Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)

2016-10-03 / 231. szám

Medvéket láttak a Medvesen! (Folytatás az 1. oldalról.)- Nem is vettük volna ész­re, ha Dezső nem hall egy érdekes hangot - folytatja Baranyi Zsuzsa. - Odakapta a fejét és - mint mondta - a medvét hátsó lábára állva látta, és őt nézte. Én először nem hittem el, de nem sok­kal később én is megpillan­tottam - tőlünk mintegy húsz méterre - nem is egy, hanem két nagytestű, sötétbarna színű medvét, amint ott,cam­mogtak az erdős részen. Nem mindennapi egy ilyen találkozás, de a sportos házas­pár nem kívánt közelebbi is­meretséget kötni a hatalmas, veszélyes fenevadakkal...- Nagyon megijedtünk, és gyorsan elszaladtunk - zárja le Zsuzsa a történetet, de még hozzáteszi: - Higgyék el, hogy így történt, ilyennel nem szoktam szórakozni. Szeretném felhívni min­denkinek a figyelmét, hogy legyenek óvatosak, mert medvék járnak az erdőben. Mi nagyon sokszor futunk ezen a terepen, és elgondol­kodtunk azon, hogy vajon hányszor láttak ők minket...? Nagy élmény volt, de hát- borzongató! Nos, az utóbbi években a Medves-hegység területén többször is láttak barnamed­vét „személyesen", illetve lábnyomok és vadkamerás felvételek alapján. Med­ve-ügyben legutóbb tavalye­lőtt került szűkebb hazánk a címlapokra, amikor egy pél­dányt Salgótarján mellett - törvénytelenül - ki is lőttek. A faj terjeszkedésének fő oka - szakemberek szerint -, hogy a szlovákiai medveállo­mány gyarapodása miatt már szűkösek az ottani élőhelyek. Az európai barnamedvét ugyanis nemzetközi egyez­mények is védik, kilövésére csak akkor van lehetőség, ha emberre támad. Az utóbbi években láttak barnamedvét - többek között - Cered, Mátraszele, Bárna, Szilaspogony, Karancsberény és Szügy környékén is. Azon településeken, ahol a medve felbukkanhat, a Salgótarjáni járási Hivatal figyelmeztető táblák kihelyezésével, illetve a lakosság figyelmének felhí­vásával próbálta elejét venni az esetleges veszélyes hely­zeteknek. A 2014-es salgótarjáni medvegyilkosság ügyében egyébként idén júniusban hirdettek elsőfokú ítéletet amikor a bíróság mind a ti­zenegy vádlottat bűnösnek találta, egyiküket két, másiku­kat másfél év felfüggesztett börtönbüntetést is kapott. Baranyi Zsuzsa és Dezső még szerencsésnek is mond­hatja magát, hogy ép bőrrel került ki a „medve-randevú­ból", mert a szakértők sze­rint az ilyen találkozásokkor elfutni az egyik legrosszabb, amit tehetünk, mert azzal csak magunkra haragítjuk a nagyragadozót, amely sokkal gyorsabb nálunk, és hamar leteríti az embert. Ehelyett azt ajánlják, hogy halkan beszélgetve hátráljunk, ne nézzünk a szemébe, ne for­dítsunk hátat neki, igyekez­zünk mihamarabb kikerülni a látómezejéből. Ám mindene­kelőtt - amennyire tudjuk - kerüljük el az efféle „harma­dik típusú" találkozást.' B. R. Egy kiállítás, amit látni kell (Folytatás az 1. oldalról.) Ahogy életében hívei körében, úgy napjainkban is egyre inkább példaképpé vált istenszeretetében, alázatos munká­jában, hazája, szülőföldje szeretetében, a szeretetszolgálatában. Hatodik lemondó püspöki kérelmét II. János Pál pápa végül elfogadta, amelyben így jellemezte őt: „az Úr legigazabb, legteljesebb (semmi­lyen kifogás alá nem vethető), becsületes szolgája" - mondta dr. Bablena Ferenc. A közgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Márton Áron sosem hagyta el szülőföldjét, pedig megtehette volna. Ez példa lehet szűkebb hazánkban is: „Maradjunk itt és építsük, szépítsük Nógrád megyét!" Ezu­tán megköszönte Kálmán Peregrin atyá­nak, hogy vállalta a kiállítás Nógrád me­gyei bemutatásának megszervezését és Gaal Gergelynek, a Márton Áron Emlékév Programbizottság elnökének, hogy ezzel térségünket is bekapcsolják a határon be­lüli és túli magyarság körében meghirde­tett emlékév eseményeibe. Végezetül a boldog emlékű püspök egyik gondolatát idézte: „a magunk sorsát csak magunk és csak minden erőnk összefogásával mun­kálhatjuk eredményesen". Ezt követően Gaal Gergely megnyitotta a kiállítást Elmondta: a huszadik századi magyar történelem vezető alakja volt Márton Áron, aki 1896-ban, Csíkszentdo- mokoson, Székelyföldön született. Életét átjárja a huszadik századi viszontagságos magyar történelem: részt vett és négy­szer megsérült az első világháborúban, a legkeményebb hadszíntereken, például Doberdónál is harcolt, székelyföldi ma­gyarként élte meg Trianon tragédiáját, papként szolgálta az embereket a fasiz­mus és a kommunizmus ideje alatt.- Mindezen időszakokban mindig ki­állt az igazság és az üldözöttek mellett, a rábízott közösségért, és nemcsak kiállt mellettük, hanem sorsközösséget is vál­lalt a rábízottakkal. Ezért a tevékenysé­géért a kommunista diktatúra üldözte őt, hat évre börtönbe, tíz évre házi őrizetbe zárták, hetvenhétezer gépelt oldalnyi megfigyelési dokumentumot készítettek róla. Egy olyan emberről, aki egész éle­tében csak jót tett. Előtte tisztelegve hir­dette mega Nemzetpolitikai Államtitkár­ság 2016-ra a Márton Áron Emlékévet, hogy a püspök példáját bemutathassuk a Kárpát-medencében és azon túl is - fo­galmazott Gaal Gergely, majd elmondta, hogy a tárlat felhívja a figyelmet többek között a kommunista diktatúra valódi természetére, amit a püspök életén ke­resztül megismerhetünk. A kiállítás arra is rávilágít, hogy a Jóisten az emberi gonoszságból min­dig képes igazságot és jót kovácsolni. Ennek kiváló példája - hangsúlyozta Gaal Gergely -, hogy Csíkszeredán, azon a téren, amelyet a népnyelv „taps térnek" nevezett - mert azon a téren kellett tapsolni a kommunista vezetők előtt - ma már nem a kommunista ve­zetőkre emlékeznek. Viszont Márton Áronnak szobra van a „taps téren", amely egyébként a Szabadság tér ne­vet viseli most. A kiállítás rávilágít arra is, hogy mindannyiunknak van Istentől kapott feladata az életben, és hogy mi magunk is válhatunk példaképpé saját környezetünk számára. Gaal Gergely kiemelte, nekünk, ma­gyaroknak különösen fontos, hogy tisz­teljük hőseinket, hiszen Szent István óta küldetésünk van a keresztény Európa védelmében is, amiben sokszor vérrel kellett részt vennünk és ne felejtsük el, hogy most, 2016 októberében is van fel­adatunk hazánk és a keresztény Európa megőrzése érdekében. A most Szentkúton látható tárlatot a Csíkszentdomokoson található Márton Áron Múzeum anyagaiból a Budavári Magyarság Háza készítette. Az emlé­kév fővédnökei Áder János köztársa­sági elnök és Jakubinyi György gyula- fehérvári érsek. A kiállítás november negyedikéig látogatható a szentkúti nemzeti kegyhelyen. Lakatos Katalin Díjak és gálaműsor (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján Elsőként Fe­kete Lászlóné a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöke köszöntötte a megjelent civileket és időseket. - Figyel­jünk oda arra, hogy mindaz a sok ismeret, bölcsesség, amit az időstársaink összegyűjtöttek, nehogy feledésbe merüljön, adják át azokat a fiataloknak, hisz a generációk kapcsolata nagyon fontos! - mondta, s jó egészséget, hosszú életet kí­vánt időstársainak. Az önkormányzat részéről Huszár Máté alpolgármester szólt a megjelentekhez. - Váro­sunk „tartóoszlopai" azok, akik egy egész életet végigdolgoz­tak. Ezért kell megbecsülnünk az idősebb generációt, és föl­mutatnunk, hogy micsoda érték van az Önök munkájában, az Önök életében - mondta, majd az Idősek Világnapját méltatva hangsúlyozta, hogy nem csak ezen a napon figyelnek oda az idősekre. A nemzedékek kö­zötti együttműködést terveik alappillérének tekintik, hang­súlyt helyeznek az idősek kö­zösségi részvételét elősegítő és erősítő programokra, valamint felélesztették Salgótarjánban az Idősügyi Tanács intézményét.- Fontos a véleményük, fonto­sak nekünk a javaslataik - emel­te ki, majd a civil szervezetekről így beszélt: - Tevékenységüket, amellyel a helyi társadalmat építik, önkormányzatunk is nagyra becsüli, és lehetőségei szerint segíti is. Stratégiai cé­lunk a helyi civil közösségek önszerveződésének elősegíté­se, értékhordozó, értékteremtő, értékmegújító munkájuk támo­gatása. Ezért önkormányzatunk továbbra is partnerséget ajánl a civil szervezeteknek. A köszöntők után Pádár Lászlóné, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal alelnöke lépett a mikrofonhoz, s felkonferálta az este díjazottjait. Salgótar­ján Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése a város civil életében végzett önzetlen, áldozatos és felelős­ségteljes munkája elismeré­seként Szabó Istvánnét „Sal­gótarján Civil Társadalmáért" díjban részesítette. Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere a Belszervi Bete­gek Salgótarjáni Egyesületében végzett kiemelkedő vezetői és közösségépítő tevékenysége elismeréseként posztumusz Sal­gótarján Emlékéremben részesí­tette dr. Horváth Emilnét. A díjat fia, Horváth Zoltán vette át. A város első embere a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsé­ge Nógrád Megyei Szervezeté­ben végzett kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként Salgótarján Emlékéremben ré­szesítette Tari Ottót, valamint a várói civil életében kifejtett magas színvonalú tevékenysége elismeréseként Csabáné Maros­vári Mártát. A gálaesten - a hagyomá­nyoknak megfelelően - bemu­tatkozott a tavalyi év civil díjasa, így most a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének új igazgatóját, Szilágyi Eleonó­rát köszönthettük a színpadon, aki bemutatkozó előadásában beszélt a Magyar Vöröskereszt hét alapelvéről, a megyei szer­vezet intézményeiről, a min­dennapi munkájukról és arról, hogy véleménye szerint civilek nélkül nincs társadalom és for­dítva. A program ezen részét Stark Lászlóné szavalata zárta, majd rövid szünet után az Ürge Jazz Band ajándékműsorát hall­gathatta meg a közönség, l.k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom