Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-06 / 234. szám

2016. október 6., csütörtök Színházi akadálymentesítés Idén 4,5 millió forint­tal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a színházi előadá­sok akadálymentesítését - mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős. Budapest. Hoppál Péter em­lékeztetett az államtitkárság kulturális alapellátás programja keretében törekszik arra, hogy a kulturális értékek minél széle­sebb körben, így a fogyatékos­sággal élők számára is elérhetőek legyenek. A minisztérium 2014- ben indított pályázatot a színházi előadások akadálymentesítésé­nek - feliratozását jelnyelvi tol­mácsolását és a látássérültek ré­szére narrációját-támogatására. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt 7-8 évben folya­matosan emelkedett a színházlá­togatók száma Magyarországon: 2008-ban 4,5 millió, 2016-ban 6,7 milliót regisztráltak. A kecske­méti Katona József Színház 120 éves történetének legnagyobb előadásszámát produkálta tavaly, a miskolci Nemzeti Színház pe­dig a legutóbbi évadban érte el eddigi legmagasább nézőszámát 135 ezer érdeklődővel - fűzte hozzá Hoppál Péter, aki szerint a közönség részéről mindez a pol­gárosodás hozadéka, miközben megfigyelhető a kínálati oldal gazdagodása is, hiszen ma Ma­gyarországon 330 társulat mű­ködik, ez kétszerese a 10 évvel ezelőttinek. Visegrádiak természetvédelme A visegrádi négyek (V4) környezetvédelmi miniszterei a klímaváltozásról és a biológiai sokféleség megőrzé­séről szóló közös nyilatkozatot írtak alá Tucznoban - közölte a Földművelésügyi Minisztérium. Budapest. A dokumentumban kiemelték, hogy a természetvé­delmi szempontoknak a gazda­sági és társadalmi fejlesztések fontos részeivé kell válniuk, valamint, hogy a környezetvé­delem területén szorosabbra kell fűzni az együttműködést a V4 országai között. A közlemény idézi Rácz Andrást, a tárca kör­nyezetügyért felelős helyettes államtitkárát, aki az október 3-4-én rendezett találkozón hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló célkitűzéseket csak akkor érhe­tik el, ha azokat más ágazatokba, például a mezőgazdaságba, a vízügybe és a területfejlesztés­be tudják integrálni. A kétnapos rendezvényen a V4-ek, kiegészülve Románia, Bulgária és Ukrajna környezet- politikáért felelős vezetőivel közösen egyeztették állás­pontjaikat a klímaváltozás és a biológiai sokféleség aktuális kérdéseiről. Az ülésen szó volt a Natura 2000 területek keze­lésének aktuális ügyeiről, az ökoszisztéma szolgáltatások értékeléséről, azon belül főként a beporzó fajok - méhek, lepkék - kiemelt védelmének. Nagymamája sírjánál Jeruzsálem. A walesi herceg a nyilvánosság teljes kizárásával látogatta meg apai nagymamá­jának Kelet-Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén, a Mária Magdol­na templomban lévő nyughe­lyét, kihasználva a Peresz-teme- tés adta lehetőséget. Aliz battenbergi hercegnő Ká­roly herceg édesapjának, Fülöp edinburghi hercegnek az édes­anyja, akinek földi maradványa­it végakarata szerint temették el a jeruzsálemi templomban. A hercegnő 1969-ben Angliá­ban hunyt el, utolsó kívánságát 1988-ben teljesítették. Aliz hercegnő süketen szüle­tett, szájról olvasott. Kalandos élete során részben német szár­mazása ellenére is összeütkö­zésbe került a Görögországot megszálló náci hatóságokkal. A második világháború idején a hercegnő Athénban élt, ahol a város német uralmának ide­jén életét kockáztatva házában elbújtatta a Cohen családot, a korábbi görög parlament egyik zsidó politikusának feleségét és gyermekeit. Ez a Gestapo tudo­mására jutott, ám kihallgatásán süketségére hivatkozva úgy tett, mintha nem értené a kérdéseket. Elnökök kerékpáron, a határmentén Áder János köztársasági elnök (középen) és Borút Pahor szlovén államfő (jobb­ra) kerékpározik a szlovéniai Dolány (Dolenci) határában október 5-én Nem hivatalos, baráti informális találkozón vett részt szerdán az Őrségben Áder János magyar és Borút Pahor szlovén köztársasági elnök, a két államfő általános isko­lás gyerekek társaságában kerékpározott. 5zalaf. A több mint 30 kilo­méteres kerékpártúra a Vas me­gyei Orfaluból indult, ahol a két elnök előbb megnézte a szlo­vén tájházat, majd magyar és szlovén diákok társaságában a zöld határt átlépve biciklizett át a szlovéniai Dolányba, ahol egy mezőgazdasággal, állattenyész­téssel, méz és sajt előállítással foglalkozó családi gazdasággal ismerkedtek. A túra Szalafőn a Pityerszeren folytatódott, ahol az Őrségi Népi Műemlékegyüt­test keresték fel, végül az út utolsó néhány kilométerét az Őrségi Nemzeti Park központ­jáig előbb szemerkélő, később már szakadó esőben tették meg. Áder János Szalafőn tar­tott sajtótájékoztatóján az idő­járás változékonyságára ptalva úgy fogalmazott: rövid túrájuk meglehetősen sok arcát mutat­ta be az őrségi táj és az őrségi időjárás. Elmondta, hogy szlovén kol­légájával már régóta tervezték biciklitúrát, amelynek apropóját adta az is, hogy jó másfél évvel ezelőtt adták át a térségben a Felsőszölnök - Kétvölgy (Cepin- ci) közötti utat, amely megköny- nyítette a helyben lakók életét. Áder János hangsúlyozta: mind­két ország kormányának fontos célja, hogy a vidéken élő embe­rek életét is javítsák. Áder János és szlovén elnök kollégája Mali Raj (balra) családi gazdaságában házi készítésű sajtokat kóstol a szlovéniai Dolányon Kiálltak a diktatúrával szemben Példamutató ma is azoknak a bíráknak a kiállása, akik szembeszegültek a diktatúrával - hangzott el az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmá­ból Emlékezés és emlékeztetés II. címmel rendezett szerdai konferencián Budapesten, a Kúrián. Budapest. Polt Péter legfőbb ügyész a konferencián a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Veritas Törté­netkutató Intézet, a Rendszerváltás Törté­netét Kutató Intézet és Archívum, valamint a NEB összefogásával két éve elkezdődött kutatásokról szólva elmondta: mérföldkő az igazságszolgáltatás számára, hogy szem­benézhet a jogot a jogtalanság szolgálatába állító időszakkal. Emlékezni és emlékez­tetni kell arra, hol volt a jog és az igazsá­gérzet, amikor szándékosan félreértették a büntetőjogot; semmibe vették a bírói füg­getlenséget, a hatalom összekacsintott az igazságszolgáltatással, és az egyetlen cél a könyörtelen megtorlás volt-foga Imazott. A legfőbb ügyész felidézte, hogy Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter a forradalom után összehívatta a bírákat és az ügyésze­ket, megkérdezte, ki vállalja a statáriális ítélkezést, és aki nem, azt másnap már elbo­csátották. A rendszerváltás után meginduló társa­dalmi megbékélés fontos részét alkotják a semmiségi eljárások, mert általuk ítéletben is kimondható, hogy a jogállamisággal el­lentétesek voltak az 1956 utáni megtorló perek - hívta fel a figyelmet. Ma is példamutató a diktatúrával szembe­szegülő bírák kiállása az 1956-os forrada­lom utáni megtorlás időszakában - mondta Darák Péter, á Kúria elnöke. A Kúria épületében márványtábla őrzi annak a 23 egykori legfelsőbb bírósági bí­rónak a nevét, akit az 1956-os forradalom után távolítottak el, és így nem vettek részt a statáriális ítélkezésben. Vannak köztük, akik a klasszikus bírói értékrend nevében utasították el a vérbíró szerepét, mások az 1950-es évek első felében törvénysértő. súlyos ítéleteket hoztak, de 1956 megérlel­te bennük az elhatározást, hogy ilyesmiben többet nem vesznek részt. A fiatal, népi ká­derek között is voltak olyanok, akik képesek voltak ellenállni a párt és a bírósági vezetők utasításainak - idézte fel a főbíró. A dokumentumokból érezhető a hatalom könyörtelen szorítása, hogy milyen egzisz­tenciális kiszolgáltatottságban kellett élet­re szóló döntést hoznia minden legfelsőbb bírósági bírónak. Aki maradt, annak részt kellett vennie a törvénysértő statáriális ítélkezésben akkor is, ha polgári bíró volt. A hatalom kikényszerítette, hogy mindenki szem legyen a láncban - emlékeztetett. Azoknak a bíróknak, akik részt vettek a statáriális ítélkezésben, jobbára töretlenül felfelé ívelő karrier jutott. Akik viszont a hatalom elvárásaival szemben is hűek ma­radtak hivatásuk alapvető értékeihez, azok jobbára egy életre a társadalom peremére kerültek. Mér ahhoz is szerencse kellett, hogy valaki tíz-tizenöt évvel később vállala­ti jogtanácsosként visszatérhessen szakmá­jához-jegyezte meg. Hurrikán a Karibi-térségben Heves esőzések és hatalmas, óránkénti 230 kilométeres szél­lökésekkel söpört végig Haitin, Dominikán és Kubán az elmúlt év­tized egyik legerősebb hurrikán­jaként számon tartott Matthew. Havanna. A térségben gyakorlatilag teljesen leállt a közlekedés, az ötméte­res hullámok miatt víz alá kerültek a part menti települések. A vihar útjában lévő területeken csaknem 1,3 millió ember­nek kellett elhagynia otthonát. A hurri­kán végigsöpört a kubai Baracoa üdü­lővároson, és elhaladt a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpont és katonai börtön közelében. A katonai bázisról hétszáz családot költöztettek el ideiglenesen. A Kubából érkező hírekből arra lehet következtetni, hogy ott a hurrikán nem okozott súlyos károkat. A havannai kor­mány ezúttal is nagy erőfeszítéseket tett a katasztrófa megelőzésére, önkéntesek segédkeztek a veszélyeztetett térségben élők elköltöztetésében. Mielőtt Kubába ért, a hurrikán végigsö­pört a Hispaniola szigetén osztozó Haitin és a Dominikai Köztársaságon. Ott 13 ember halálát hozzák összefüggésbe az ítéletidővel. Helyszíni jelentések szerint a hurrikán súlyos áradásokat és pusztí­tást okozott Haitin, amely még nem állt talpra teljesen a 2010-es pusztító erejű, több mint kétszázezer halálos áldozatot követelő földrengés óta. Haszonállatok pusztultak el a hurrikán útjában fekvő farmokon, veszendőbe ment a termény, és több száz lakóház került víz alá. A vi­haros szél tetőket szaggatott le, üzlethe­lyiségeket rongált meg különösen az or­szág leginkább érintett, déli partvidékén. Egyelőre nehézségekbe ütközik a károk teljes felmérése, mert a viharos szél a távközlési vonalakat is megszaggatta. A Matthew az egyik legerősebb trópu­si vihar, amely az utóbbi években a Ka- rib-tengeri térség felett áthaladt: rövid ideig a legmagasabb, 5-ös fokozatú erős­séget is elérte. Az Európai Meteorológiai Műholdhasznosítási Szervezet, a EUMETSAT által közreadott felvétel a Matthew névre keresztelt trópusi viharról a Karibi-térség felett 2016. október 5-én Gázszükséglet: önellátók lesznek Az ukrán kormány azt tervezi, hogy az ország hazai termelésből fedezi teljes gázkeresletét 2020-ra - jelentette be az ukrán miniszterel­nök-helyettes. Kíjev. Volodimir Kisztyion azt mondta, hogy évi legalább 27 milliárd köbméter földgázt szeretnének termelni. Ehhez jelentősen növelni kell a beru­házásokat az ágazatban, az ez­zel kapcsolatos terveket a na­pokban vitatja meg a kormány. Az Ukrtranszhaz állami gáz­szállító vállalat hétfőn azt közölte, hogy az Ukrajnában felhasznált földgáz mennyisé­ge 19 milliárd köbméter volt az idei első kilenc hónapban, ami 11 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A január-szeptemberben fel­használt gázmennyiségből 6,3 milliárd köbméter volt import, a belföldi termelés pedig 15,1 milliárd köbmétert tett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom