Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-10 / 237. szám

MTI Fotó: Mohai Balázs Er ősödik a gazdaság Erősödik és stabila gazdaság, három és fél éve töretlenül emelke­dik a bérek reálértéke, gyarapodnak a családok - mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője vasárnapi sajtótájékozta­tóján. Budapest. Hangsúlyozta: nem csupán a válságon sikerült úrrá lenni, de a 2013-as fordulat óta „egyértelműen stabil növe­kedést ért el" az ország, a kor­mányzat családi adórendszert vezetett be, számos adót eltö­rölt radikálisan csökkentett. A baloldal kezdettől támadja a családi adórendszert, ha rajtuk múlna, el is törölnék, ahogyan kormányzásuk alatt meg is tet­ték; ez adóemelést és megszo­rításokat jelentene a gyermeket nevelő családoknak - tette hoz­zá. Megemlítette, hogy 2017- ben csökken számos termék és szolgáltatás áfája, ugyanakkor növelik a kétgyermekesek adó- kedvezményét ami 390 ezer családot érint. A növekedés szerkezete is kiegyensúlyozott Magyaror­szágon, a bővüléshez minden nemzetgazdasági ágazat hoz­zájárult - jegyezte meg. "Ez az adórendszer már háromezer milliárd forintot hagyott a csa­ládoknál, és jövőre még több pénzt fog" - mondta. Hangsú­lyozta, hogy a növekedés nem járt a külső- belső egyensúly megbomlásával, hiszen „nem hitelfelvétel táplálja a magyar gazdaság felzárkózását". Halász János utalt arra is: a rendszerváltozás óta nem dolgoztak olyan sokan Ma­gyarországon, mint most, a kormányváltás óta 677 ezer­rel nőtt a foglalkoztatottak száma, közülük 450 ezren a versenyszférában helyezked­tek el; jelentősen emelkedett a foglalkoztatási ráta, felénél kevesebbre csökkent a mun­kanélküliek száma, arányuk az ötödik legalacsonyabb az Eu­rópai Unióban. A frakciószóvivő kiemelte: tavaly reálértéken több mint 15 százalékkal többet értek a kere­setek, mint 2010-ben. A Népszabadság megjele­nésének felfüggesztésével kapcsolatos kérdésre Ha­lász János azt közölte, „a Fi­desz-frakció nem foglalkozik lapok tulajdonosi szerkezeté­vel", a történteket „gazdasági ügynek és egy gazdasági dön­tésnek" tekintik. Alaptörvény és módosítása Hétfőn, azaz ma nyújtja be a miniszterelnök a kvótareferen­dummal összefüggő alaptörvény-módosítást az Országgyű­lésnek. Erről Orbán Viktor a Kossuth Rádió műsorában beszélt. Elmondta azt is: minden parlamenti képviselő támogatására számít azon módosításhoz, amely egyértelműen kimondja, Magyarországra idegen népességet nem lehet betelepíteni. Budapest, a szombat délután rögzített interjúban Orbán Vik­tor elmondta, a módosítás azt is tartalmazza: akkor szerezhet jogot valaki arra, hogy Magyaror­szágon éljen, ha egyedi kérelmét a magyar parlament által meg­határozott jogszabályi rendben elbírálták. Hozzátette: tehát nin­csen sem csoportos, sem egyéni betelepítés. A kormányfő közölte, a módosí­tás azt is kimondja, hogy az állam­forma, az államberendezkedés, az ország területe és népessége a magyar nemzet alkotmányos identitásához tartozik, és ezt sem­milyen külső jogszabály nem mó­dosíthatja, nem írhatja felül Elmondta, az alkotmánymó­dosítás nem változtatja meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, a most fennálló jogi helyzetet erősíti meg és az­zal hogy bekerül az alkotmányba, nem lehetséges, hogy Brüsszel módosíthassa. „Úgy érzem, hogy szép szöve­get alkottunk. Ez javára válik a magyar alkotmánynak és egyér­telműen kifejezi az emberek aka­ratát" - fogalmazott Orbán Viktor. A módosítás szövege - közölte - „belül marad" az EU jogrendjén, és azt el is küldték már az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek. A miniszterelnök szerint a parlamenti döntés „rásegítést" jelent mert a referendumon a választópolgárok nem voltak ele­gen, hogy közjogi érvénnyel ru­házzák fel a népszavazást. Jelezte, azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújt­sa be az alaptörvény-módosítást kellő súlyt akar adni ezzel is a né­pakaratnak. Arra kérdésre, számít-e a Job­bik támogatására a parlamenti szavazáskor, Orbán Viktor közölte, minden parlamenti képviselő tá­mogatására számít ugyanis nem őt kell támogatni. „Ha engem kel­lene támogatni, azt hiszem, hogy nem számíthatnék rájuk", leg­alábbis ezt érzékelte a legutóbbi parlamenti vitákból-tette hozzá. „Szerencsére itt nem is a mi­niszterelnökről, nem rólam van szó", hanem 3,3 millió ember akaratáról és azt már minden par­lamenti képviselő - pártállástól függetlenül - bátran támogathat­ja, legyen MSZP-s, független vagy éppen jobbikos - mondta. A népszavazás külföldi hozadé- káról Orbán Viktor azt mondta, a francia választás egyik esélyese, Nicolas Sarkozy bejelentette, ha megválasztják népszavazást fog kiírni bevándorlási kérdésekről a családegyesítésről és a gyanús be­vándorlók internálásának ügyéről „Úgy látom tehát hogy demok­ratizálódik Európa, egyre több or­szág ismeri föl hogy olyan fontos kérdésben, mint a bevándorlás, nem vállalhatják a politikai veze­tők a nép jóváhagyása nélkül a ‘ döntéseket" - fogalmazott a kor­mányfő. Orbán Viktor szerint ha Je­an-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és a testület vezetői betartották volna az unió szabályait nem lett volna szükség népszavazásra Magyarországon. Ezt azzal magyarázta, hogy a mi­niszterelnökökből álló Európai Ta­nács kétszer is úgy döntött, nem támogatja a kötelező kvótát a bi­zottság azonban ezzel ellentétes jogszabályalkotásba kezdett. Kitért arra, hogy október 13-án összeül Brüsszelben a belügy­minisztereket tömörítő Belügyi Tanács, amelynek napirendjéről le akarják vetetni a bizottság kvó­tajavaslatát mert az ellentétes a miniszterelnökök döntésével Ok­tóber 13-án és a két héttel később következő brüsszeli csúcson a sar­kunkra kell állni - fogalmazott Arra a kérdésre, hogy a Ma­gyarországon tartózkodó terro­risták és a SIM-kártyák ügyében fogalmazott-e meg kritikát a hatóságokkal szemben, Orbán Viktor elmondta, ezeket az em­bereket más államok hívták be az EU-ba, Magyarország területén csak átrohantak amíg lehetett, de aztán az ország - közös euró­pai megoldás hiányában-lezárta a határát kerítést épített és meg­állította őket. Onnantól kezdve - folytatta -, hogy a magyar határ légmente­sen zár, Magyarország felelőssége, hogy ezek az emberek ne jussanak keresztül a határon. Hozzátette: ami előtte történt azt nem Ma­gyarország idézte elő, ezért nem is az ország felelőssége. Fenntartják a SZÉP-kártyát A kormány elkötelezett a SZÉP-kártya fenntartásában, mivel az egyaránt jó a magyar családoknak és a turisztikai szakmának - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség szombaton az MTI-vel. Budapest. Az ügynökség közleményében ha­tározottan cáfolta a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kabinet a SZÉP-kártya meg­szüntetéséről döntött volna. A kormány ezzel szemben idén júniusban ar­ról határozott, hogy 2017-ben a legkedvezőbb adózású béren kívüli juttatások 450 ezer forintos keretéből a versenyszférában 100 ezer forint ad­ható készpénzben, további 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyán - fejtették ki, hozzátéve, a közszfé­rában adható 200 ezer forintos keretből 100 ezer forint készpénz mellett a fennmaradó összeget adhatják a munkáltatók SZÉP-kártyán. Kiemelték, a SZÉP-kártya a belföldi turizmus motorja, hiszen évről évre emelkedik a magyar családok száma, amelyek a kártyát használják. A SZÉP-kártya forgalma az utóbbi két évben több, mint 15 százalékos növekedést mutatott, a beve­zetése óta eltelt öt év alatt pedig 350 milliárd fo­rintnál is nagyobb mértékben járult hozzá a hazai turizmus forgalmának növeléséhez - olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében. Tájékoztatásuk szerint a SZÉP-kártya feltöltése­inek összege 2015-ben meghaladta a 90 milliárd forintos rekordot. A több mint 1,5 millió kártyatu­lajdonos ebből az összegből 83 milliárd forintot. Népszabadság és kiadása A Mediaworks kiadó szombattól felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig. A kabinet gazdasági döntésként tekint a történtekre, míg az ellenzéki pártok a kormány mögött álló gazdasági köröket sejtik a háttérben, ami szerintük a sajtószabad­ság további szűkülését eredményezte Magyarországon. A fővárosban szombaton tiltakozó tüntetések is voltak a napilap miatt. Budapest, a kiadó döntését közleményében azzal indokol­ta, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt megha­ladó mértékben csökkent, így az 2007 óta több mint 5 milli­árd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel. Tájékoztatásuk szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat fel­mentik a munkavégzés alól a szerződéses partnerek szolgál­tatásait pedig felfüggesztik. Az MSZP a magyar sajtó és sajtószabadság rendszerváltás utáni gyásznapjának nevezte a szombatit. Szerintük a Népsza­badság az elmúlt 25 évben az ellenzéki újságírás egyik leg­meghatározóbb orgánuma volt, megszüntetésére pedig nem lehet indok a veszteségesség, ezért a történtek „Putyin Orosz­országát", vagy a „legdurvább rákosista időket" idézik. A Jobbik „Orbán Viktor gát­lástalan megalomániájának újabb példájaként" tekint a „Népszabadság totális ellehe­tetlenítésére", amit szerintük nem a piaci logika diktált. A hazai baloldal állapotát pedig hűen tükrözi, hogy saját médi­áját sem képes már megvédeni - tették hozzá Az IMP szerint a Fidesznek bi­zonyítania kell, hogy nincs köze a Népszabadság bezárásához, ellenkező esetben ugyanis úgy veszik: „levadászták a lapot és brutálisan kivégezték". A Demokratikus Koalíció (DK) bejelentette, nemzetközi fóru­mokhoz fordul a Népszabadság felfüggesztése miatt. Az Együtt szerint a lap megszüntetésével Orbán Viktor rezsimjének saj­tószabadság elleni harca ezzel a csúcspontjára ért. Az elbukott népszavazás után leszámol mindennel és mindenkivel, ami és aki az útjában áll, aki más vé­leményt képvisel, mint ő. A Párbeszéd Magyarországért (PM) úgy látja a legsötétebb tör­ténelmi időszakokra emlékeztet a lap felfüggesztése, aki szerint pedig kizárólag üzleti szempon­tok állnak a történteit mögött, azoknak „Törökország és a többi kis és nagy diktatúrára" kell fi­gyelniük. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős állam­titkára az ellenzéki állásfoglalá­sok után azt mondta, a kormány kizárólag gazdasági döntésként tekint a történtekre. Kiemelte, a sajtószabadságot akkor sérte­nék meg, ha a kabinet beavat­kozna egy médiatulajdonos döntésébe. Ugyanezt a véleményt fogal­mazta meg a Fidesz is közlemé­nyében, s ők is megjegyezték: az MSZP-nek ezt nyilván nehéz elfogadnia, hiszen a lap koráb­ban a párt tulajdona volt, azon­ban érdekeltségüket 2015-ben eladták. Pokolgépes merénylet Mobiltelefonnal készített felvétel a főként kurdok lakta délke­let-törökországi Hakkari tartomány Semdinli körzetének egyik csendőrőrse előtt elkövetett pokolgépes merénylet helyszínéről 2016. október 9-én. Az autóba rejtett pokolgép következtében 18 ember meghalt, 10 katona és 8 civil, további 27-en megsebesültek. Tüntetés a római-parti fákért A római-parti fákért tüntető civilek Budapesten 2016. október 9-én. A civilek azt követelik a döntés­hozóktól, hogy a természeti értékek, a fák és föveny megtartása mellett újítsák meg a Római-partot. Európa mulasztott Európa éveken át nem látta el a feladatát, ezért kell többet tenni a határellenőrzési feladatok ellátásában - nyilatkozta Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF). Becs. a tárcavezető kijelen­tette: Ausztria elvégzi a hatá­rellenőrzési munkálatokat. Az ORF beszámolója szerint ugyan az osztrák-olasz határon is vé­geztek előkészületeket, tényle­gesen csak az osztrák-magyar határon zajlik ellenőrzés. Az osztrák belügyminiszter szerint Olaszország precízen elvégzi feladatát és regisztrálja az igen nagy számban érkezőket és itt is tartja őket. A híradás szerint a bajor-oszt­rák határszakasznál az ausztriai Walserberg és a németországi Kiefersfelden települések ha­tárátkelőinél van nagyobb sor. Megjegyzik: ugyan Ausztriából nem érkezik sok menekült Né­metországba, „mégsem mutat­kozik politikai akarat, hogy a ha­tárellenőrzést megszüntessék". A Der Standard című oszt­rák lap beszámolója szerint amennyiben továbbra is tart a bajor-osztrák határátkelőknél folytatott határellenőrzés, akkor a hosszú várakozási idő miatt a fuvarozó társaságok a költségek emelkedésével számolnak. Az osztrák kormány tavaly szeptember közepétől vezette be a határellenőrzést több ha­társzakaszon. A döntést azzal indokolták, hogy a határelle­nőrzés bevezetése a harmadik országból érkezők nagy száma miatt, valamint a közrend és a biztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében szük­ségszerű. A belügyminisztérium leg­utóbbi közlése szerint napon­ta 100-150 illegális beván­dorlót fognak el Ausztriában, főként afgán és pakisztáni menekülteket. Az osztrák kor­mány döntése szerint az elkö­vetkezendő négy évben 127 500 menekülteljárás indítható Ausztriában, eszerint idén 37 500, jövőre 35 ezer, 2018-ban 30 ezer és 2019-ben 25 ezer. Tavaly mintegy 90 ezer kére­lem érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom