Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-27 / 252. szám

Állva „haltak meg" a kis nógrádiak Labdarúgás Magyar Kupa, a legjobb 32 közé jutásért tálalt, ahol a tétovázó védők kö­zött Oláh B. az ötösről kapásból lőtt, és a labda Fildant érintve vágódott a kapu közepébe. O-l. . A szünet után kiegyenlített mezőnyjátékkal folytatódott a játék. Az első helyzet a hazaiak előtt adódott. Az 54. percben Obot a jobb oldalon lefutotta Jagodinskist, majd laposan középre tálalt, és az érkező Lukács R. csak centiméterek­kel maradt le a labdáról. Nagy egyenlítési lehetőség volt! Két perc múlva a túloldalon Bognár I. jobb oldali szöglet­beadása után Lipták magasra emelkedve csak centiméte­rekkel fejelte a labdát a jobb kapufa mellé. Nagy nyomás nehezedett a tarjáni kapura, de a védelem áll­ta a sarat. A 65. percben viszont meghűlt a vér a hazaiak ereiben. A bal oldalról Bognár I. csavart a kapu elé egy szabadrúgást, és a középen érkező Lázár a felső lécre fejelte a labdát. Szinte egyfolytában a tarjáni- ak térfelén pattogott a labda. A 85. percben Nono jobb oldalról beívelt szöglete után Lipták 14 m-ről a cél fölé bombázott. Két perc múlva Makrai ro­bogott el a bal oldalon, több csellel középre húzott, 14 méterről laposan megcélozta a hosszú, bal sarkot, de Fildan bravúros vetődéssel oldalra kiütötte a labdát. Becsülettel harcoltak a házi­gazdák, a hajrában többször is előrelendültek, a 89. percben Yannick 20 méterről a kapu fölé durrantott. Az utolsó percek­ben parázs jelenetek zajlottak le a pályán, mindkét oldalon sok volt a keménykedés, ám az eredmény már nem változott. Az STC Salgótarján legénysé­ge mindvégig harcos erényeket csillogtatott, felnőtt az NB l-es csapat mellé, de egy szeren­csétlen góllal mégis alulma­radt. A helyzetek alapján azt mondhatjuk, hogy a Diósgyőr megérdemelten jutott tovább, de a közönség többet várt az él­vonalbeli legénységtől. Vágó Attila: - így el lehet ve­szíteni egy mérkőzést. Küzdött, harcolt a csapat, kis szerencsé­vel akár döntetlen is lehetett volna az eredmény rendes já­tékidőben. Sok sikert kívánok a diósgyőrieknek a Ferencváros elleni stadionbúcsúztatón! Horváth Ferenc - Több góllal is nyerhettünk volna, de sok helyzetet kihagytunk. Érezhető volt, hogy a hétvégi, Ferencvá­ros elleni mérkőzésünk előtt mindenki óvatos, senki sem akart megsérülni. Szabó Géza (az SBTC és a DVTK korábbi edzője): - A Diósgyőr le­süllyedt az NB III szintjére. Balás Róbert Tisztes gyarmati helytállás Balassagyarmati VSE - MTK Budapest 1-3(0-2) • Balassagyarmat Kövi Pál Sport- központ, 1100 néző, vezette: Ta­kács J. (Horváth R., Szilágyi N.). Balassagyarmati VSE: Föl­di - Illés, Gaál, Mboussi, Szan- dai - Varga I, Bonivárt - Varga I, Szalánszki - Mátyás (Tóth B., 46.), Bonivárt (Molnár E., 66.), Bódis (Kiinger, 79.) - Magos. Edző: Lenkey Gábor. MTK Budapest: Groppioni - Okulta (Szatmári I., 66.), Baki, Grgics, Vadnai (Szerencsi, 52.) - Vass Á. (Vogyicska, 63.), Kato­na - Takács, Szatmári L., Varga Sz. - Nikac. Vezetőedző: Teodo- ru Vaszilisz. GL: Szalánszki (90.), ill. Nikac (19.), Varga Sz. (23.), Nikac (49.). Jók: Földi, Gaál, Mboussi, ill. Vass Á., Szatmári L, Takács R., Nikac. Tartalékos összeállításban érkeztek az Ipoly partjára a fő­városiak, mert a sérült Kanta, Torghelle, Gera Dániel és Hrep- ka sem vállalta a pályára lépést. A házigazdák ellenben legjobb tizenegyüket szerepeltették, benne a „friss" apuka Gaál Ba­lázzsal, akinek kedden született meg második gyermeke. Kellemes időben telt ház vár­ta a csapatok bevonulását. Az első perctől kezdve meglehe­tősen nagy nyomás alá helyez­te a balassagyarmatiak kapuját az MTK, de jelentősebb helyzet nem alakult ki Földi hálója előtt. Vadnai bal oldali elfutása után túl mély lett a beadás, míg Szat­mári pontrúgását Mboussi fejel­te ki a mezőnybe. A BVSE kont­rákra alapozott taktikája az első tíz percben nem sok veszéllyel járt, mindössze egy gyenge be­ívelésre futotta az erőből. Az MTK játékát Vass Ádám szer­vezte, a gyarmati védőfal mögé bejutatott labdákat azonban jobbára Gaálék kaparintották meg. Jellemző az egymás közöt­ti tapogatózásra és a sok hibára, hogy a legnagyobb ijedelmet az okozta, amikor a védelem ten­gelyében egy labdaátvételnél Mboussi elcsúszott, de a kame­runi származási játékos gyorsan korrigált. Nem sokkal később azonban megzördült a hazaiak hálója. Előbb Takács keveredett be a bal oldalon a tizenhato­son belülre, lövését Földi még bravúrral kiütötte, kisvártatva azonban Nikac közeli kísérletét már nem háríthatta. A BVSE kis híján rögvest vála­szolt az MTK vezető góljára, ám Bódis kihagyta a kínálkozó lehe­tőséget, kevéssel a bal kapufa mellé pörgetett. Ezzel szemben viszont gyorsan növelte előnyét az MTK Budapest. Illés hibáját Varga Szabolcs használta ki, aki szépségdíjas módon csavart a bal felső sarokba. Ezután is volt bőven dolga a balassagyarmati hátsó alakzatnak, hol Mboussi csúszott-mászott a felszabadí­tás érdekében, hol Földi feküdt a labda elé, többször pedig pon­tatlanul céloztak a fehér meze­sek. A két gárda közötti képzett­ségbeli különbség nem csak az akciók kialakításában mutat­kozott meg, hanem az egy-egy elleni küzdelemben is, a párhar­cok döntő többségét az erősebb testfelépítésű fővárosiak nyer­ték. Az egy szem csatár Magos és középpályás társai elvétve jutottak a játékszerhez, és tartó­san nem is sikerült a azt. A mér­kőzés érdekessége volt, hogy rendkívül csendesen teltek a percek a nézőtéren, csak néha, imitt-amott, és gyerekek szájá­ról hangzott fel a „Hajrá BSE" biztatás, a közönség tagjai nyu­godtan, egymással beszélgetve, avagy néhány élces megjegy­zést téve kísérték figyelemmel a pályán zajló mozzanatokat. Hosszú percek mezőnybe­li passzolgatása után a félidő hajrájában „izzott fel" ismét a levegő, ekkor Földi öklözött ki egy középre iveit labdát, az is­métlést pedig kivágta Mboussi. A másik oldalon Szalánszki nye­sett Magos elé, de a támadó lö­vése lepattant a védő lábán. A második játékrész elején újból a gyarmati védelem mögé kerültek a kék-fehérek támadói, Nikac pedig már második talá­latát jegyezhette. Magos igye­kezett borsot törni a nála jóval magasabb és erősebb testfel­építésű MTK-védők orra alá, A házigazdák előrejátéka to­vábbra sem működött. Mboussi hiába szerelt tetszetősen, ha utána a társai nem figyeltek, és meghiúsult a támadás jó befe­jezésének lehetősége. A szünet után három gyors cserét vég­rehajtó budapesti legénység a harmadik gól után láthatóan már nem erőltette a „menetet", szépen passzolgattak egymás­nak, de az ellenfelet csak nagy ritkán engedték kibontakozni. Az utolsó negyedóra már meddő unalomba fulladt - vol­na. Az MTK már nem akart töb­bet kicsiholni a mérkőzésből, ám Szalánszki gondoskodott a szép zárásról. Megpattanó távoli lövése Groppionit becsapva vá­gódott a felső sarokba. Összes­ségében a megyei első osztály listavezetője remekül helytállt a Hungária körúti alakulat ellen, a szépítő találatot teljes mérték­ben megérdemelte a lelkesen küzdő hazai társaság. játszó csapattal szemben, és rengeteg néző előtt léphettek pályára tehetséges fiataljaink. Hegedűs Henrik Egy szerencsétlen gól döntött STC Salgótarján - Diósgyőri VTK 0-1(0-1) Salgótarján, Szojka Ferenc-sta- dion, 700 néző, vezette: Böcskei B. (Kovács IIG., Máyer G.). STC Salgótarján: Fildan - Debreceni (Yannick, 70.), Híves, Benkő-Bíró, Kerényi (Csóka, a szünetben) - Lupták, Köböl - Obot, Szőllősi (Romhányi, 55.), Major - Lukács R. Vezetőedző: Vágó Attila. Diósgyőri VTK: Antal - Lá­zár, Lipták, Jagodinskis - Vela, Dausvili, Oláh B., Németh M. - Nikházi (Szabó B., 92.), Bognár I. ' mmmKmam előbb a szabálytalanság határát súroló módon zártak össze előt­te, majd egy ügyes kiugratást követően az addig jobbára csak a meccset szemlélő Groppioni kapusnak adott munkát. Az öt­venötödik perc táján lendüle­tesebbé váltak a gyarmatiak, jól hozták ki a labdát, de a felező­vonalátlépése után rendre hiba csúszott a számításokba, pon­tatlanok lettek az átadások. Eb­ben az időszakban a vendégek legveszélyesebb kísérletét egy kapufa jelentette, nem sokkal később Szatmári István távoli bombáját védte bravúrral Földi. Lenkey Gábor: - Ilyen rit­musú meccsek kellenek a já­tékosainknak. Most megmu­tatkozott, hogy a megyei első osztály légköréhez szokott labdarúgóinknak milyen érzés, ha az elittel találkoznak. Lehet, hogy kicsit görcsösen játszva most több hiba csúszott a tel­jesítménybe, de a küzdésért, hajtásért minden dicséretet megérdemelnek. Megyünk to­vább a kitűzött céljaink meg­valósítása felé. Teodoru Vaszilisz: - Örülök, hogy ilyen kulturált környezet­ben, rendkívül sportszerűen (Nono, 70.) - Bacsa (Makrai, 57.). Vezetőedző: Horváth Ferenc. GL: Oláh B. (45.). Sárga lap: Ja­godinskis (14.), Köböl (82.), Csó­ka (83.), Híves (92.). Jók: Köböl, Benkő-Bíró, Lupták, Lukács R., ill. Lázár, Lipták, Vela, Oláh B. Szög­letarány: 4:8 (1:3). Meglepetésre hazai táma­dásokkal indult a játék, a haza­iak bátran törtek előre, de csak szögletig jutottak. A diósgyőriek először a 7. percben lendültek előre, amikor Oláh B. hatalmas bedobása után a salgótarjáni nevelésű Lipták 8 méterről a léc fölé durrantott. Két perc múlva Vela futott el a jobb oldalon, éles beadását Nikházi 7 méter­ről a jobb kapufa mellé fejelte. A vendégek fokozatosan átvet­ték a játék irányítását. A16. perc­ben Nikházi labdájával a jobbról Bacsa cselezte be magát a kapu elé, de az ötösön az önfeláldo- zóan kivetődő Fildan leütötte a lábáról a labdát, majd Dausvili 18 méterről leadott bombája elke­rülte a jobb felső sarkot. Néha a tarjániak is előrelen­dültek, ám egy ilyen támadás után, a 24. percben a vendégek a bal oldalon gyors ellenakciót ve­zettek, Bacsa átadásával Bognár I. lépett ki egyedül, már a kapus mellett is eltolta a labdát, ami­kor Debreceni látványosan be­vetődve kanalazta ki a labdát a gólvonal elől. Nem szorultak be a hazaiak, jobbára a két tizenha­tos között folyt a küzdelmes csa­ta, a tarjániak lelkesen fociztak. A 45. percben viszont jött a hidegzuhany... Vela játszotta tisztára magát a jobb oldalon, majd félmagasan a kapu elé fi * ' i >J ''Msét \- ' • ' ; -M

Next

/
Oldalképek
Tartalom