Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-01 / 230. szám
FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ Névsorolvasás (6): Bobor Ágnes Igazán emlékezetes esztendő a 2016-os az ifjú látványtervező - aki a Zenthe Ferenc Színház október 9-i bemutatójához, Peter Shaffer „Black Comedy" című, Csizmadia Tibor Jászai Mari-díjas rendező által, színre vitt vígjátékához tervezte a díszletet és a jelmezeket - számára. Néhány héttel ezelőtt vehette át második diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és sorra kapta illetve kapja a szebbnél-szebb színházi feladatokat, újabb és újabb komoly kihívásokban van része. Tekintettel arra, hogy eredetileg nem is erre a pályára készült akkor még inkább figyelemre érdemes életének ez a szakasza. Bár az is igaz, hogy már gyermek- és ifjúkorától nagyon szeretett festeni, rajzolni, s mindenféle kreatív foglalatosság érdekelte. Budapesten született s általános iskolában úgynevezett művészeti osztályba járt 2006-ban a rózsadombi Szent Angéla Gimnáziumban érettségizett s a kötelező tanulmányok mellett egy műteremben szakember irányításával rendszeresen képezte magát rajzbóL Azonnal felvételt nyert a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karára, de nem lett építészmérnök, mert egy szemeszter után hátat fordított ennek a területnek. Viszont 2007- től elvégezte a Pázmány Péter Keresztény Egyetemen az esztétika alapszakot. Nagyon szerette a filmet színházat egyénileg is számos elő-adást látott de az órákon is sokat foglalkoztak színházesztétikai elemzésekkel S ezek már mutatták az utat jelenlegi hivatása irányába. 2011-ben sikerül bejutnia a Magyar Képzőművészeti Egyetemre. Három év, plusz kétesztendős mesterkurzus után az idén végzett. Tanárai közül különösen Csanádi Judit díszlettervező, a látványtervező tanszék vezetője - aki immár a nagy múltú intézmény rektora - volt rá nagy hatással elsősorban a vizuális gondolkodás területén. Minden félévben kaptak egy-egy darabot, amelyhez valamennyi hallgatónak el kellett készíteni a díszlet- és jelmezterveket, sőt a kivitelezésben is részt kellett venniük. Bobor Ágnes már az első évfolyamon érezte, hogy jó helyen van, a második évtől pedig már egészen biztos volt benne. Ekkor készítette ugyanis az első színre került saját munkáját a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadára, ahol kor- és pályatársával Kovács D. Dániel rendezővel dolgozhatott együtt G. Büchner „Woyzek" című drámáján. Negyedéves korában Markó Róbert rendező - Csizmadia Tibor növendéke a színművészeti egyetemen - hívta meg egy Pintér Béla-darab, egy „családi tündérdréma" a „Sütemények Királynője" díszletének megtervezésére ugyancsak az Ódry Színpadra. Idén áprilisában - az Ybl Miklós tervezte Magyar Állami Operaházban volt a bemutatója G. B. Pergolesi 17. századi olasz zeneszerző „Úrhatnám szolgáló" című kamaraoperájénak, amelyet Varsányi Péter végzős bábrendező-hallgató állított színpadra gyermekelőadás formájában. A díszletet és a jelmezt Bobor Ágnes tervezte. Az előadás napjainkban is műsoron van az ország első dalszínházában, méghozzá a neoreneszánsz stílusú 19- századi gyönyörű épület Királyi Lépcsőházban. A helyszín arra késztette a rendezőt és a díszlettervezőt, hogy felerősítse a különleges adottságú teret, amelyről könnyen elképzelhető, hogy egy gazdag ember hálószobája, centrumában egy hatalmas ággyaL A vizualitásban is igyekeztek a játékosságot érvényre juttatni. A széles, hosszú lépcsősor viszont kiváló nézőtérnek bizonyult. Bobor Ágnes Csizmadia Tibor kérésére érkezett Salgótarjánba. Miután „Black Comedy"-ben egy áramszünet miatt sötét van - a nézők persze mindent látnak, számukra minden világos - célszerű volt olyan mobil teret kialakítani, amelyben gyakran nem ott vannak a falak, bútorok, különböző tárgyak, ahol a szereplők megszokták. A tervet salgótarjáni szakemberek váltották valóra. A ruhák valamelyest utalnak a múlt század hatvanas éveire, de tekinthetők kortalannak is. A zenthés megbízással párhuzamosan dolgozik Bobor Ágnes Budaörsön, a Latinovits Színházban is, ahol ugyancsak Varsányi Péter rendezésében október vége tájt várható a bemutatója Mosonyi Aliz kortárs szerző „Az öreg kisasszony autósmeséi" című előadásnak. Győrött, a Vaskakas Bábszínházban Fog- lein Fruzsina V. éves bábszínész-hallgató rendez egy vásári bábjátékot, amelynek minden szerepét maga a rendező személyesíti meg. Az előadásban hagyományos kesztyűs bábok szerepelnek a szintén klasszikus formának J tekinthető * paraván mögött. E kötött foi*| mák engedélyeznek némi szabadságot 3» díszlet- és jelmeztervezőnek. A lényeg a színeken és a jól mozgathatóságon, a kus szempontokon van. A bemutató 2017 januárjában várható. Színészek esetében szokás megkérdezni, hogy milyen szerepálmai vannak. Természetesen lehetnek vágyai egy látványtervezőnek is. A diplomamunkájához a világ drámairodaloméból a „Faust"-tot, a magyarból Molnár Ferenc „Liliom"-ját jelölte meg, s végül is az előbbit kellett megterveznie. Nagyon boldog lenne, ha egyszer a valóságban is hozzájárulhatna saját keze munkájával J. W. Goethe-művének színpadra állításához. A kortárs szerzők közül nagyon közel áll hozzá Tóth Krisztina lírája, szeretné, ha egyszer a költő drámát is írna, s ahhoz ő tervezhetné a látványelemeket Ezekben a napokban - a Zenthe Ferenc Színház érdekelt tagjaival együtt - Bobor Ágnes is intenzíven készül a soron következő kosztümös főpróbahétre. De már eddig is feltűnően gyakran ott lehetett találni a József Attila Művelődési Központ nézőterén, ahonnan figyelemmel kísérte az apró részleteket is, azért, hogy ameny- nyiben akár neki, akár a rendezőnek akad még egy új gondolata, ötlete, akkor azt akár még az „utolsó pillanatban" is beépíthessék az előadásba... CsongrádyBéla Emberség, becsület, jóság Ezek a - egyébiránt a darabban el is hangzó - hívószavai Tamási Áron szépséges példázatának - a műfaji megjelölés szerint „komoly játékjának - „Vitéz lélek"-nek, amellyel útjára indult Salgótarjánban a 2016/2017-es színházi bérletsorozat. Ráadásul kiváló előadásban, Vidnyánszky Attila rendezésében. A Nemzeti Színház vendégjátéka tekinthető afféle gesztusnak is, elismerve azt a következetes, szisztematikus munkát, amelyet a Zenthe Ferencről elnevezett helyi társulat 2012 májusa óta végez... Mielőtt felment volna a függöny, Simon Lajos, a színházat működtetető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte a közönséget. Szólt a bérletekről, mindenkinek - cégeknek, magánszemélyeknek és mindenekelőtt az önkormányzatnak - megköszönte a támogatást, s örömmel számolt be, hogy a vidéki színházak minapi, budapesti szemléjén a mindössze ötödik évadát elkezdő Zenthe Ferenc Színház fesztiváldíjban részesült Harold Pinter „Hazatérés" című drámájával. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy a beadott pályázatukkal elnyerik a kiemelt előadó-művészeti szervezet címet, s e támogatás révén nemcsak stabilizálódik, de további lendület is kap tevékenységük. A „Vitéz lélek" színpadi változatát Tamási Áron 1940-ben írta a korábban novellában megfogalmazott alapműből s a következő évben már be is mutatta mind a budapesti, mint a kolozsvári Nemzeti Színház. Pilinszky Jánossal szólva a szerző azt vizsgálta, hogy „miként fogadja vissza az „ősi rend" a háborúból hazatérőt." Ez kétségtelenül jogos, igaz, a II. bécsi döntéssel összecsengő megállapítás, azzal együtt, hogy a darabban másról, többről is szó van. Mindenekelőtt a legszebb emberi érzésről, a szerelemről, de azokról az erkölcsi fonákságokról (féltékenység, irigység, bosszúvágy) amelynek csírája ott rejtőzik valamennyiünkben, s egyrészt rajtunk, másrészt a körülményeken múlik, hogy milyen hatást gyakorol saját életünkre és mások sorsára. Tamási Áron e metaforikus. balladjsztikus történet révén is - csakúgy, mint a korábbi Ábel trilógiában vagy az „Énekes madár"-ban - szűkebb hazájába, Erdély szépséges tájaira, a székelység gondolkodásmódjában és magatartásban gyökerező különös miliőbe vezeti szereplőit és nézőit. Olyan körülmények közé, ahol szorosan együtt él a hagyomány (amelyet képletesen a főhős, a leszerelt és felesége által elhagyott Bállá Péter által mintegy önvigasztalásként vásárolt, ikonikussá lett szamár testesít meg leginkább) a változás (a gépesítés, gazdasági fejlődés, jobb lét) iránti vággyal, a falusi kisszerűség a közös házépítés nagyszerűségével, a keresztény hit a népi mitológiával, hiedelemvilággal, a helyenként költői szépségű, ízes beszédmód a vaskos humorral, furfanggal, nem ritkán iróniával. 2013 őszén ezzel az előadással indult - a korábbi időszakhoz képest - alapvetően másféle úton - a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház. S törekvéseik „illusztrálására" a Farkaslakán nyugvó Tamási Áron ideális szerzőnek bizonyult. Nem véletlen, hogy a rendező sok évtized távlatából is az eredeti műhöz igyekezett mindenekelőtt hűnek maradni, erős érzelmi hatást elérni. S ez sikerült neki. Az ideális főhőst nem kellett sokáig keresnie, hiszen Trill Zsolt személyében egykori beregszászi „játszótársára" támaszkodhatott. Megérdemli, hogy kiderüljön az igazság a lopott kislányról, s ne csak egy lélekben létező felesége legyen. A többi színész (Barta Ágnes, Horváth Lajos Ottó, Mécs Károly, Nagy Anna, Szélyes Ferenc, Horváth Lajos Ottó, Tóth Auguszta) is igazodik az egységes játékstílushoz. Itt és most külön kell említeni - kulturált beszéde miatt is-a salgótarjáni Mikecz Estillát, aki a Zenthe Ferenc Színház elődjéből, a Vertich Színpadstúdióból indulva érett lassan már diplomás színművésszé. A felfüggesztett gerendákat alkalmazó, a szituációkhoz gyorsan igazítható, hiteles környezetet sugárzó színpadkép - Vidnyánszky Attilával ugyancsak régóta dolgozó - Olekszandr Bilozub ukrán díszlet- tervező dicséretes munkája. Cs. ß. Balról jobbra: az új férj (Tóth László), a „hűtlen" Rozáli (Mikecz Estilla) és a „Vitéz lélek" (Trill Zsolt) „Hamlet" másként ■t Az alábbi sorok két vállalkozásról, ha úgy tetszik kezdeményezésről szólnak. Mindenekelőtt arról, hogy szeptembertől minden szerdán délután, kora este kitárja kapuit a Zenthe Szalon és egy-egy speciális kínálattal fordul Salgótarján kultúrabarát, művészetszerető közönségéhez. A „Kamaraszerdá"-nal< nevezett sorozat keretében általában önálló előadóestekre kerül sor. Ilyen volt az első alkalom is: Baksa Imre budapesti színművész - aki szereplője lesz a Zenthe Ferenc Színház novemberi premierjének, V. P. Katajev „A kör négyszögesítése" című darabjának - „Hamletman" címmel egyszemélyes átiratban mutatta be Shakespeare klasszikusát, a dán királyfi illetve a királyi család tragikus sorsát, a korona, azaz a hatalom körüli engesztelhetetlen küzdelmet megörökítő „Hamlet"-et. Ahhoz, hogy a dráma lényege eljusson a hallgatósághoz, nemcsak a főhőst kellett monologizálnia, hanem lehetőleg minden fontos szereplőt - mások mellett a gyilkos Claudius Baksa Imre mindkét kezével megjelenített egy-egy szerepeiéit királyt, Gertrud királynét Hamlet anyját Polonius főkamarást, a fiát Leanest a lányát Opheliát Hamlet atyja szellemét, Hamlet barátját Horatiot, Rosencrantz és Guildenstern udvarfiakat- Baksa Imrének kellett megformálnia. Ez csak úgy sikerülhetett, hogy az értelemszerűen minimálisra rövidített szövegen kívül nagy hangsúlyt helyezett a gesztusokra, a testbeszédre, különböző apró kellékekkel jelzésekkel. bábszínházi megoldásokkal operáló játékra. Mindezek miatt bravúrosnak tekinthető a színművész hetvenperces produkciója, amely - nem titkoltan - elsősorban az ifjú generációknak szól velük akarja megkedveltetni, megértetni a világ drámairodalmának egyik remekművét. Erre utalnak a táblai rajzok, a közönséghez intézett kérdések, a közös értelmezések is. Baksa Imre jóvoltából ösz- szességében jó rajtnak bizonyult a „Hamletman" és ennek alapján jogos várakozás nyilvánulhat meg az október 12-i „Kamaraszerda" iránt, -csébé-
