Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-26 / 251. szám
MTI/AFP/Bulent Kilic MTI F 20 16. október 26., szerda Jóváhagyták az állami termőföldek értékesítésének lezárását Az Országgyűlés kedden sikeresnek minősítette és lezárta a kormány Földet a gazdáknak! nevű állami termőföld-értékesítési programját, továbbá kimondta, az ebből származó 260-270 milliárd forintos bevételt alapvetően adósságcsökkentésre kell fordítani. Budapest. A parlament-a földművelésügyi és a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére - kormánypárti támogatással hagyta jóvá az erről szóló három előterjesztést. A törvény sikeresnek minősítette a Földet a gazdáknak! programot arra hivatkozva, hogy a nyilvános árveréseken minden harmadik magyar gazdának, mintegy harmincezer földművesnek biztosították a piaci áron történő földhöz jutást. A meghirdetett 290 ezer hektár földterület 70 százaléka talált gazdára, átlagosan „tisztességes piaci áron", hektáronként 1,4 millió Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Tormton, vagyis a tavalyi országos termőföldátlagárnak közel a duplájáért - közölte Fazekas Sándor földművelés- ügyi miniszter. A tárcavezető arról is írt, a kormány azt szerette volna, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: a helyben lakó magyar gazdáké. A program emellett azt is szolgálta, hogy a családi kis- és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen a nagybirtokokkal szemben - hangsúlyozta, aláhúzva, a program szigorú feltételeinek köszönhetően biztosítja a magyar föld magyar kézben maradását, vagyis, hogy az ne juthasson külföldi spekulánsok kezére. A programban ezért a törvényi előírásoknak megfelelően csak Magyarországon helyben lakó, földműves, természetes személy vásárolhatott legfeljebb 300 hektár földet-tette hozzá. Az elfogadott határozatban lezárták a Földet a gazdáknak! programot, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása pedig kimondja, az állami termőföldek értékesítéséből befolyó, várhatóan 260-270 milliárd forintos összeget alapvetően az államadósság csökkentésére kell fordítani. Fazekas Sándor utóbbi indoklásaként nemzeti érdeknek nevezte az államadósság csökkentését, amely mérsékli Magyarország sérülékenységét, egyúttal növeli pénzügyi stabilitását és gazdasági szuverenitását. A tárcavezető megjegyezte továbbá, az államadósság - a korábbi balliberális kabinetek időszakával szemben - újra csökkenő pályán van, és a kormány célja, hogy 2019-re 70 százalék alá süllyedjen. Washington ellenséges marad Nagyon valószínű, hogy az Egyesült Államok következő kormányzatának irányvonala is ellenséges marad Oroszországgal szemben, és megmarad a washingtoni szankciós politika is - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvában. „Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de úgy tűnik, hogy a következő négyéves időszakban minimum nagy nehézségekbe ütközik majd az, hogy visszatérjünk az Oroszország és az Egyesült Államok közötti stabil, fejlődő ás pozitív kapcsolatokhoz" - fogalmazott a diplomata. „Nem akarom azt mondani, hogy ez teljesen kizárt. Erőfeszítéseket teszünk majd annak érdekében, hogy az új kormányzatot ebbe az irányba fordítsuk" - mondta. Szavai szerint az „összes objektív körülmény arról tanúskodik, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósulásának kevés az esélye". „A legnagyobb valószínűség szerint erős tehetetlenségi nyomatékba, a lényegét tekintve az ellenséges irányvonal folytatásába ütközünk majd az Oroszország vonatkozásában kifejtett amerikai politikában" - vélekedett. Mint mondta, Moszkvának fel kell készülnie egyebek között arra, megmaradnak azok a szankciók, amelyeket az Obama-kormányzat bevezetett, bevezet és amelyeknek bevezetésével a kormányzásának legvégén is fenyegetőzik. Rjabkov úgy vélekedett, a fegyvertisztaságú plutónium hasznosításáról megkötött kétoldalú szerződés végrehajtásának Moszkva általi felfüggesztése nyomán az amerikai kormányzat megérezte, hogy az Oroszországgal szembeni ellenséges fellépés nem marad következmények nélkül (Az orosz politikus hétfőn úgy fogalmazott, hogy a felfüggesztés határozatlan határidejű lehet.) „Nem fogunk együttműködni velük oLyan területeken, ahol az nem felel meg az érdekeinknek. Biztos vagyok benne, hogy ezt is megértették" - tette hozzá. Felfüggesztették Le Pen mentelmi jogát Felfüggesztette ]ean-Marie Le Pen francia jobboldali európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi jogát kedden délután a testület strasbour- gi plenáris ülése. Brüsszel/Strasbourg. A javaslatról kézfeltartással szavaztak az Európai Parlament képviselői. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a francia hatóságok kezdeményezték egy feltételezett bűncselekmény kapcsán, miután Jean-Marie Le Pen 2014- ben nagy nyilvánosság előtt ismét antiszemita kijelentéseket tett. A véd szerint a Nemzeti Front egykori vezetője fajgyűlöletre uszított. Az EP jogi bizottsága hangsúlyozta, hogy a képviselőket megilleti a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog, ez azonban nem jogosít fel senkit rágalmazásra, becsületsértésre, gyűlöletkeltésre vagy mások tisztességének megkérdőjelezésére. A 88 éves Le Pen az FN honlapján, egy azóta onnan lekerült videóban a pártot elítélő művészeket,.köztük Madonnát, Yannick Noah énekest egykori teniszezőt és Guy Bedos francia humoristát támadta. Amikor a riporter Patrick Bruel francia énekes-színészt is megemlítette, aki köztudottan zsidó, a politikus elégedett mosollyal azt mondta: „legközelebb csinálunk belőlük egy kemencényi rakást". Miután több antirasszista szervezet azonnal elítélte Le Pen újabb antiszemita kijelentését és jelezték, hogy feljelentést tesznek, lánya, az FN-t jelenleg vezető Marine Le Pen is elhatárolódott apjától akit korábban már többször is elítéltek rasszista megjegyzései miatt Franciaországban, s a politikust a pártból is kitették, amit viszont ő támadott meg bíróságon Franciaországban. Ankara szárazföldi hadműveletet is indítana Ankara akár szárazföldi hadművelet megindítására is kész Irakban, ha nő a Törökország ellen irányuló fenyegetés - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden a 24 nevű török hírtelevíziónak adott interjújában. Ankara. A tárcavezető kijelentése elsősorban a Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést.folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet fegyveresei által jelentett veszélyre vonatkozik. A PKK főhadiszállása az észak-iraki Kandil-hegységben található, de a lázadók a nyugatabbra fekvő Szindzsár környékén is hasonló központ kialakítását tervezik. „Elfogadhatatlan, hogy a PKK iraki városokat bázisként használjon" - szögezte le Cavusoglu. A török hadsereg jelenleg Irak tiltakozása ellenére légierővel és tüzérséggel támadja az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet az iraki Moszul felszabadítására irányuló hadművelet keretében. Ankara ugyan jó kapcsolatokat ápol az iraki kurd kormányzattal, az ellen viszont tiltakozik, hogy a PKK részt vegyen az IÁ elleni harcban. A PKK-t Törökország mellett egyebek között az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. Cavusoglu hétfőn jelezte: nagy számban érkeznek PKK-tagok Irakból, és hajtanak végre támadásokat Törökországban, amit a török vezetés nem nézhet tétlenül. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. Törökországnak a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia ellen is fel kell lépnie, ha nem húzódik vissza az Eufrátesz folyó keleti partjára. Törökország augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnéven hadműveletet Észak-Szíriában, hogy megtisztítson egy 5 ezer négyzetkilométeres területet az lÁ-tól, valamint az YPG-től, amelynek erői ellenőrzésük alatt tartják az Eufrétesztől nyugatra fekvő Manbídzs városát. Észak-Szíriában a kurdok különálló tömbökben élnek, az YPG pedig éppen a jelenlegi török katonai beavatkozás helyszínén törekszik ezek egyesítésére. Ankara tart az YPG térnyerésétől, mert a szíriai kurdok megerősödése felbátoríthatja a PKK-t vagy a Törökországban élő több milliós kurd kisebbséget. Az YPG ugyanakkor Törökországhoz hasonlóan az Egyesült Államok legfőbb szövetségesei közé tartozik Észak-Szíriában az IÁ elleni harcban. Az EP felügyeli a demokráciát Új felügyeleti mechanizmus létrehozását kezdeményezte keddi ülésén az Európai Parlament (EP) plenáris ülése annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. Brüsszel/Strasbourg. Az EP strasbourgi ülésén 405 igen szavazattal, 171 ellenében, 39 tartózkodás mellett elfogadott jogalkotási javaslat értelmében „a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok vélt sérelme kapcsán végzett tűzoltómunka helyett kötelező mechanizmus keretében, éves jelentésekben kellene megvizsgálni a tagállamok helyzetét". Az Európai Bizottság, egy független szakértői testület munkájára támaszkodva, éves jelentést és országspecifikus ajánlásokat készítene az EU-tag- államok helyzetéről olyan mutatók alapján, mint a hatalmi ágak szétválasztása, a sajtószabadság, a médiapluralizmus vagy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés. Az új uniós mechanizmus célja az, hogy a tagállamok a szerződésekben foglalt alapértékeket tiszteletben tartsák. A rendszernek világos, bizonyítékokon alapuló és politikai befolyástól mentes kritériumok alapján kell a tagállamok teljesítményét értékelnie - olvasható az uniós parlament tájékoztatásában. Mint írták, az EP orvosolni szeretné azt az ellentmondásos helyzetet, hogy míg a tagjelölt országok részletes vizsgálaton esnek át, addig a tagállamok esetében erre nincs hatékony eszköz. Az új mechanizmus a tervek szerint megfelelő keretet teremtene a demokrácia problémákkal kapcsolatos uniós viták számára is. Az elfogadott dokumentumban az EP arra kérte az Európai Bizottságot, hogy 2017 szeptemberéig nyújtson be javaslatot a demokráciára, jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó mechanizmus felállítására, amely „összehangolja és kiegészíti a meglévő eszközöket"
