Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-03 / 231. szám

Látnivalók tárháza az őszi Mátraalján már csak romjaiban látható. Ha utunk­ba esik, ezt is érdemes megnéznünk. Mátrafüred látnivalói közül kiemel­ném a Palócmúzeumot, a Kozmári-ki- látót, valamint a Szent János-kápolnát. Itt már a középkorban is állt templom, így a története régi időkre nyúlik vissza. A ma álló templom a XVIII. században épült. 1713-ban úgy határozott Gyön­gyös városa, hogy Benén (ez volt Mátra­füred korábbi neve) minden évben júni­us 26-án búcsút tartanak hálából, mert megmenekültek a pestisjárványtól. A falu szélén emelkedő Kozmári-kilátó 1900-ban épült, nevét Kozméry János üdülőtelep-igazgatóról kapta. A látvány nagyon szép, rálátni innen a Mátraaljára és Gyöngyösre is. A Palócmúzeumként emlegetett babamúzeum és néprajzi gyűjtemény a Néprajzi Múzeum által is védett, kiemelkedő darabjai a szőttesek és a textíliák. A környékről és a Palóc­földről 29 felöltöztetett baba látható a múzeumban. Érdemes betérni ide is, ha időnk engedi. Mátrafüredről Gyöngyösre a legnép­szerűbb közlekedési eszköz, főként a gyerekek körében, a Mátravasút, avagy a kisvasút, ami mintegy fél óra alatt za­katol le a Mátrából a mátraalji városba. (Másik ága Gyöngyössolymos és Lajos- háza érintésével a Szalajkaházig megy, ahonnan 6 kilométeres emelkedősebb túrával érhető el Galyatető.) A kisvasút a XX. század elején épült, az Egri Érse­ki Uradalom építtette tehervasútként, de később a személyforgalom is rend­szeressé vált rajta. Ma is így van, s igen népszerű a kisvasút, idősek és fiatalok egyaránt örömmel használják. Gyöngyös városa nemcsak a finom borai miatt érdemelne külön írást, ha­nem látnivalói miatt is, mint ahogyan a hazaút során érintett Gyöngyöspata is. Sorozatunk következő részében erre kalandozunk tovább, tartsanak velünk akkor is! Veszelovszki Balázs gyón szép, nem szabad kihagyni, ha itt járunk, különösen megható azonban a 2001-ben létesített Naphimnusz park. A park a középkorban élt rendalapító, Assisi Szent Ferenc költeménye alapján a teremtett világot (Nap, Föld, Hold, Víz, Tűz, csillagok, szél, levegő...) mint Isten alkotását dicséri. Ehhez kapcsolódik az Alverna Kápolna, ami a kis parkban ta­lálható. Itt láthatjuk Szent Ferenc élet- nagyságú szobrát, amint - megidézve az eredeti La Verna hegyet, ahol - meg­kapta Jézus szent sebeit, vagyis stigma- tizált. Megható és szép, érdemes felke­resni. S ha már itt vagyunk, két dolgot magasan járunk, a (mostani) Magyaror­szág legmagasabb pontján. S itt azért jusson eszünkbe történelmünk: az elvesztett Magas-Tátra, a Radnai-ha- vasok, a Székelyföld kincsei, vagy a Fogarasi-havasok, amelyek a 2500 mé­ter magasságot is elérik, s a történelmi Nagy-Magyarország részeként hozzánk tartoztak... A tévétorony kilátóként-is. üzemel, s benne egy 8000 darabos minipalack-gyűjteményt is megnézhe­tünk, a panoráma pedig csodálatos, ezt sem szabad kihagynunk, ha erre járunk. Mátraházáról „lefelé" indulva ko­csival Sástó felé vesszük az irányt. Az előző héten Pásztóról in­dulva érkeztünk fel a Mátrá­ba - megidézve az őszi tájat, a Felső-Mátrában barangoltunk Galyatetőig. Most innen kalan­dozunk tovább a Mátraalja felé. Tartsanak velünk! Galyatetőről rövidebb, itt-ott nagyon szép kilátást ígérő emelkedés autóút vezet fel Mátraházára. Utunk elágazik Parádsasvár felé, vagyis a Keleti-Mátra irányába. (Erre folytatjuk majd utunkat tovább sorozatunk következő részé­ben.) Útba ejtjük a Csőr-réti víztározó feletti nyerget is. Ez hazánk legmaga­sabban fekvő víztározója, 1977-ben épült fel a Felső-Mátra falvainak ellá­tására. Fentről nagyon szépen látni a vizet, érdemes megállni egy pillanatra. S ha itt vagyunk, balra pillantva nem­sokára meglátjuk a Vörösmarty Turis­taházat, ami után a kékesi sípálya déli pontja, a Veronika-rét következik, majd beérünk Mátraházára. Érdemes a parkolóban megállni, majd onnan tenni egy kis kört a látnivalókért. Aki éhes vagy szomjas, itt bőségesen talál ennivalót, nagyon finom a lángos, ne hagyjuk ki, ha erre járunk! Az első látnivaló a parkolótól nem messze van, ez pedig a Pagoda. Az épület elődeink természetszeretetéről tanúskodik, s ha ugyan az évek meg is gyötörték, ma ismét eredeti funkcióját betöltve, szép üdülőhelyként szolgál. A majd' 90 éves házat a Mátrai Egylet kezdeményezésé­re építették 1927-30 között, de ma már műemlék. Hogy jogosan az, arról megy- győződünk, ha arra járunk. Néhány lépésre innen, a Kékestetőre vezető út túloldalán található a Magya­rok Nagyasszonya kápolna. A szép kis ferences templomot 1942-ben szen­telte Zadravetz István ferences püspök (aki a salgótarjáni ferences templomot is felszentelte 1936-ban), belülről is na­.feltétlenül nézzünk még itt meg: Mária hét örömének útja is látható a kápolna mellett, valamint a reformkor két köl­tőóriásáról, Vörösmartyról és Petőfiről elnevezett pihenőt, benne a XX. század emberáldozatainak emlékoszlopával S ha itt továbbindulunk, Kékestető felé vehetjük utunkat. Hazánk leg­magasabb pontja már elénk tárult az idevezető úton jó néhányszor, most azonban egy nagy kaptató után elér­hetjük gyalogosan is, a műúton pedig autóval is. Az itt lévő nemzeti színek­kel festett kő emlékeztet: 1014 méter Elhaladunk az Adrenalin Park mellett, ide érdemes betérni, mert a beválla- lósak is, de a kevésbé bátrak is tud­nak maguknak „adrenalinforrást" ta­lálni. Ez az új építésű központ ugyan távolról nézve nagyon is elcsúfítja a tájat, de a kalandért, amit ad, talán ez igazolható egy kicsit. Sástó hatalmas parkjával, kemping­jével és kilátójával szintén megállásra hív. A kilátóból nagyon szép a panorá­ma, érdemes feltúrázni ide. Ez a kilátó korábban egy dél-alföldi, Algyő mel­letti fúrótorony volt, s így került ide. A maga 50 méterével jó kis kaptató lesz, de meghálálja a szép időben a panorá­mával. Az állatvilág és a növényvilág szintén nagyon szép, a csendes hely feltöltődést ad a turistáknak. - Innen továbbmenve Mátrafüredre érkezünk, a kis mátraalji faluba. Aki azonban nem autóval teszi meg az utat Mátrafüredig Mátraházáról, ha­nem gyalog, a Kalló-völgyön keresz­tül érkezik. Itt található a Hanák Kolos emlékhely, a Máriácska kegyhely, vala­mint Mátrafüred közelében a Benevár. 1299-ben említi oklevél a várat, ma Először tartottak magyar napokat Temesváron Temesva R. A magyar kisebbség értékeinek és hagyományainak megismertetése volt a tegnap zárult Temesvári Magyar Napok célja; a rendezvény a magyar kormány támogatásával valósul meg. Az első alkalommal megrendezett, háromnapos eseményen néptáncos, könnyűzenei, gasztronómiai, irodalmi, képzőművészeti és színházi programok várták az érdeklődőket. Emellett hagyományos mestersé­gekkel is megismerkedhettek a látogatók az erdélyi városban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom