Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-24 / 249. szám
Magyaros „szíverősítő" és egy palóc társaság Szilvásvárad község neve bizonyára senki számára nem hangzik ismeretlenül, hiszen hazánk egyik legismertebb és legkedveltebb bükki üdülőhelye. Miben rejlik valójában a terület varázsa? A természeti értékek, a gasztronómia és a turisztikai látványosságok találkozásában. A településen található Magyarország egyik leggyönyörűbb atmoszférával megáldott, minden évszakban látogatható kirándulóhelye, a Szalaj- ka-völgy. A 4,2 kilométer hosszú völgy számos, nem mindennapi látnivalóval csábítja el a kirándulók szívét. E néhány kilométert végigjárva megcsodálhatjuk a lélegzetelállító Fátyol vízesést, a Szikla-forrást, az Istállós-kői ősemberbarlangot és a Szabadtéri Erdei Múzeumot. Lehetőségünk adódik megtekinteni egy különleges élővad bemutatót, a Pisztrángtenyészet tavait, végül fáradt lábainkat megpihentethetjük a káprázatos Nagy-tó és Fel- ső-tó partján vagy a Gloriette tisztáson is. Az se csüggedjen, akinek nincs kedve egy kiadós sétához, hiszen a völgy csodái kerékpárral és kisvasúttal is egyszerűen felfedezhetőek. A térség különlegességei között kiemelendő még az archeopark, amely interaktív módon tárja fel Szilvásvárad és a Bükk-hegység múltjának történetét. A látogatók kipróbálhatják többek között a kőpattintást, agyagozást, szö- vést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet vagy őrölhetnek gabonát, sőt saját kőbaltát is kreálhatnak maguknak. Szilvásvárad és környéke rendelkezik olyan természeti adottságokkal - növényzetben, talajviszonyaiban, tengerszint feletti magasságban, klímájában -, amelyek alkalmassá teszik a helyet a lipicai lovak tenyésztésére is. Nem véletlen, hogy a Szilvásváráéi Állami Gazdaság feladatai közé tartozik a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása is. A Szalajka-völgy területe e látványosságokon felül híres pisztrángjáról is. Az érdeklődőket olyan pisztrángos tavak, és pisztrángtelepek kísérik útjuk során, ahol már több mint 100 éve történik sebes- és szivárványos pisztrángok telepítése. A Szikla- és a Szalajka-for- rás ugyanis megfelelő hőmérsékletű, •kristálytiszta vizet biztosít a pisztrángok tenyésztéséhez. Nem véletlen hát, hogy ez a halfajta kiemelt szerepet kap Szilvásváradon - a gasztronómia területén is - hiszen a helyi éttermek és vendéglátósok étlapján igen változatos formában szerepelnek pisztrángfogások. Egy kiadós túra után mindenképpen érdemes megkóstolni egy pisztrángos specialitást, hiszen amellett hogy a pisztráng rendkívül finom1, fogyasztása még az egészségre is jótékony hatással bír. A pisztráng fehérjében, valamint A- és D-vitaminban gazdag, amelyek segítségének köszönhetően az emberi szervezet képes semlegesíteni az érfalat károsító; illetve rákos betegségeket előidéző anyagokat. E nagytápértékű, és könnyen emészthető halfajta feltűnő, és látványos helyben sütése is vonzza a turistákat a festői tájra. Az se szomorkodhat, aki az extré- mebb sportok szerelmese, mert a község egész évben nyitva tartó bobpályával is rendelkezik, valamint egy Extrém Kalandpark is várja a féktelen sportok kedvelőit. Palchuber Kinga Nem véletlenül mondják, hogy a pálinka nemcsak egy termék, hanem egy életérzés is. Egy életérzés, amit mi magyarok ismerhetünk csak igazán, hiszen Magyarország a Kárpát-medence térségében szerencsés helyet foglal el a világ más tájaihoz képest, klímánk a növénytermesztés számára optimális feltételeket biztosít. Pálinkánk pedig ettől, és a hozzáadott magyaros virtustól igazi világhírre tett szert. Erre építve alakult meg huszonkét alapító taggal immár hat éve a Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesület. A hazánkban termesztett haszonnövények, és gyümölcsök tökéletes összetételűek, és aromagazdagok. Ez az oka annak, hogy pálinkafőzdéink számára is kifogástalan minőségű alapanyagot biztosítanak. A pálinka fogalmát, és a megnevezés használatát 2008 novembere óta törvény szabályozza. Pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vadgyümölcsből, szőlő törkölyből, illetve aszú szőlő törkölyből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A Nógrád Megyei Pálinkabarátok Köre Egyesület 2010-ben kezdte tevékenységét, és már a nevükből is sejthető, hogy a társaság 22 alapító tagjának közös szándékai közé tartozik a magyar pálinka hírnevének öregbítése. - Célunk a minőségi pálinkakészítés, a kulturált pálinkafogyasztás és ezen előkelő nedű népszerűsítése, mindenekelőtt a nógrádi és palóc vidék termékeire helyezve a hangsúlyt. A pálinkához, mint igazi hungaricumhoz fűződő információkat szeretnénk egy kalapba összegyűjteni, hogy a készítés, illetve a fogyasztás iránt érdeklődők egyaránt választ kaphassanak az őket érintő fontos kérdésekre. Továbbá segítő kezet nyújtunk a Nógrád megyei, palócföldi pálinkakészítőknek, gyümölcstermelőknek a szakmai ismeretek átadásával, valamint előadások, pálinka bemutatók, és rendezvények szervezésével is - mondta el Becskereki Tamás elnök. Ezeken túl az egyesület meg kívánja ismertetni az ország évszázados pálinkakészítési hagyományait a jelen kor emberével, s ez által jól megérdemelt helyre emelni a magyarországi, és ezen belül a nógrádi pálinkát. Ennek egy kiváló eszköze a minden évben sokakat megmozgató Palóc Pálinka Ünnep, amely az elmúlt években már a salgótarjáni Bányászhagyományok ünnepével közösen kerül megrendezésre a megyeszékhely főterén. A Jövedéki törvény új fogalmat vezetett be a jövedéki szabályozásba, mint például a párlat, a magánfőzés és az ezzel összefüggően a magánfőző fogalmát. • Párlat: a bérfőzés és magánfőzés keretében előállított 2208 20 19,2208 20 99,2208 90 33,2208 90 39,2208 90 51, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék. * • Magánfőzés: „A párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása." • Magánfőző: „Az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik." • Bérfőzés: „A párlat szeszfőzdében a bérfőzető részére történő előállítása." Magánfőzésben a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (42 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, amely a magánfőző háztartásában való személyes. fogyasztásra szolgál. A magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel (700 Forint/darab) válthatja meg a magánfőző. Párlat adójegy: A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a pártat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket a vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni. A magánfőzőnek a párlat előállításához használt desztillálóberendezését a helyileg illetékes önkormányzat adócsoportjához kell bejelenteni. A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt vá‘t j üt az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét lakcímét adó- azonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az . eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor a vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére. A párlat adójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása az igénylő választása szerint papír alapon vagy elektronikusan történik. A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei áltat fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető. A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy, igazolja. Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog 1 év elteltével évül el. Forrás: www.palinkafozes.com L& 1 ■ I I ,1.L/ ; r 1 LkI^^ |^il> [MDBroßsfeis ©safexMi RíecMma .aSranőa] ^aiÉsxíBSgtiKca
