Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-25 / 250. szám
2016. október 25., kedd Testvértelepüléseivel emlékezett Pásztó (Folytatás az 1. oldalról.) Pásztó. A Szentlélek temető melletti emlékműnél tartott ünnepségen Pásztó polgármestere szólt a forradalom előzményeiről és a híressé vált 16 pontról is, amelyet a szegedi diákok fogalmaztak meg.- Mit kívántak?- Függetlenséget, demokráciát, szabadságot, különös tekintettel a sajtószabadságra, egyenlő titkos választást és független bíróságot - ismertette Dömsödi Gábor, majd kiemelte a nyolcadik pontot, amely arról szólt, hogy hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket és adjanak tájékoztatást a magyar uránról.- Ruszkik haza! - szólt egy másik követelés, csak kicsit szofisz- tikáltabb megfogalmazásban, de a tömeg már ezt skandálta - hívta fel a figyelmet a városvezető, majd szólt a kétezer-ötszáz magyar áldozatról és arról a közel kétszázezer emberről, aki elhegyta Magyarországot.- Itt van az ideje a 60. évfordulón, hogy köszönetét mondjunk Európának és a demokratikus világnak azért a segítségért, amit a forradalom után kaptunk tőlük - emlékeztetett Dömsödi Gábor, majd ismertette, hogy testvérvárosaik országai miként segítettek a magyaroknak azokban a nehéz időkben. A franciák több mint 10 ezer embert fogadtak be 1956 után, ez a létszám a mai Pásztó és Tar teljes lakosságával egyezik meg. Az olaszok főleg Jugoszláviában és Bécsben a nagykövetségeken segítettek a menekülteknek. Alberto Moravia olasz író azt javasolta, hogy az összes olyan utcát a világon, ahol szovjet nagykövetség működik, nevezzék el meggyilkolt magyarok utcájának. Szicília citrom- és narancsszállítmányt küldött. A spanyolok kétszázezer önkéntest küldtek volna a forradalmárok mellé harcolni, de ezt az USA világpolitikai érdekek miatt nem engedélyezte.- A magyaroknak 1956. önbecsülést és barátokat adott. Az önbecsülésünk még megvan és ma már a barátaink között élhetünk az Európai unióban - zárta gondolatait Dömsödi Gábor polgár- mester. Az ünnepi gondolatok után az erdélyi testvértelepülés, Kőrösfő képviseletében kalotaszegi népdalokat hallhattunk, majd a testvértelepülések részéről, Franciaország és Ruffec város nevében a település alpolgármestere, Christian Lépine mondott ünnepi beszédet. Albert Camus 1957-ben írt szövegét idézte: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. (...) A magéra maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. Nyomorúságuk, láncaik és száműzött- ségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!" Az ünnepi megemlékezésen ünnepi műsorban is részesült a nagyszámú emlékező tömeg. A Magyar Szentek Római Katolikus Általános Iskola felső tagozatosainak irodalmi ösz- szeállítását láthattunk, hallhattunk, Tóth Lászlóné és Molnár Marianna tanárnők felkészítésében. A rendezvényen közreműködött a katolikus általános iskola kórusa, dr. Halász Istvánná vezetésével, valamint a Rajeczky Szimpatikusok és $z Esztam zenekar Sturmann Jenőné irányításával. A megemlékezés az emlékmű megkoszorúzásával és fáklyás felvonulással zárult. Lakatos Katalin Magyarország többet tett a szabadságéit és igazságért, mint bár- melyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben - idézte Camus gondolatát a francia Ruffec alpolgármestere Dömsödi Gábor polgármester beszédében a nemzetek közötti összefogást hangsúlyozta Legyőzetve győztek - Ünnep az emlékhelyen Több részletben, több helyszínen tartották meg Balassagyarmaton, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségeket. Hegedűs Henrik Balassagyarmat. Délelőtt kis csoport gyülekezett a Mártírok és Nyírjesi utcák találkozásánál lévő játszótérrel szemközt. A kis köz, ami innen egészen a Kandó Kálmán utcáig vezet, eddig névtelen volt, de mostantól a táblán ez áll: „Dr. Magyar Pál utca". A korabeli helyi események egyik vezéregyéniségének, a Balassagyarmati Járási és Városi Forradalmi Bizottság titkárának alakját Medvácz Lajos polgármester idézte fel. Kiemelte, hogy az 1956. október huszonhetedikén megalakult szervezet olyan rendet teremtett a településen, hogy egyetlen pofon sem csattant. A békés állapotok kialakításában elévülhetetlen érdemei voltak dr. Magyar Pálnak, aki viszont később nem kerülhette el a felelősségre vonást. A következő év februárjában az éj leple alatt egy pufajkás osztag hatolt be a telkére. A házba már nem jutottak be, mert az ügyvéd nem engedte be őket, és a zár feltörésére a mai városi rendőrkapitányság épületéhez. Itt alakult meg hatvan éve a fentebb már említett forradalmi bizottság Daróczi Gusztáv vezetésével. Előbb Bállá Mihály országgyűlési képviselő mondott köszöntőt tisztelegve mindazok előtt, akik az 1956-os helyi megmozdulásokban részt vettek és a rövid életű demokratikus intézmény- rendszer kialakításában, az utcák békés rendjének fenntartásában tevékeny szerepet vállaltak. Medvácz Lajos először az új emlékhely kialakításának előzményeit ecsetelte. Az önkormányzat az '56-os Emlékbizottságtól ötmillió forintos pályázati támogatást kapott a célra, és az 1996-ban emelt márványtábla mellé, azt kiegészítve, saját ötletek alapján öntették formába a hősök és áldozatok tiszteletére emelt mementót. Ezen név szerint emlékeznek meg arról a 31 balassagyarmati polgárróL akiket a kádári kommunista megtorlás a forradalomban való helyi részvételükért börtönbüntetésseL vagy távollétükben halállal sújtott. A polgármester hozzátette, az emléktáblák elé az antik hagyományoknak megfelelően egy süttői márványból készült sztélét állítottak. Maga az emlékmű formájában igyekszik utánozni az 1914-ben emelt Pénzügyi Palota ablakdíszeit, stílusában igazodva az épület nyugati homlokzatához, és jelképezve, hogy a forradalom idején a köz- igazgatás a nép közé, az utcára költözött, vagyis elérkezett a demokrácia pillanata és reménye. A sztélé utcai oldalán a „devictus Vincit", vagyis „legyőzetve győztek" latin jelmondata olvasható, ami arra utal, hogy az önkénynek csak a szabadság- harcosokat sikerült meggyilkolnia, a szabadság eszméjét nem tudta kiirtani, hiszen 1956 lett mai demokráciánk alapköve. A gyalogjárda felőli oldalra pedig Ábel Lajos neve került fel. Ő volt ugyanis az 1956 utáni megtorlások egyetlen balassagyarmati halálos áldozata, akit a rendőrhatósági őrizetben vertek halálra fogvatartói. Temetését teljesen titokban intézték, testét többszörösen lezárt koporsóba tették, hogy a család se tudhassa meg milyen körülmények között vesztette életét - említette a szomorú történetet Medvácz Lajos. Az új emlékhely leleplezésére Varga Lajost, a Balassi Bálint Gimnázium egykori tanárát, akit '56-os tevékenységéért szintén perbe fogtak, illetve Ábel Györgyöt, néhai Ábel Lajos fiát kérte fel a polgármester. A balassagyarmati megemlékezés a vármegyeháza nagytermében a város által adományozott szakmai díjak és elismerések átadásával árult. Medvácz Lajos avatta fel az új emlékhelyet - mellette a márvány sztélé A pribékek azonban „saját közegükbe" jutva már nem kegyelmeztek. Többször véresre verték a jogászt, halálos ítéletének kimondása előestéjén pedig olyan brutálisan bántalde ezután is állandóan rendőri ellenőrzés alatt állt, kitéve a hatósági zaklatásoknak. Fizikai munkát végzett, és csak a nyolcvanas évek elején térhetett vissza a jogi pályára. A tó emlékhely volt, ahol Regé- czy-Nagy László nyugalmazott dandártábornok tekintett vissza 1956-os személyes emlékeire. A tömeg ezután átsétált a Bajcsy útra, az egykori Pénzügyi Palota, hívott. lakatos is megtagadta a parancsot. A hatalom akkor még nagyon vigyázott arra, hogy a törvényesség látszatát keltse, és nevetséges módon, miután bejutottak dr. Magyar Pál otthonába, bizonyítékként csak egy rozsdás, törött kardot mutattak fel. mázták, hogy kis híján belehalt az ütlegelésbe. Később három hónapig várt a siralomházban, míg Nagy Imre és társai kivégzésének másnapján bírálták el a kegyelmi kérvényét, de így is nyolcévnyi rabságra ítélték. Az 1962-es amnesztiarendelettel szabadult ki a fogságból, rendszerváltás után több elismerést kapott, Balassagyarmat díszpolgárának választotta, majd közvetlenül halála előtt Nógrád Megye Közgyűlése is hasonló kitüntetésben részesítette. A rendezvénysorozat következő állomása délután három órakor a Palóc-ligetben találha
