenátor csütörtökön az AP hírügynökségnek adott telefoninterjújában megismételte: a Demokrata Pártnak szembe kell fordulnia a politikát befolyásolni akaró érdekcsoportokkal. A szenátor szerint az a tény, hogy az amerikai dolgozók milliói Donald Trumpra szavaztak, „azt sugallja, hogy a demokraták üzenete, miszerint kiállnak a dolgozó emberekért, már nem nagyon hat ezekre a dolgozó emberekre". A republikánus elnökjelölt olyan hagyományos demokrata párti államokban is győzött, mint Wisconsin, Michigan vagy Pennsylvania. Kérdés persze, hogy kivel lehet nekivágni a párt megújításának. A demokraták vezető kongresszusi politikusai - Nancy Pelosi kaliforniai képviselő és Chuck Schumer New York-i szenátor - idős emberek, hosz- szú idő óta politizálnak Washingtonban, nem jelentenek nagy vonzerőt a választók, kivált az ifjabb nemzedékek számára. A távozó alelnök, Joe Biden a hetvenes évei derekán jár, és a megújulást sürgető politikusok sem zsenge korúak. Elizabeth Warren 67 éves, Bernie Sanders 75 esztendős, Sherrod Brown a 65. életévében van. Elemzők szerint a kampány és a Donald Trump és a republikánus elit közötti időnként kifejezetten feszült viszonyról szóló hírek elfedték, hogy részben Hillary Clinton személyisége nem volt a legalkalmasabb arra, hogy ő és a Demokrata Párt szerethető legyen, részben pedig maga a Demokrata Párt is súlyos válsággal küszködik. Nem kevesen azt remélték, hogy Clinton győzelmével lehetőség nyílik majd arra is, hogy a volt külügyminiszter néhány új politikust is helyzetbe hozzon, s ezzel akár meg is újítsa a Demokrata Pártot. Kommentátorok arra emlékeztetnek, hogy a 2000-ben tartott választáson - amikor George W. Bush került a Fehér Házba - a demokraták hasonló helyzetben voltak, mint most. Egy népszerűtlen háború (Irakban), egy republikánus kormányzat által rosszul kezelt természeti katasztrófa (a Katrina hurrikán) és egy karizmatikusnak látszó politikus (Barack Obama) kellett ahhoz, hogy visszakapaszkodjanak.
