Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-01 / 230. szám
MTI Fotó: Újvári Sándor Át adták a Kőhalmy Vadászati Múzeumot Átadták a Kőhalmi Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál pénteken, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával ismerteti meg a látogatókat. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j), Kőhalmy Tamésné, a múzeum névadójának, Kőhalmy Tamás erdőmérnöknek, vadbiológus professzornak az özvegye (k) és Jámbor László, a GAEG Tanulmányi Erdőgazdasági Zrt. vezérigazgatója (b) átvágja a nemzetiszínű szalagot Sopron. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az épület célja egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a természet, az erdő normalitása egyre inkább hasson a társadalomra. Ezért támogatják „soha nem látott mértékben" a turizmust, ezért alkották meg Európa leg- professzionálisabb vadászati törvényét és ezért szorgalmazzék, hogy a hazai vizeken ne a halászat, hanem a horgászat legyen a mérvadó-fűzte hozzá. A politikus emlékeztetett arra: a cél, hogy az emberek kimenjenek a természetbe, ezt szolgálja az is, hogy 2021-ben Magyar- ország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is, így lesz fogathajtó világbajnokság, vadászkutya kiállítás, solymászati és gasztronómiai bemutató is. Szintén a természet szere- tetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terütet értékeivel is megismerkedhetnek az emberek, főként a legkisebb generációk. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is nagy szerepet vállalt. Elmondta, hogy szaktudásának nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke lett. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották. Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumnak helyet adó faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdőt mutatják be, az első szinten az erdő élővilágát, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók. A hagyaték között a profesz- szor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe található, valamint trófeái, jegyzetei és szakkönyvei. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium. Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész. köszönetét fejezte ki a múzeumért. Úgy fogalmazott, hogy méltó emlékezés ez édesapjára, mert minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik. Az avató ünnepség végén a múzeumot Fazakas Zoltán Márton premontrei perjel megáldotta. Kőhalmy Tamás (1936-2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében. Doktori címének megszerzését követően 1976-ban elnyerte az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársi álláshelyét, majd 21 évig irányította a későbbi intézetet. írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek, írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven, főleg németül. Munkájának elismeréseként többször kapott kitüntetést, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet. Rendhagyó kiállítás Hatvan évvel ezelőtt a magyar nemzet megmutatta a világnak, hogy a szabadságot nem lehet gúzsba kötni - hangoztatta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Kecskeméten, egy 1956-os emlékkiállítás megnyitóján. Bemutatták a komplexumot Bemutatták az egészségügyi válsághelyzetek esetén telepítendő életmentő szakorvosi ellátásra alkalmas egészségügyi komplexumot az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) telephelyén pénteken Budapesten. Aradszky Marcell, Szobonya Zoltán dédunokája felolvas , Kecskemét. Az 1958-ban mártírhalált halt Szobonya Zoltán ügyvédnek emléket állító tárlatot megnyitva a fide- szes politikus hangsúlyozta: „amikor olyan emberek előtt tisztelgünk, mint a kecskeméti börtönben 1958-ban kivégzett Szobonya Zoltán, akkor az igaz ember életútja előtti főhajtás és tisztelet kell, hogy úrrá legyen rajtunk, hiszen ez az életút reményt és példát ad a jövő generációinak is". Kijelentette: hatvan évvel ezelőtt a magyar nemzet megmutatta a világnak, hogy a szabadságot nem lehet gúzsba kötni. Hatvan évvel ezelőtt a magyarok megmutatták, hogy nem számít, milyen nagyhatalom, milyen sok tank és milyen nagy katonai erő áll is "velünk szemben, de a szabadságértképesek vagyunk bármilyen áldozatra, ha kell, legnagyobb kincsünket, életünket is fel tudjuk azért áldozni". Emlékeztetett arra is, hogy hatvan éve az egész országon végigsöpört a szabadságvágy által hajtott forradalmi erő, amely egyedül képes volt arra, hogy ha csak két hétre is, de elsöpörje az elnyomókat. Nagy Imre, Pongrátz Gergely, Wittner Mária, Mansfeld Péter és a többi pesti srác mellett „nem szabad megfeledkeznünk" az olyan hősökről sem, mint Szobonya Zoltán, aki saját településén vált a forradalom vezetőjévé; az ő helytállásuk nélkül csak a fővárosé és nem az egész országé lett volna 1956 magyar forradalma - mondta Gulyás Gergely „A fa fellobbant, a szén szerteszállt..." címmel Kecskeméten, az egykori Államvédelmi Hatóság Lestár téri épületében megnyílt rendhagyó kiállításon. Szobonya Zoltánt, az 1956- os forradalom kiemelkedő Bács-Kiskun megyei vezetőjét 1958. szeptember 29-én végezték ki Kecskeméten. A karizmatikus egyéniségű jogász mindvégig a forradalom tisztaságát képviselte. Az ügyvéd már a forradalom előtt is bátran védte a koholt vádakkal perbe fogott kulákokat. A vallató- és börtöncellát, és az igazságért halni is kész ember hétköznapjait megidéző egységek mellett, külön terem idézi meg az 1950-es évek mi- litáns világát. Budapest. Szentes Tamás országos tisztifőorvos újságírók előtt azt mondta, megváltozott Európa és megváltozott a világ, több kockázat van, nagyobb eséllyel alakulhat ki egészség- ügyi válsághelyzet is ezekben az időkben, és ha nem veszünk ezekről tudomást, nem készülünk fel rá, akkor nem tanúsítunk megfelelő magatartást. Hozzátette, egy esetleges természeti katasztrófahelyzet vagy egyéb válsághelyzet, például szándékos károkozás, terrormerénylet után lehet szükség a mobil, rövid időn belül telepíthető egészségügyi komplexumra. A mobil egység átmeneti ideig jelentősebb egészségügyi ellátást tud biztosítani. Magyarországon még nem volt szükség a szükségkórház felállítására, azonban a 2010-es vörösiszap-katasztrófa idején például fürdetősátrakat biztosítottak a helyszínre - ismertette Szentes Tamás. A több, egymáshoz kapcsolható sátorban lehetőség van egyszerűbb diagnosztikai beavatkozások, műtétek, vizsgálatok elvégzésére és az esetleges sérültek kezelésére. Külön szeparálható helyiségében pedig a fertőző betegek elkülönítése és külön kezelése oldható meg. A mobil egységhez - amely fűthető - tartozik zuhanyzórész, és az esetlegesen szennyezett ruhanemű megfelelő tárolása is megoldott. Az EKI feladatai közé tartozik az állami egészségügyi tartalék fenntartása, a készletekkel és az azok tárolására szolgáló ingatlanokkal történő gazdálkodás feladatainak ellátása. Katasztrófa esetére, a katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükséges gyógyszerek, egészségügyi anyagok, eszközök biztosítása, a szükséges gyógyintézetek létrehozása és működtetése, továbbá a kormány döntése alapján egészségügyi segélyszállítmányok összeállítása. Olcsón veszik Túl alacsony árat fizetnek a burgonyáért a hazai kereskedelmi üzletláncok és csak a legjobb minőségű termést veszik át. Közben egyre csökken a burgonya vetés- területe - írta a Magyar Idők pénteken. A lapnak Kecskés Gábor, az Országos Burgonyaszövetség és Terméktanács elnöke elmondta: a kereskedők olyan akciókat próbálnak megvalósítani, amilyeneket a piaci árak alakulása és a kínálat sem indokol, így azok árát végső soron termelők fizetik meg. Az áruházak alacsony felvásárlási árat fizetnek, miközben olyan minőségi elvárásokat támasztanak, amelyeknek „csak fogcsikorgatva lehet megfelelni" - mondta. Százéves a könyvtár Debrece Száz évvel ezelőtt, 1916-ban jött létre a debreceni egyetemi könyvtár, amely 1997-től nemzeti gyűjtőkörű könyvtárként, az országrész szellemi központjaként működik - hangzott el a jubileum alkalmából pénte- 'ken rendezett ünnepi ülésen a Debreceni Egyetemen (DE). Jávor András általános rektorhelyettes felidézte, hogy 1916-ban a Magyar Királyi Tudományegyetem könyvtára 4 szobából állt ma a könyvtár 14 ezer négyzetméteres területen működik. Akkor könyv- szekrényekben 250 méternyi polcon helyezték el a könyveket, ma 47 kilométer hosszú polcrendszeren sorakoznak a kötetek, amelyeknek a száma száz év alatt tízezerről hatmillióra nőtt. Szentes Tamás országos tisztifőorvos beszél a mobil orvosi segélyhely vizsgálósátorában az egészségügyi válsághelyzetek esetén telepítendő életmentő szakorvosi ellátásra alkalmas egészségügyi komplexum bemutatásán az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet XVIII. kerületi telephelyén.
