Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-18 / 244. szám

Rosszul kommunikáltak a Népszabadság ügyében Megbocsáthatatlan hiba, hogy a magyarországi menedzsment rosszul kommunikált, és alábecsülte az ellenséges reakciókat - mondta Heinrich Pecina osztrák üzletem­ber, a felfüggesztett Népszabadságot is kiadó Mediaworks tulajdonosának, a Vienna Capital Partnersnek (VCP) a vezetője a Profil című osztrák gazdasági hetilap hétfői nyomtatott kiadásában megjelent interjúban. Bécs. Hangsúlyozta: mivel a korábbi egyez­tetések meghiúsultak, a helyi vezetésnek pár napra be kellett zárnia a lapot, hogy az al­kalmazottakat tárgyalóasztalhoz ültesse. Az újságot újra akarták indítani a szerkesztőség bevonásával, azonban a lap munkatársai "in­kább a fizetésük, mintsem az újság jövője mi­att aggódtak". Felidézte, hogy 2014-ben a Ringier és az Axel Springer kelet-európai tevékenységének ösz- szevonását követően a piaci felügyelet szerint túl nagy lett volna ezek magyarországi piaci ré­szesedése, így régi üzleti partnerként őt kérték meg a portfolió egy részének átvételére. Ennek feltétele volt, hogy a csomagban lévő regionális lapok és országos média mellett az 1956-ban az MSZMP által alapított, majd a rendszerváltozás után az utódpárt MSZP által tovább irányított "kényes" lapot, a Népszabadságot is átvegye. Kifogásolta, hogy a Népszabadság meg akarta tartani a korábbi privilégiumokat, például azt, hogy írhassanak a lapba a szocialista párt régi, kiérdemesült funkcionáriusai, akiket azután mint szerzőket fizettek ki. Elmondta: úgy képzelte, hogy fel lehet fej­leszteni a lapot, mert becslései szerint a magyar lakosság 40-50 százaléka kormánykritikus, "az öreg posztkommunistáktól a fiatal baloldali li­berálisokig", akiket "az Orbán elleni gyűlölet tart össze". Őket kellett volna a lapnak megszó­lítania, de várakozásai nem teljesültek. Elmon­dása szerint az újságíróknak szabad kezet adott, Résztvevők a Lehet Más a Politika (LMP), az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért (PM) közös demonstrációján a főváros V. kerületében, a Szabad sajtó úton 2016. október 16-án. Az ellenzéki pártok a Népszabadság megszüntetése és a korrupció ellen tüntettek. csupán az volt a kérése, hogy olyan témákról ír­janak, amelyek érdeklik az embereket. Az osztrák üzletember szerint a történteknek csak gazdasági okai vannak, az elmúlt években a lap működési vesztesége egymillió euró volt évente. Mint fogalmazott: boldog lenne, ha va­laki levenné róla a Népszabadság "koloncát", azonban nincs senki, aki ezt megtenné. Heinrich Pecina 2015-ben a lapot rendkívül jutányosán a szocialista pártnak akarta eladni, de a pártnak, mint fogalmazott, "nem volt bátor­sága", hogy átvegye az újságot. A Mediaworks sikertörténet - jelentette ki. Elmondása szerint már régóta több ajánlat érkezett be hozzá, kor­mányközeli és ellenzéki oldalról egyaránt. A tör­téntek után még inkább megnőtt az érdeklődés a cég iránt, de neki elege lett belőle mára, így meg­fontolja, hogy az egész Mediaworksből kivonul. Arról is beszélt, hogy felbosszantotta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének ki­állása a Népszabadság mellett. A politikus Twit- ter-bejegyzésében magyarul fejezte ki szolida­ritását. Heinrich Pecina szerint az elnök a "mi pénzünkből él", nem vállalkozó, így nem kell tö­rődnie azzal, hogy munkahelyeket biztosítson. Az Alaptörvény módosításáról vitázott az Országgyűlés Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az általa be­nyújtott alaptörvény-módosítási javaslatot ismertetve. Nyílt vita a CSSD-ben Egymással ellentétes véleményt fogalmazott meg a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) két legfelsőbb vezetője arról, hogyan emelhetné támogatottságát a legerősebb kor­mánypárt, amely a regionális önkormányzati és a részleges szenátusi választáson is nagyon gyenge eredményt ért el. Budapest. Expozéjában a kor­mányfő úgy fogalmazott: a Ma­gyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egy­ség törekvése, hogy "megtartsa Magyarországot magyar ország­nak". Az új egység azért jött létre - folytatta -, hogy kifejezze azt "a magyar néplélekből szár­mazó elemi igényt", miszerint "hozzájárulásunk és beleegye­zésünk nélkül senki sem dönt­het arról, kikkel és hogyan kívá­nunk együtt élni". Szavai szerint azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással - a he­tedikkel - is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmá­nyos identitásunkról szólt. "Az alkotmányos identitás kérdé­se a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is" - fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világ­nak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntet­ni, akiknek "az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa ösz- szeolvad egyetlen hatalmas tö­meggé, amely eltünteti a nem­zeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket". Az új egység a nemzetek Európája mellé állt A kormányfő szerint azonban a Magyarországért létrejött új egység azt akarja, hogy meg­maradjanak a nemzetek Euró­pában, a népszavazáson ezt erősítették meg az emberek 98 százalékos egyetértésben. Hangsúlyozta, ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhet­nék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben - mondta - az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják szá­molni a nemzeteket, "Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a fele­lős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriu­mával". Az alaptörvény módosí­tása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk, és nem hiszünk egy Brüsszelből irányí­tott birodalomban" - hangoztat­ta Orbán Viktor. Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai sza­bad nemzetek és országok szö­vetségében hiszünk és nem hi­szünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egy­szerű nemzetiséggé. Kossuth Lajost idézve kiemelte: "mi ma­gyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzeti­ségakarunk lenni Európában". Orbán Viktor arra kérte a pár­tokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, keresztényde­mokrata és jobbikos választópol­gár állt ki Magyarországért "ja­vaslom kövessük a példájukat" - kérte a javaslat támogatását. A miniszterelnök felszólalá­sában jelezte, hogy a vita későb­bi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre. Expozéja után a vitában Trócsá- nyi László igazságügyi miniszter képviseli a kormányt. Fidesz: Első al­kalommal kell az alkotmányos identi­tás védelme érdeké­ben módosítani Első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identi­tás védelme érdekében van szükség az alaptörvény mó­dosítására - hangoztatta a Fi­desz vezérszónoka hétfőn a parlamentben. Kosa Lajos a kormányfő expozéját követő felszólalásában kiemelte: a he­tedik változtatás olyan időszak­ban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihí­vások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyaror­szágot - mutatott rá. Hangsú­lyozta: Magyarországnak olyan országnak kell maradnia, ami­lyennek megismerték. KDNP: Vissza kell térni a keresztény gyökerekhez! A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresz­tény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás hétfői vitájában a parlamentben a ma­gyar szuverenitás védelmét ne­vezte a legfontosabbnak. Bírálta Európa vezetőit, akik értékelése szerint az elmúlt évtizedekben szisztematikusan kiirtották a keresztény értékeket, s nem veszik észre, hogy futótűzként terjed az iszlám. "Ehhez mi ke­reszténydemokraták nem asz- szisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migráhsok mint áldoza­tok oldaláról kívánja velünk lát­tatni az inváziót" - tette hozzá. Az MSZP nem vesz részt a módosítás folyamatában Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosí­tásában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői - erősítette meg sajtótájékoz­tatón a szocialisták frakcióve­zető-helyettese. Varga László azt mondta, senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymódosításra, a mi­niszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivatkozik. "Diktátortempó" a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel a minisz­terelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja - szö­gezte le. Úgy értékelte, a döntés a nemmel szavazókat is sérti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét. Az MSZP demokra­tikus párt, tiszteletben tartja a többség döntését, nem asz- szisztál Orbán Viktor és a Fidesz "hatalomtechnikai játékaihoz" - mondta Varga László. Jobbik: Új megosz­tottságot teremtett a népszavazás A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor szerint nem fedi a va­lóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a köte­lező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátet­te: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fi­desz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni - értékelt. A vezérszó­nokként felszólaló pártelnök azzal indokolta, hogy ennek el­lenére részt vesznek a vitában, hogy azt hazafias kötelessé­güknek tartják. LMP: Az alaptörvény módosítása nem old meg semmit Az LMP parlamenti frakció­ja a vitában részt vesz, de nem nyom majd gombot az alaptör­vény hetedik módosításáról szóló szavazáson - jelentette be a párt két társelnöke. Az LMP szerint az alaptörvény módo­sítása nem old meg semmit. Hadházy Ákos azt mondta, hogy a módosítás látszólag a beván­dorlás kérdéséről szól, de való­jában nem foglalkozik a mene­dékkérők, a menedékkérelem problémájával. Szél Bernadett azt mondta, hogy amíg az alaptörvény-mó­dosításról folyik a vita, a Fi­desznek és a KDNP-nek addig sem kell a bérválságról, az ösz- szeomlott egészségügyről, a romokban heverő oktatásról, az "urizálásról" és a "korrupcióról" beszélnie. Prága. Míg Milan Chovanec, a párt első alelnöke, belügymi­niszter vasárnap azt mondta, se­gítene a szociáldemokratáknak, ha rendeznék viszonyukat Milos Zeman államfővel, és közelebb kerülnének annak politikai irány­vonalához, Bohuslav Sobotka pártelnök-kormányfő ezt hétfőn elutasította. "Ha Milos Zeman né­zeteit figyelem, akkor ő az utóbbi években távolodik a baloldali és a szociáldemokrata nézetektőL Nem hiszem, hogy ha közelebb kerülnénk Milos Zeman nézetei­hez, azzal új választókat tudnánk szerezni" - mondta Bohuslav So­botka abban az interjúban, ame­lyet hétfőn közölt a Právo cimű cseh baloldali napilap. Álláspontjának bizonyítására a kormányfő-pártelnök rámu­tatott: a választásokon olyan ismert szociáldemokrata politi­kusok vallottak kudarcot, mint Michal Hasek dél-morvaországi elöljáró vagy Zdenek Skromach, a szenátus alelnöke, akik nyil­vánvalóan nagyon közel állnak Milos Zemanhoz. A pártelnök szerint az egyetlen helyes út új témákkal megnyerni a fiatal választókat a CSSD számára, és javítani a jelöltek kiválasztásán. Luxembourg. Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) hétfőn közölt adatai szerint a 19 országot tömörítő eurózónában és a 28 tagú unióban egyaránt 0,4 százalékkal nőttek a fogyasz­tói árak tavaly szeptemberhez képest. Havi összevetésben az euróövezetben 0,4 százalékos, az unióban pedig 0,2 százalékos emelkedést mértek. A tényadatok összhangban állnak az elemzői várakozásokkaL Augusztusban az euróövezetben 0,2 százalékkal az EU-ban pedig 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves ösz- szevetésben, az előző hónaphoz képest pedig 0,1-0,1 százalékos volt az emelkedés. Tavaly szeptemberhez képest tíz uniós országban csökkentek az árait, a legnagyobb mértékben Bul­gáriában (-1,1 százalék), Horvátor­szágban (-0,7 százalék) és Szlová­kiában (-0,5 százalék). Tizenhatban emelkedtek, a legnagyobb mér­tékben Belgiumban (+1,8 száza­lék), Észtországban (+1,7 százalék) és Ausztriában (+1,1 százalék). Spanyolországban stagnáltak az árait, a legfrissebb brit adat pedig még augusztusról származik. Az Eurostat Magyarország esetében Bohuslav Sobotka szavaira Jirí Ovcácelt elnöki szóvivő hamaro­san reagált. "A CSSD skizofréni­ában szenved. Milan Chovanec felszólította a pártot, hogy térjen vissza Zemanhoz, mire Bohuslav Sobotka rémületé­ben azonnal keresztet vetett. Ki fogja meggyógyítani a pártot?" - írta az elnöki szóvivő a Twitter közösségi portálon megjelent bejegyzésében. Milos Zeman jelenlegi államfő a kilencvenes évek végén vá­lasztást nyert a szociáldemokra­tákkal és négy évig kormányfő volt majd önként távozott a párt élérőL 2006-ban megpályázta az államfői tisztséget de győzelmét a CSSD egyik szárnya, amelyhez akkor Bohuslav Sobotka is tarto­zott, megakadályozta. Zeman ezért később kilépett a CSSD-ből és ma is komoly feszültség van közte és Sobotka között A CSSD pedig megosztott egy jelentős része to­vábbra is inkább Zeman híve, ami nehezíti Sobotka helyzetét Zeman a Csehországban 2013-ban rende­zett első közvetlen elnökválasztá­son a Polgári Jogok Pártja-Zema- nék(SPOZ) parlamenten kívüli párt jelöltjeként nyerte el az államfői tisztséget éves összehasonlításban 0,7 szá­zalékos, az előző hónaphoz képest pedig 0,2 százalékos áremelke­dést jelzett Szeptemberben még mindig az energiaárak húzták lefe­lé az éves inflációt az euróövezet­ben: 3,0 százalékkal volt olcsóbb az energia, ezen belül a földgáz ára 5,6 százalékkal a fűtőolajé 12,7 százalékkal az üzemanyagoké pedig 2,4 százalékkal csökkent A szolgáltatások 1,1 százalékkal az élelmiszer-, alkohol- és dohány- termékek pedig 0,7 százalékkal drágultak. Az energiaárakat nem számolva 0,8 százalékkal emel­kedtek éves szinten a fogyasz­tói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer- és dohá­nyárakat nem tartalmazó mag­infláció szintén 0,8 százalékkal növekedett szeptemberben az euróövezetben. Az előző hónaphoz viszonyítva a maginfláció 0,5 százalék volt. Havi szinten az élelmiszer-, alko­hol- és dohánytermékek ára 0,3 százalékkal a szolgáltatásoké pedig 1,0 százalékkal csökkent de az energia 1,0 százalékkal az energiaiparhoz nem kapcsolódó ipari javak pedig 3,1 százalékkal drágultak. Az európai szabad nemzetek szövetsé­gére van szükség Emelkedtek a fogyasztói árak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom