Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-25 / 250. szám
Szexedukáció vloggerekkel Innovatív szexuális felvilágosító kampányban vesz részt Bede Zsuzsa szexuálpszichológus. Az érintett korcsoportba tartozó fiatalok bevonásával kidolgozott, 2016 októberében startoló projekt célja a valós felvilágosítás. A szervezők a középiskolai felvilágosító órákra vonatkozó, szakértők által összeállított óravázlat alapján felkészített, speciális tréningen átesett orvostanhallgatókból álló csapatot küldenek a tanintézményekbe. A még nagyobb hatékonyság érdekében a fiatalok által kedvelt vloggerek, Dezső Bence, Szabó Levente és Fodor Évi is részt vesznek a kampányban, mely során a tervek szerint országszerte közel 700 középiskolába jutnak el a szervezők. A szexuális edukációs program megalapozottságát a szakértői támogatás mellett egy 2015 őszén, a fiatalok körében elvégzett, online kutatás szavatolja. Budapest. Innovatív edukációs módszerrel dolgozó, a Lactacid és a Libresse által támogatott szexuális felvilágosító kampányban vesz rész Bede Zsuzsa szexuálpszichológus, folytatva ezzel a 2015-ben elkezdett munkáját. Tavaly 500 fiatál részvételével online kutatás készült, mely során a közép- iskolások szexuális tájékozottságát mérték fel. A felmérési Bence, Szabó Levente és Fodor Évi is részt vesznek, akik az ősz folyamán videóikban igyekeznek majd minél több, szexualitással kapcsolatos kérdést tisztázni. Annak érdekében, hogy a lehető legfelkészültebben kezdjenek neki a feladatnak, részt vettek egy kerekasztal beszélgetésen is Bede Zsuzsával, a kampány szakmai támogatójával. eredményei szerint a 14-19 éves fiatalok fele már nem szűz, minden ötödiknek volt már rossz szexuális élménye, tehát mind a megfelelő ismeretek megszerzésére, mind kérdéseik megválaszolására nagy szükségük van. A felmérés eredményeit feldolgozva a fiatalokat közvetlenül elérő, edukációs szempontból újdonságnak számító, interaktív felvilágosító kampány indul októberben. A fiatalok fele (47%) szerint a szexuális felvilágosítás az iskola feladata - ezért a szervező Iskolamarketing a 17-22 éves fiatalokból álló, így a célcsoport igényeit és érdeklődését jól ismerő szakértői csapat, a Squad, valamint Bede Zsuzsa bevonásával az érintetteket közvetlenül, az iskolákban elérő kampányt dolgozott ki. Ennek része egy speciális óraterv a hozzátartozó, az interaktivitást biztosító feladatokkal, amelyek a Tuddhogyértsd.hu webol- dalról ingyenesen letölthetők, elérhetők a szülők és a tanintézmények számára. Az óraterv alapján speciális felkészítésen átesett, az iskolásokhoz korban közel álló orvostanhallgató-pszichológus páros a tervek szerint 10 intézményben felvilágosító órát is tart a fiataloknak - amennyiben sikeres ennek fogadtatása, örömmel mennek majd további iskolákba is. A középiskolásokban felmerülő kérdések megválaszolásában népszerű vloggerek, Dezső „Több éve dolgozunk diákokkal, fiatalokkal, így jól ismerjük őket, tudjuk, mi érdekli őket, hogyan érdemes megszólítani őket. A tinédzserek, akik körében a vloggerek elképesztő népszerűségnek örvendenek, általában a maguknál 2-3 évvel idősebbek vlogjait követik, őket tekintik irányadónak. Ezért is kértünk fel a kampányban való együttműködésre a You- Tube-on sztároknak számító középiskolásokat. Meggyőződésünk, hogy ők. Bede Zsuzsával, aki elismert, a korcsoport által is elfogadott szakember, illetve a speciális képzésen részt vett orvostanhallgatókkal együtt garanciát jelentenek a szexuális felvilágosító kampány sikerére." - mondta el a koncepcióért és a kivitelezésért felelős Iskolamarketing Média ügyvezetője, Bendl Mátyás. Mi is az a vlogger? A vlogger, magyarul videó blogger. Nagyjából azt csinálja, mint egy blogger, aki különböző témákban osztja meg gondolatait a blogjában, csak éppen ezek a vloggerek videókat készítenek. Ez Magyarországon is népszerű, van olyan fiatal, akinek akár több százezer követője van egy-egy videomegosztón. Az Európai Űrügynökség, az ESA által közreadott grafika az ESA és az Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség közös ExoMars expedíciójának űrszondájáról, a TraceGasOrbiterről (b) és leszállóegységéről, a Schiaparelliről, miközben a Schiaparelli a Marshoz közelít. A Schiaparelli 2016. október 19-én lépett be a Mars légkörébe. Felemás siker az ExoMars űrexpedíció Megsemmisült az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TCO űrszondájának Schiaparelli elnevezésű leszállóegysége, miután a Marsra történő leszállás folyamata során 2-4 kilométeres magasságból neldcsapódott a vörös bolygó felszínének - közölte az Európai Űrügynökség (ESA) egy NASA-műhold által készített felvételekre hivatkozva. Frankfurt Leválva szállítóegységéről az ExoMars űrexpedíció TraceGasOrbiter (TGO) űrszondájáról a Giovanni Schia- j parelli olasz csillagászról elne- : vezett leszállóegység szerdán | kezdte meg a leszállást a Mars fel- j színére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele, és a modul sorsa azóta kérdéses volt Az 577 kilogrammos modul által visszaküldött adatok szerint, a Schiaparelli hőpajzsát, ejtőernyőjét és rakétáit használva a terveknek megfelelően lefékezett óránként 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve az után, hogy előzőleg 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lépett be a vörös bolygó légkörébe. Szakértők szerint a modul vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ereszkedett viszont a visszaküldött mintegy 600 megabájtnyi adat - reményeik szerint - válaszokkal fog szolgálni arra, hogy pontosan mi is történt. A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 nevű modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal. A Schiaparelli fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda még szerdán Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat - többek között metán nyomai után kutatva - az elképzelések szerint legalább 2022-ig. Az amerikai űrkutatási Hivatal Mars Reconnaissance űrszondája, amely 10 éve kutatja a vörös bolygót kisfelbontású képeket küldött a Marsról. Ezeken jól kivehető két világos pont, amelyekről az ESA szakemberei úgy vélik, hogy a leszállóegység 12 méteres ejtőernyője. A felvételeken látható egy sötét - 15x40 méteres - folt egy kilométerre északra az ejtőernyőtőL amely akkor keletkezhetett, amikor a leszállóegység szabadesésben a Mars felszínébe csapódott. Az ESA szerint a Schiaparelli landolását robbanás követte, mivel üzemanyagtartályai valószínűleg tele voltak. Az ESA által közreadott grafika azt mutatja be, miként kellett volna Schiaparelli leszállóegységnek landolnia a Marson. Hét hónapnyi repülés után Mars körüli pályára állt az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondája, de a földi irányitó központ szakemberei megerősítették, hogy a leszállóegység landolása sikertelen volt a bolygón. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Kreicsi Bálintot a Nordtechnik Kft. ügyvezetőjét, műszaki vezetőjét. Kérdésünk, hogy az ExoMars szakembereinek milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kommunikáció során? Hogyan jut el, és milyen jel a Marstól a Földig? Milyen technikai háttere van ennek? Milyen eszközöket használnak a jelek kommunikációjára? Először is, köszönöm a megtiszteltetést és igyekszem válaszolni, bár nem erősségem az űrkutatás, így a legtöbb részlet ismerete, ami az expedícióval kapcsolatos, sajnos meghaladja a képességeimet. Annyi azonban bizonyos, hogy a kihívás, mind a mai napig igen komoly. Köznapi példákon alapulva: a levegőben, rádió vagy mikrohullámú frekvencián az egyszerű jelek, adatok továbbítása az egyik legegyszerűbb, pl. az sms gyakran akkor is elmegy, ha éppen nem tudunk telefonálni. A hang továbbítása néha bizony mobilon is gondot okoz, de a kedvenc FM adásunkat sem hallhatjuk bárhol a képtartatom továbbítása pedig egyike a legnehezebb vezeték nélküli átvitelnek, főként ha nagyobb távolságokról van szó. A Mars és a Föld közötti távolság bizony elég nagy: nagyjából 80 millió kilométer. Csak viszonyításképpen a Hold tölünk kb. 400 ezer kilométerre van. Ezt a távolságot ráadásul hiába hidalnák át extra nagy teljesítménnyel, amit a földről küldünk, tudniuk kell azt vissza is sugározni. A rádióhullámnak kicsivel több, mint 8 perc kell ahhoz, hogy ezt a rettentő nagy távolságot megtegye és újabb 8 percnek, hogy az visszatérjen. Ilyen módon elég nehéz pL távirányítással bármit is csinálni, 16 perc reakcióidő tekintetében. Ezen felül a kommunikációt erősen nehezíti az a tény, hogy mint a Föld, mint pedig a Mars a tengelye körül forog és a Nap körül kering így hát elég ritka az a pillanat, amikor is épp farkasz- szemet nézhet egymással az adó és a vevő. Már csak hab a tortán az ügynevezett napkitörés, illetve annak közvetett hatásai, amik adott esetben ellehetetleníthetik a kommunikációt. Komolyabb csillagászati vagy telekommunikációs ismeretek hiányában is belátható, hogy a feladat, több mint bonyolult. Ami a lebonyolítás technikai hátterét jelenti, az általában hétpecsétes titok és arról a valóságban gyakran csak évekkel később szerzünk tudomást. Nyilvánosan annyi tudható azonban, hogy a NASA nem túl rég publikált rendszere, a DTN (Deley/ Disruption Tolerant Network), azaz adatkésés vagy adatmegszakadás toleráns hálózat segíti a nemzetközi űrállomás (ISS) napi kommunikációját. Ebben a rendszerben a jelek/adatok nem feltétlen két pont között cikáznak (adó és vevő), hanem köztes pontok beiktatásával (pl. műholdak, űrállomások) jutnak el a kívánt célállomásra. A köztes pontok nem csak adják és veszik az adatokat, de képesek tárolni is azokat, addig a pillanatig mig tökéletes mértékben nem képesek továbbítani a következő pontig. Ilyen értelemben nem csak felosztják a köztes távolságot a végpontok között de képesek a legmegfelelőbb pillanatig várni az adatcsomag továbbításával csökkentve így az adatvesztés lehetőségét. Az Európai Űrügynökség, az ESA által közreadott grafika az ExoMars expedíciójának leszállóegységéről, a Schiaparelliről, miközben földet érésre készül a Marson. A leszállás, mint kiderült, sikertelen volt. A Tudomány és technika 42. heti játékának nyertese: Dunai László Gratulálunk! Skoda
