Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-03 / 231. szám
FOTÓ: MT|/AP/Stefan Rousseau íg y lépnek ki az EU-ból... „Marad a probléma" A brit kormány a jövő év első negyedében indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszüntetéséhez vezető folyamatot - mondta vasárnap a brit miniszterelnök. London. Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: London március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A brit kormányfő most először adott hozzávetőleges tájékoztatást a cikkely aktiválásának várható menetrendjéről. Eddigi nyilatkozataiban visszatérően csak annyit közölt, hogy ez a lépés az idei év vége előtt nem várható, mivel a brit kormánynak előbb ki kell dolgoznia tárgyalási stratégiáját. Theresa May a vasárnapi BBC-interjúban is hangsúlyozta, hogy pontos dátum továbbra sincs. Hozzátette azonban: reméli, hogy miután az EU-part- nerek azt már tudják, hogy az 50. cikkely aktiválása 2017 első negyedében megtörténik, „el lehet végezni bizonyos előkészületi munkálatokat", és így az érdemi tárgyalási folyamat simább lehet. Ez az Egyesült Királyságnak, az Európai Uniónak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt érdeke - mondta a brit miniszterelnök. Korábban voltak olyan sajtótalálgatások, hogy Theresa May az 50. cikkely aktiválásával megvárhatja akár a 2017 szeptemberében esedékes németországi parlamenti választásokat is. Elhangzottak olyan uniós vélemények is, hogy a német választások előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács előző elnöke a BBC rádiónak a minap kijelentette: véleménye szerint a tényleges tárgyalási folyamat a brit kilépés feltételeiről csak az új német kormány hivatalba lépése után indulhat. Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az Európai Unió állam- és kormányfőinek testületét, hozzátette: ez azt jelenti, hogy az érdemi tárgyalások esetleg csak 2017 októberében vagy novemberében kezdődhetnek, addig legfeljebb „technikai jellegű" egyeztetésekre van mód. Theresa May interjút adott a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak is, közölve: a brit kormány tavasszal kezdeményezi a parlamentben annak az 1972- ben kelt törvénynek a hatályon kívül helyezését, amelynek alapján Nagy-Britannia csatlakozott az európai közösséghez. May szerint a csatlakozási törvény visszavonása az első szakasza lesz annak a folyamatnak, amelynek végére Nagy-Britan- nia „ismét szuverén és független országgá válik". A hatalmi és hatásköri jogok visszatérnek a választott brit intézményekhez, és ez azt jelenti, hogy az Európai Unió jogszabályainak hatálya megszűnik Nagy-Britanniában - tette hozzá a brit kormányfő. A kormány tervei alapján azonban a csatlakozási jogszabály kivezetéséről intézkedő törvény teljes körűen csak attól a pillanattól lesz hatályos, amikor Nagy-Britannia hivatalosan kilép az Európai Unióból. Theresa May a The Sunday Timesnak adott interjúban elvetette a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas EU-szkep- tikus szárnyának azon követelését, hogy az 1972-es csatlakozási törvény azonnali hatállyal szűnjön meg. May kijelentette: az általa felvázolt menetrend nyújtja „a lehető legnagyobb mértékű biztonságot, stabilitást és bizonyosságot a munkavállalóknak, a fogyasztóknak, az üzleti vállalkozásoknak és külföldi szövetségeseinknek egyaránt". Az elmúlt hónapokban több nemzetközi fórumon is felmerült, hogy milyen kapcsolatban áll a klímaváltozás a modernkori népvándorlással. Ma legtöbben a népvándorlásról beszélnek, és nem a kiváltó okairól - mondta Ader János szombat este, az Ml aktuális csatornának adott interjújában. BUDAPEST. A köztársasági elnök hozzátette, kiváltó okként sokan a háborúkat említik, és kevésbé a klímaváltozást, pedig átfogó kérdésekről van szó. Szavai szerint „a népszavazási kampánynak vége van, de a probléma velünk marad" a következő évtizedekben. Felidézte, az ENSZ menekültügyi szervezetének tavalyi jelentése szerint már 65 millió ember „volt úton" a világban háborúit, aszályok vagy vízhiány miatt. Egy részük csak a szomszéd faluig jutott, de van, aki Európáig is - mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy egy másik ENSZ-ku- tatás adatai szerint a termőföldek minőségének romlása miatt tíz év múlva újabb ötvenmillió embernek kell elhagynia otthonát, valamint arra, hogy egy harmadik tanulmányból kiderül, 500 millió ember él olyan területen, ahol kétszer annyi vizet fogyasztanak, mint amennyit a természet pótolni tud. Ezeknek az embereknek el fog fogyni a vizük, el fognak vándorolni - figyelmeztetett. Hangsúlyozta az interjúban azt is, az Európai Unió szembesült a modern kori népvándorlás dilemmájával, amely úgy írható le, mint a szolidaritás és az állami szuverenitás, a biztonság közötti választás. Hozzáfűzte: jogos a biztonság iránti igény, de ez nem zárja ki a szolidaritást a bajbajutottakkal. Az európai politikai gondolkodást kell megváltoztatni, hiszen az emberiség „a legnagyobb kihívással néz szembe az emberi faj megjelenése óta". A 21. század kihívásaira, mint amilyen a vízválság vagy a modern kori népvándorlás, nem 20. századi válaszokat kell adni - fogalmazott. Áder János aláhúzta: ezeket a problémákat nemcsak egy ország nem tudja egyedül megoldani, hanem az Európai Unió sem, ehhez sokkal szélesebb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. HIRDETÉS melyik pille já|i a világűrben? Élményalapú tudás minden korosztálynak- óvodától az egyetemig A múzeumban erre is választ kaphatsz! További információ a programokról: 75/505-059 atommuzeum@npp.hu www.atomeromu.hu www.facebook.com/paksiatomeromu erőmű atomenergetikai múzeum v
