Nógrád Megyei Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 230-255. szám)
2016-10-03 / 231. szám
Medvéket láttak a Medvesen! (Folytatás az 1. oldalról.)- Nem is vettük volna észre, ha Dezső nem hall egy érdekes hangot - folytatja Baranyi Zsuzsa. - Odakapta a fejét és - mint mondta - a medvét hátsó lábára állva látta, és őt nézte. Én először nem hittem el, de nem sokkal később én is megpillantottam - tőlünk mintegy húsz méterre - nem is egy, hanem két nagytestű, sötétbarna színű medvét, amint ott,cammogtak az erdős részen. Nem mindennapi egy ilyen találkozás, de a sportos házaspár nem kívánt közelebbi ismeretséget kötni a hatalmas, veszélyes fenevadakkal...- Nagyon megijedtünk, és gyorsan elszaladtunk - zárja le Zsuzsa a történetet, de még hozzáteszi: - Higgyék el, hogy így történt, ilyennel nem szoktam szórakozni. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy legyenek óvatosak, mert medvék járnak az erdőben. Mi nagyon sokszor futunk ezen a terepen, és elgondolkodtunk azon, hogy vajon hányszor láttak ők minket...? Nagy élmény volt, de hát- borzongató! Nos, az utóbbi években a Medves-hegység területén többször is láttak barnamedvét „személyesen", illetve lábnyomok és vadkamerás felvételek alapján. Medve-ügyben legutóbb tavalyelőtt került szűkebb hazánk a címlapokra, amikor egy példányt Salgótarján mellett - törvénytelenül - ki is lőttek. A faj terjeszkedésének fő oka - szakemberek szerint -, hogy a szlovákiai medveállomány gyarapodása miatt már szűkösek az ottani élőhelyek. Az európai barnamedvét ugyanis nemzetközi egyezmények is védik, kilövésére csak akkor van lehetőség, ha emberre támad. Az utóbbi években láttak barnamedvét - többek között - Cered, Mátraszele, Bárna, Szilaspogony, Karancsberény és Szügy környékén is. Azon településeken, ahol a medve felbukkanhat, a Salgótarjáni járási Hivatal figyelmeztető táblák kihelyezésével, illetve a lakosság figyelmének felhívásával próbálta elejét venni az esetleges veszélyes helyzeteknek. A 2014-es salgótarjáni medvegyilkosság ügyében egyébként idén júniusban hirdettek elsőfokú ítéletet amikor a bíróság mind a tizenegy vádlottat bűnösnek találta, egyiküket két, másikukat másfél év felfüggesztett börtönbüntetést is kapott. Baranyi Zsuzsa és Dezső még szerencsésnek is mondhatja magát, hogy ép bőrrel került ki a „medve-randevúból", mert a szakértők szerint az ilyen találkozásokkor elfutni az egyik legrosszabb, amit tehetünk, mert azzal csak magunkra haragítjuk a nagyragadozót, amely sokkal gyorsabb nálunk, és hamar leteríti az embert. Ehelyett azt ajánlják, hogy halkan beszélgetve hátráljunk, ne nézzünk a szemébe, ne fordítsunk hátat neki, igyekezzünk mihamarabb kikerülni a látómezejéből. Ám mindenekelőtt - amennyire tudjuk - kerüljük el az efféle „harmadik típusú" találkozást.' B. R. Egy kiállítás, amit látni kell (Folytatás az 1. oldalról.) Ahogy életében hívei körében, úgy napjainkban is egyre inkább példaképpé vált istenszeretetében, alázatos munkájában, hazája, szülőföldje szeretetében, a szeretetszolgálatában. Hatodik lemondó püspöki kérelmét II. János Pál pápa végül elfogadta, amelyben így jellemezte őt: „az Úr legigazabb, legteljesebb (semmilyen kifogás alá nem vethető), becsületes szolgája" - mondta dr. Bablena Ferenc. A közgyűlés alelnöke hangsúlyozta: Márton Áron sosem hagyta el szülőföldjét, pedig megtehette volna. Ez példa lehet szűkebb hazánkban is: „Maradjunk itt és építsük, szépítsük Nógrád megyét!" Ezután megköszönte Kálmán Peregrin atyának, hogy vállalta a kiállítás Nógrád megyei bemutatásának megszervezését és Gaal Gergelynek, a Márton Áron Emlékév Programbizottság elnökének, hogy ezzel térségünket is bekapcsolják a határon belüli és túli magyarság körében meghirdetett emlékév eseményeibe. Végezetül a boldog emlékű püspök egyik gondolatát idézte: „a magunk sorsát csak magunk és csak minden erőnk összefogásával munkálhatjuk eredményesen". Ezt követően Gaal Gergely megnyitotta a kiállítást Elmondta: a huszadik századi magyar történelem vezető alakja volt Márton Áron, aki 1896-ban, Csíkszentdo- mokoson, Székelyföldön született. Életét átjárja a huszadik századi viszontagságos magyar történelem: részt vett és négyszer megsérült az első világháborúban, a legkeményebb hadszíntereken, például Doberdónál is harcolt, székelyföldi magyarként élte meg Trianon tragédiáját, papként szolgálta az embereket a fasizmus és a kommunizmus ideje alatt.- Mindezen időszakokban mindig kiállt az igazság és az üldözöttek mellett, a rábízott közösségért, és nemcsak kiállt mellettük, hanem sorsközösséget is vállalt a rábízottakkal. Ezért a tevékenységéért a kommunista diktatúra üldözte őt, hat évre börtönbe, tíz évre házi őrizetbe zárták, hetvenhétezer gépelt oldalnyi megfigyelési dokumentumot készítettek róla. Egy olyan emberről, aki egész életében csak jót tett. Előtte tisztelegve hirdette mega Nemzetpolitikai Államtitkárság 2016-ra a Márton Áron Emlékévet, hogy a püspök példáját bemutathassuk a Kárpát-medencében és azon túl is - fogalmazott Gaal Gergely, majd elmondta, hogy a tárlat felhívja a figyelmet többek között a kommunista diktatúra valódi természetére, amit a püspök életén keresztül megismerhetünk. A kiállítás arra is rávilágít, hogy a Jóisten az emberi gonoszságból mindig képes igazságot és jót kovácsolni. Ennek kiváló példája - hangsúlyozta Gaal Gergely -, hogy Csíkszeredán, azon a téren, amelyet a népnyelv „taps térnek" nevezett - mert azon a téren kellett tapsolni a kommunista vezetők előtt - ma már nem a kommunista vezetőkre emlékeznek. Viszont Márton Áronnak szobra van a „taps téren", amely egyébként a Szabadság tér nevet viseli most. A kiállítás rávilágít arra is, hogy mindannyiunknak van Istentől kapott feladata az életben, és hogy mi magunk is válhatunk példaképpé saját környezetünk számára. Gaal Gergely kiemelte, nekünk, magyaroknak különösen fontos, hogy tiszteljük hőseinket, hiszen Szent István óta küldetésünk van a keresztény Európa védelmében is, amiben sokszor vérrel kellett részt vennünk és ne felejtsük el, hogy most, 2016 októberében is van feladatunk hazánk és a keresztény Európa megőrzése érdekében. A most Szentkúton látható tárlatot a Csíkszentdomokoson található Márton Áron Múzeum anyagaiból a Budavári Magyarság Háza készítette. Az emlékév fővédnökei Áder János köztársasági elnök és Jakubinyi György gyula- fehérvári érsek. A kiállítás november negyedikéig látogatható a szentkúti nemzeti kegyhelyen. Lakatos Katalin Díjak és gálaműsor (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján Elsőként Fekete Lászlóné a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöke köszöntötte a megjelent civileket és időseket. - Figyeljünk oda arra, hogy mindaz a sok ismeret, bölcsesség, amit az időstársaink összegyűjtöttek, nehogy feledésbe merüljön, adják át azokat a fiataloknak, hisz a generációk kapcsolata nagyon fontos! - mondta, s jó egészséget, hosszú életet kívánt időstársainak. Az önkormányzat részéről Huszár Máté alpolgármester szólt a megjelentekhez. - Városunk „tartóoszlopai" azok, akik egy egész életet végigdolgoztak. Ezért kell megbecsülnünk az idősebb generációt, és fölmutatnunk, hogy micsoda érték van az Önök munkájában, az Önök életében - mondta, majd az Idősek Világnapját méltatva hangsúlyozta, hogy nem csak ezen a napon figyelnek oda az idősekre. A nemzedékek közötti együttműködést terveik alappillérének tekintik, hangsúlyt helyeznek az idősek közösségi részvételét elősegítő és erősítő programokra, valamint felélesztették Salgótarjánban az Idősügyi Tanács intézményét.- Fontos a véleményük, fontosak nekünk a javaslataik - emelte ki, majd a civil szervezetekről így beszélt: - Tevékenységüket, amellyel a helyi társadalmat építik, önkormányzatunk is nagyra becsüli, és lehetőségei szerint segíti is. Stratégiai célunk a helyi civil közösségek önszerveződésének elősegítése, értékhordozó, értékteremtő, értékmegújító munkájuk támogatása. Ezért önkormányzatunk továbbra is partnerséget ajánl a civil szervezeteknek. A köszöntők után Pádár Lászlóné, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal alelnöke lépett a mikrofonhoz, s felkonferálta az este díjazottjait. Salgótarján Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése a város civil életében végzett önzetlen, áldozatos és felelősségteljes munkája elismeréseként Szabó Istvánnét „Salgótarján Civil Társadalmáért" díjban részesítette. Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületében végzett kiemelkedő vezetői és közösségépítő tevékenysége elismeréseként posztumusz Salgótarján Emlékéremben részesítette dr. Horváth Emilnét. A díjat fia, Horváth Zoltán vette át. A város első embere a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége Nógrád Megyei Szervezetében végzett kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként Salgótarján Emlékéremben részesítette Tari Ottót, valamint a várói civil életében kifejtett magas színvonalú tevékenysége elismeréseként Csabáné Marosvári Mártát. A gálaesten - a hagyományoknak megfelelően - bemutatkozott a tavalyi év civil díjasa, így most a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének új igazgatóját, Szilágyi Eleonórát köszönthettük a színpadon, aki bemutatkozó előadásában beszélt a Magyar Vöröskereszt hét alapelvéről, a megyei szervezet intézményeiről, a mindennapi munkájukról és arról, hogy véleménye szerint civilek nélkül nincs társadalom és fordítva. A program ezen részét Stark Lászlóné szavalata zárta, majd rövid szünet után az Ürge Jazz Band ajándékműsorát hallgathatta meg a közönség, l.k.
